Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 137. szám

Pest, 1801. péntek nov. 22 137' szám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI $ TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : A kii", kúria jelen helyzete. - Kúriai Ítéletek: magán, úrbéri és bűnügyekben. — Hivatalos tudnivalók A kir. kuria jelen helyzete. II. Azt, hogy az alkotmányos jogok, sőt a társalom legfőbb érdekei biztosítása s a biróságis törvénykezési rendszer biztosítékai közt szoros kapcsolat létezik, nem lehet kétségbe vonni. A polgári szabadság a korlátlan önkény befolyásainak, s igy a legnagyobb veszélyeknek lenne kitéve, ha a birói illetőség, bitói függetlenség, s törvénykezési rend iránt határozott szabályok nem léteznének. Innen az, mikép ezek iráüt minden államban biztosítékok kerestetnek, midőn a törvényekben szentesitetik, hogy a bírák elmozdithatlanok, a birói illetőség megtartandó, bírája elől senki el nem vonható, a törvény rendes utján kivül senki be nem perelhető. Ily biztosítékokat találunk az angol, franczia stb. törvényekben. Ezen biztosítékokról, melyek a polgári szabadság érvényére nélkülözhetlenek, törvényhozásunk története szerint, őseink sem feledkeztek meg. Azon közjogi szabály, mikép a király az összes igazságszolgáltatás forrásául, az ország legfőbb birájául tekintendő, s igy a legfelsőbb birói hatalom jus majest. reservatumot képez, nálunk is szentesitetett ugyan, mint ezt főleg Verbőczy II. r. 3. cz. bizonyítja (a 2. §. azon szavaival: atque omnis judiciariae potestatis facultas, in jurisdictionem saerae Regni huius ooronae — et subsequenter Prinuipem ac Regem nostrum legitimé constitutum simul cum Imperio translata est), és mint ez minden európai államban meghonositatott, mint az angoloknál, németeknél, fráncziáknál, kiknek közjogában nevezetes helyet foglal el azon szabály: „Toute justice étnane du Roi." — Azonban nehogy ezen hatalom önkényszerüvé váljon, nehogy a szabadságra veszélyes kinövésekké fajuljon, már régibb századokbnn is gondoskodva lón. Legelső alapokul tekintendők különösen az arany Bulla 2. cz. s Verbőczy I. r. 9. cz. 1. §-a, hol megalapitátott: „quod ipsi nisi citati vei vocati, ordineque judiciario condemnati fuerint, nusquam et per neminem detineri possint; mely szabály — az angolok híres ,Habeas Corpus' törvénye, mindenütt a polgári szabadság legelső feltételéül tekintetik: Öszhangzólag az 1492. 11. s 12. t. cz. az 1613. 34. 1723. 5. czikkelyek újólag szentesítették, hogy a törvény rendes utján kivül, a hazai törvények és jogszokások ellenére senkisein háborgattassák s bántalmaztassák a feje; delem által, akár személyében, akár vagyonában. A bírósági illetőség s törvénykezési rend biztosítékai tekintetéből különös figyelmet érdemlenek a következő törvényhozási intézkedéseink. Az 1791. 12. t. cz. szentesíti, hogy a bírósági s törvénykezési rend, úgy mint törvényeink s szokásaink megalapiták, a fejedelem által önkénytesen meg ne változtathassák — rendelvén: Forma judiciorum lege stabilita, aut stabilienda, authoritate regia non immutabitur, nec legitimarum sententiarum executiones mandatis impedientur,nec sententiae legititnae fororumjudiciariorum alterabuntur, imo nec in revisionem Regiam, nec ullius dicasterii politici pertraheutur, sed secundum conditas hucusque, aut in futurum condendas leges, receptam R. consuetudinem judicia per judices celebrabuntur stb. Az 1486. 21,1495. 15,1647. 92. stb. rendelik; hogy a peres ügyek és személyek a rendes bíróságok illetősége alól a fejedelem önkénye által el ne vonathassanak ; továbbá: hogy a törvény rendes folyamát kir. parancsok által ne háboríthassa : 1655. 53 . 1659. 45. hogy a törvényes perutakon kivül commissiókkal ne terhelhesse; 1649. 42., 1659. 46. s 120. t, cz. hogy az országhatárain kivül bíró előtt megjelenni senkisem kényszeritessék; 1536. 41. Hasonlóan a bűnvádi s különösen politikai vétségekre nézve is azon biztosítást tartalmazzák törvényeink, hogy azok iránt törvényeket hozni s változtatni, bíróságokat rendelni, illetőségüket szabályozni a törvényhozó testület jogához tartozik; hogy a bűnvádi bíráskodás formáját egyoldalúan megváltoztatni, a vagyon és személy ellen a törvény utján kivül eljárni, azokat a rendes forumok alól kivenni stb. tilalmaztatik, 1464. 18., 1471. 10., 1478. 9 , 1486. 46., 1492. 11., 1638. 15. stb. stb. Azonban kérdés, mindezen biztosítékok, melyeket az európai törvényhozások szentesitettek, elegendők valának-e a polgári szabadság biztosítására, az önkény hatalmaskodásának kizárására? És erre a történelem határozott nem-mel felel. Azon biztosítékok a törvényes rendnek a hatalom részérőli megtámadásait nem gátolhatták sem hazánkban sem a többi európai államokban. 137