Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 105. szám

434 gyulás erethicus alakja, inelylyel ismét a felindulás, az agyműködés magasullsága, a lelki működést illetőleg pedig (tév lelkesülés, erős őrjöngés és téboly) van összeköttetésben. Akár tehát az a) vagy b) alatti alakban mutatkozzék az agyvelőlágyulás, az mindkét esetben olyannak tekintendő, mely állapotban eszközlött cselekvény okszerűnek , valódi lelki erővel bírónak, s szabad akaratból származottnak nem mondható, s igy ez állapot kizár minden rendelkezhetési képességet, mely valódinak és törvényesnek csak akkor tekinthető, ha az szabad, önkénytesen működő megfontolás, és észszerű önelhatározás folytán történt. Az észszerű akarat szabadság, tév és rögeszmék által nem fékezett önelhatározási képesség kell, hogy szolgáljon mindig zsinórmértékül a lélektani működés törvényes megítélésénél, lehetetlen azonban, hogy ily lélektani szabadság az agynak velőlágyulás által megtámadott, megzavart és szenvedő állapotánál feltalálható legyen. II. Ha a fentebb előadottakat agyvelőlágyulásban elhalt N. N.-nek lelki életére alkalmazzuk, és összeköttetésbe hozzuk azzal, a mi az elhunytnak előéletéről a tanuk vallomásai folytán kitűnt, ugy annak kijelentésére érezzük magunkat indíttatva, hogy N. N. agy velőlágyulás következtében lelkileg annyira zavart volt, hogy ő lélektani szempontból rendelkezhetésre képtelen volt. E nézet igazolására szolgáljanak a következő indokok : a) K N. már több év óla agy velőlágyulásban szenvedett s igy annyi ideig, mely több mint elegendő, hogy az agyvelőben oly anyagi változásokat előidézzen, melyek a lélek erejét és szabadságát megszüntetik. Több agyvelőlágyulásban szenvedett betegnél tapasztaltatott, hogy az ily betegekre részint már a betegség kezdetével, vagy legfölebb fél év alatt kifejlődött lelkizavarok mutatkoznak, melyek a betegség eléhaladásával mindinkább kifejlődtek, s az életet a legnagyobb fokú lelki gyengeséggel környezték, két esetben pedig tökéletes tompaelmüség fejlődött ki. b) Bizonyos az, hogy az ezen betegségben elhunyt utóbbi években gyakori ájulásoknak volt kitéve, annyira, hogy összerogyott és eszmélet nélküli állapotban találtatott. Ez csalhatatlan bizonyíték arra, hogy a betegség mind kül- mind bel terjedelmére és hatályosságára nézve a legnagyobb fokot érte el, s hogy a lélek és érzékek élete ezen betegség folytán már szenvedő állapotba jutottak, c) Bizonyos továbbá, hogy N. N.-nél a tébolynak félreismerhetetlen és határozott nyomai észleltettek, a mi a következőkből, mint az elhunytat végnapjaiban közvetlenül környezők vallomásaiból tűnik ki. Határozottan bizonyittatik, hogy az elhunyt élte végnapjaiban igen gyakran félre beszélt. Tapasztaltatott, hogy N.N. képtelen volt idő és helyi körülményeket emlékében megtartani, s hogy ő állásának körülményeiről a világ irányában öntudattal nem birt, lényeges, a téboly tulajdoságával bíró, s azt jellemző mozzanat. (Vége köv.) Erdély törvénykezéséhez. Belső-Szolnok megyének jul. 22-én tartott közgyűlésében olvastatott a mlgos főkormányszéknek azon rendelete, a melyben a törvényszékek szervezése rendeltetik, s folytatása a törvénykezésnek az osztrák törvények nyomán. Tórma István főbíró elnöklete alatt bizottmány neveztetett ki, mely a következő napon tartandó ülésre a törvénykezés mikénti folytatására vonatkozó véleményt és ajánlatot adjon be s a kijelölést megtegye. Mely kiküldetés következtében a jul. 23-ki ülésben a bizottmány a törvénykezés életbeléptetésére és a bírák kinevezése tárgyában véleményét előterjesztvén, ennek alapján határoztatott, hogy a megyei törvényszékek az 1848 előtti rendszer szerint szerveztetnek, s ideiglenesen a ha zai törvények értelmében fognak működni. Ugyanezen küldöttség kijelölése folytán e gyűlés alatt felkiáltás utján a derékszéki bírák is meg választattak. Hivatalos tudnivalók. Csődök Müller Eduárd szabadkai kereskedő ellen, Szabadka város törvényszéke által a csőd megnyittatott. Bejei, aug. 21 — 23. Perügyelő Radnics szabadkai ügyvéd. Szabolcsmegye törvényszéke mint csődbíróság részéről Leitner Ferencz k. bagosi lakos s haszonbérlő minden vagyonára a csőd megnyittatott. Bej. f. é. sept. 9. Perügyelő Fintor József nagy-kállói ügyvéd. Veisz Eduárd nagyváradi rőfös kereskedő minden vagyonára a nagyváradi városi törvényszéknél. Bej. f. é. sept. 2. Perügyelő Szász A. nagyváradi ügyvéd. Kocsis György brassói kereskedő vagyonára a brassói városi és kerületi hatóság által. Bej. f. é. aug. 19. Perügyelő Jakó brassói ügyvéd. Palme Gyula bécsi kereskedő ellen a bécsi cs. kir. orsz. tszéknél.Bej. 1861. sept. 2. Perügyelő dr. Rippely Bécsben. Umgeher József bécsi szalaggyártó és neje ellen a bécsi cs. kir. orsz. tszéknél. Bej. 1861. aug. 16. Perügyeló dr. Heidmann Bécsben. Stöhr János bécsi vendéglős ellen a bécsi cs. kir. orsz. tszék által. Bej. f. é. oct. 17. Perügyelő dr. Bach József Bécsben. Vind György bécsi szabómester ellen a bécsi cs. k. orsz. tszéknél. Bej. f. é. sept. 5. Perügyelő dr. T rémmel Bécsben. Tippelt Ferencz bécsi asztalosmester elleu a bécsi cs. k. orsz. tszéknél. Bej. f. é. oct. 3. Perügyelő dr. Kol1 e r Bécsben. Egye§ségi eljárás. Zirl Ignácz bécsi bejegyzett kávés ellen. Bírósági biztos dr. Probeheim Gusztáv cs. kir. közjegyző. Lukács Rudolf bécsi kereskedő ellen. Bírósági biztos dr. Rapp Ferencz cs. k. közjegyző Bécsben. Hahn Károly bécsi lakos ellen. Bírósági biztos dr. Frohleutner cs. k. közjegyző. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKICSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak : egész évre 8 frt, — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, lövészutcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1861, Nyomatott Beimé 1 J. és Kozma Vazulnál.