Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)
1861 / 130. szám
540 viselhet és gyámmá nem rendeltethetik ;*) hogy „az 1715. 68. t. cz. 13. §-a nem arról szól, hogy a törvényes gyámság a más házasságra lépett nőt illeti" — természetesen nem erről szól, hauein arról, hogy az atya halála után életbe maradt anyát mint szülőt (parens) illeti az atyai (férji) vagyonra nézve a természetes és törvényes gyámság; — és csak ezen törvény által, más házasságra lépés esetén, azonképen, mint a természeteseken kiviil minden más gyám, számadástétel kötelezettsége alá vettetik. Ezt igy gyakorolta 1848-ig s illetőleg 1853-ig az országnak minden törvényhatósága, vármegyék és szabad királyi és bányavárosok, és a törvény rendelésének s ezen átalános egyhangú gyakorlattal megegyezőleg, igy irta és tanította minden magyar jogtudós; minél fogva természetes, hogy V. Józsefné, mihelyt a magyar jog uralmának helyreállítása kimondatott, magát kiskorú leánya természetes és törvényes gyámjának tartotta és kellett tartania: valamint hogy első férjének halála után ezen gyámságot viselte is addig, mig attól az orsz. katonai törvényszék által. F. Theophil kérelme folytán, kiskorúság ürügye alatt meg nem fosztatott, az megilletvén őt az 1715. 68-dik t. cz. 13. §-ának, a királyi curia által is (de causis ad exigendas rationes tutelares promotis, decisio 12) elismert értelmében. A kérdéses ügy ujabban a városi törvényszék elébe került, mely azon határozatot hozta, mikép az ügy érdemébeni határozat hozatal előtt a budai katonai törvényszék a hagyatéki iratok átküldése végett megkeresendő. Az ügy további folyamáról, ha érdekkel birand, annak idejében szólandunk. Kúriai ítéletek, íllatfáiijoffi ügyekben. A Hétszemélyes Táblán: 73. Exanovics Euthim s illetőleg Juga Györgynek Nikolics Vásza elleni végrehajtási ügyében határoztatott : A kérdésben forgó foglaló birói árverés tartása végett 1860-ik évi szept 27-re és oct. 27-re megrendelt határnapok iránti hirdetvény azon évi aug. 2-án IX. szerint már kifüggesztve, s hivatalos hirlap utján a 11., 12. és 13-ik szerint még azon hó 8. 9. és 10-én, ezen felül továbbá az utóbbi árverési határidő oct. 10-én történt kifüggesztése, és azon hó 13-án hirlap utján még újból is és igy bőségesen kihirdetve lévén, s magának az árverésnek tekintetében mi kifogás sem fordulván elő, a 2-od biróság határozatának ez okbóli megváltoztatásával az első bíróságnak 1860 dik évi october 29-kén 4418-ik szam alatt kelt határozata helybénhagyatik s az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. oct. 8-kán 965. P. sz. a.) *) A másodszor férjhez ment anyának a gyámhatóság kegyébőli állítólagos dativa tutelaja nem egyéb, mint gyarló hiu törekvés annak el m agy a ráz ás á r a , miképen történhetik, hogy^ törvény és curiai döntvény a másodszor férjhez ment anyának, mint, gyámnak számoltatásáról tesz rendelést, holott a gyámságot másodszori férjhezmenetele által állítólag elkellett volna vesztenie. A kir. itélő táblán. 6. Csurgovics Sándornak, Schubert Frigyesnő szül. Misics Magdolna elleni pőrében megítélt 1000 frt hagyomány és járulékai iránt elrendelt végrehajtási ügyben végeztetett: A végrehajtási zálogolásés becslés a felfolyamodó alperesre nézve az által, hogy azokról tudósítva, törvényes időben nem föllebbezett, jogerejüvé válván, és annyiban ellene a végrehajtási árverés is helyesen elrendelve lévén, a felfolyamodásnak hely nem adatik, s az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz viszszaküldetnek. Egyébiránt, miután az iratokból ki nem tetszik, hogy Heilman Julianna, ki a zálogolási jegyzőkönyv szerint némely összeirt ingók iránti igényét bejelentette volt, a továbbbi végrehajtási lépésekről jogainak megóvására a hatályban volt pprtás 535. §-a szerint tudósíttatott volna: az első biróság oda utasittatik, hogy a kérdéses becslésre s árverésre vonatkozó mind első bírósági 17,441-ik, 22621., és 26,101. számú végzéseket, mind pedig a jelen 2-od bíróságét Heilman Juliánnának és pedig még az árverés elrendelése előtt kézbesittesse. (1861. oct. 2-án 1658. P. sz. a.) 7. Szevera Károly Lajosnak Marczibányi Antónia ellen 10,951 frt s járulékai iránti biztosítási végrehajtás utján eszközlendő felül kebelezés végett lefolyt ügyében végeztetett: A felperes által követelt költségek nem olytermészetüek levén, miszerint azok megtérítése alperestől jogosan követeltethetnék: ezen indokból az első bíróságnak végzése azokra vonatkozólag helybénhagyatik, s az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. oct. 2-án 1772. P. sz. alatt.) 8. Blum Jánosnak Fróhner János ellen egy fogat és a hozzá tartozó készletek kiadatása iránt indított végrehajtási ügyében végeztetett: Minthogy az első bírósági 1860-ik évi mart 13-án 798. sz. a. hozott végzés azon hibás föltevésen alapszik, hogy Frohner János az 1860-ki jan 17-én 226. sz. a. első végrehajtási végzésben, jelenleg a felfolyamodó által végrehajtás alá vétetni kért ingóságokra zárnoknak volt kinevezve, ezen feltevés pedig az utóbb felhozott végzés tartalmával, melyben zárnok gyanánt csak Lung Mihály fordul elő, homlokegyenest ellenkeznék, és igy az alsó bíróságnak f. évi jan. 29 én 5287. sz. alatt kelt kisérő jelentése szerint is egészen tévedésen alapszik, annálfogva a felíolyamodásnak hely adatván, az 1860-ik évi mart. 13 án 798 sz. a. hozott végzés megsemmisíttetik, és az iratok visszaküldése mellett az első biróság utisittatik, hogy Blum Jánosnak mult évi febr. 7-én beadott végrehajtási kérelmét érdemileg intézze el. (1861. oct. 3-án 1458. P. sz. a.) 9. Szakály Róza Szigethy Györgynő s érdektársainak Szakály Mihály elleni végrehajtási ügyében ítéltetett: Jelen per tárgyát egyedül Szigethy Györgynek Szakály Mihály házából és gazdaságából leendő elmozdítása tevén, miután ez általa kérdéses vagyon, melyhezi tulajdoni jogukat kereshetnék, felperesek szóváltásilag is fentartották, nem veszélyeztetnék, az első biróság ítélete helybénhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. octóber l-jén 2699. P. szám alatt.) 10. Pollák Simon örököseinek Kis Pál Ferencz elleni végrehajtási ügyében végeztetett: A végrehajtást elrendelő és felperest részben kérvényétől elutasító első bírósági végzés a perbeli ítéleten alapulónak, s azzal, ugy a pprtás illető szabályaival öszhangzónak lenni találtatván,