Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)
1861 / 128. szám
532 szabályok mellőzésével történt, semmisnek tekintendő, — annál is inkább, mert a pptás 517. §-a szerint az árverési leütés csak akkor válhatik megmásithatlanná, ha a pptás 506.,507.,508. és 509. §§-ai rendeleteilényegileg megtartattak ; ezen lényeges rendeletekhez .tartoznak pedig a megengedett árverésről a hitelezők értesítése, annak a telekkönyvbei bejegyzése és a jelzálogos hitelezők felhívása, s a hirdetménynek kellő köröztetése, melyeknek megtartása nélkül — mint a kérdéses árverésnél történt — a jelzálogos hitelezők az ő jelzáloguk tárgyának elárusitása feletti eljárásból kihagyatnának, és a telekkönyv hitelessége lenne mellőzve. E szerint a törvényszéki határozat indokaiban a jelzálogos hitelezők értesítése mellőzésének mentségéül használt azon következtetés, mintha az jogaik ártalmára nem szolgálhatna, teljességgel meg nem állhat; — a pptás 509. §-ának végső részéből merített erősség pedig, mely az árverési végzéseknek nem jogszerű okára, de csak eventualis joghatályára vonatkozik, s mely tulajdonkép nem az árverést rendelő végzés kibocsátásáig, hanem annak kibocsátása után a nyilvánkönyvben jelzálogot nyert hitelezőkről szól — jelen esetre nem alkalmazható. 3-or. Az árverés tárgyaúl szolgált vagyonra nézve két törvényszéki árverés rendeltetvén el két különböző hitelező részére, s az egyik nevezetesen a S. Annaféle a „Pressburger Zeitung"-ban 1860. május 5-re, a másik a J.-féle pedig a „Budapesti hírlapban" május 16-ik napjára köröztetvén, — ennek az lett a következése, hogy a pesti kerületben lakó jelzálogos hitelezők azt vélték, hogy az árverés május 16-án fog megtartatni, és igy a május 5-én tartott árverésen meg nem jelenhettek, — holott az árverésen több venni szándékozók akartak megjelenni; ellenben a pozsonyi kerületben lakó jelzálogos hitelezők az árverésre megjelenvén, a 120,000 írtra becsült jószág, több jelzálogos hitelező és a tulajdonos nagy kárával 51,500 frtnyi csekély árért elvesztegettetett, holott mostanában az ingatlan javak ára szembetünőleg emelkedett. 4-er. A mint az a legfőbb törvényszéki rendelet nyomán világosságra jött — a megtámadott árverés még a pozsonyi újságnak 38., 52. és 74. számaiban is — melyre i pedig Magyarország területére nézve egyedül volt a köröztetés szorítva •— hibásan hirdettetett april 4-ke helyett 14-kére, — mit pedig a 78., 79. és 81. számokbani kijavítás helyre nem ütött azért, mivel 5-ör Ezen kijavított hirdetés is 1860. april 3., 4. és 5 ik napjain, tehát másod izben az árverés napján, harmad ízben pedig az árverés után következő napon jelenvén meg, nem csak hogy elkésett, hanem az előbb elkövetett hibát helyre sem ütheté, mivel a ki már egyszer az april 14 ki hibás adatról értesülve volt, az egy későbbi helyreigazító hirdetésre nem számított, s ekként a valódi árverési naponi megjelenéstől elüttetett, — mely körülmény az árverés eredményére döntő befolyással bírt. — Mivel tehát kétséget nem szenved, hogy a megtámadott árverés első határideje nemcsak hibásan, de épen nem is volt maga idején hirdetve, ez által pedig azon két havi határidő, melyet a törvény az első árverésre rendelt, meghiusittatott: a második árverésnek is önmagában semmisnek kell lennie. 6-or. Az eljáró bíróságnak azon felvilágosító mentsége, mintha a pesti újságban hirdetett J.-féle második árverési határidőre május 16 ára azért nem fordíttatott légyen semmi tekintet, mert a május 5-én tartott S.-féle második árverésnél J. Ferencz személyesen jelen volt, és az árverés ellen kifogást nem tett, — azért nem érdemel figyelmet, mivefa május 16-ki árverés meg nem tartása által nem csak a J. Ferencz, hanem a többi jelzálogos hihetelező érdekei is lábbal tapodtattak. A Hétszemélyes Tábla az imént ismertetett folyamodásnak helyt adván, a kérdéses árverést megsemmisítette és uj árverési határidőt tűzött ki. ítélete következő : S —y Anna felperes kérelmére özv. Sz—y Antalné alperes ellen nemesi ingatlan birtokra nézve elrendelt és foganatosított foglalási árverés nyomán Cs. Béla mint L. János jelzálogos hitelező engedményese és Plachy Tamás mint legtöbbet igérő vevő között fenforgó végrehajtási ügyben határoztatott: A kérdéses foglalási árverésnek, mint nagyobb értékű ingatlan vagyon elárusitását tárgyazónak 1860 ik év april 14-re és szükség esetében ugyanazon évi május 5-re kitűzött első illetőleg második határnapjai a Magyarországra nézve hivatalosnak rendelt „Budapesti birlap" czimü újságban kihirdetve nem lévén, az pedig, a minek mulhatlanul kellett történni, az által, hogy ezen árverés az egész országra nézve hivatalosnak nem ismert pozsonyi újságba, bár ott is előbb hibásan, utóbb pedig ennek kiigazításával későn lőn kihirdetve, nem pótoltathatván, s igy a panaszlott foglalási árverés megengedésének telekkönyvi bejegyzése is, melynek nemcsak az ezután hitelezni kívánók, hanem a már előbb zálogjogot nyert jelzálogos hitelezők figyelmeztetéséül is kell vala szolgálni, ezen czél meghiúsításával elmulasztva lévén, a másodbirósági végzés megváltoztatásával a panaszlott foglalási árverés, valamint az ez által eredményezett birói eladás megsemmisíttetik, s a föl terjesztett végrehajtási iratok a foglalási árverés szabályszerű teljesítése végett illetőségükhöz viszszaküldetnek. (1861. szept. 19-én 211. P. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán: 1. Blahunka Ferencznek Mathien Frigyes elleni végrehajtási perében végeztetett: Folyamodó által az árverési végzés ellen felhozott okok a per érdemére tartozván: az első biróságnak árverést elrendelő végzése alperes alaptalan panasza félretételével helybenhagyatik és az iratok további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1861. szeptember hó 17-dikén 1758. P. szám alatt.) 2. Zmeskál Sándornak Sáry Károly ellen 1050 frt megítélt tőke, ennek 1858. január 1-től számítandó 6% kamatai, s 18 frt 28 kr. megítélt, s még fölmerülendő költségek erejéig kielégítési végrehajtást kérelmező folyamodásos perében végeztetett: A végrehajtás alá veendő vagyon mind a végrehajtó kérelem levelében, mind pedig a felfolyamodott végzésben tüzetesen ki lévén jelölve : a zártartó személye ellen felhozott kifogás pedig oly aggálynak, mely miatt a felek előleges meghallgatása szükségeltetett volna, nem tekintethetvén, az eljáró első biró végzése helybenhagyatik, és az iratok foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1861. szept. 18-án 3067. P. sz. a.) 3. Weininger Mihálynak felfolyamodására az ellene Groldschmidt Borbála által intézett végrehajtási ügyben