Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 128. szám

532 szabályok mellőzésével történt, semmisnek tekintendő, — annál is inkább, mert a pptás 517. §-a szerint az árverési leütés csak akkor válhatik megmásithatlanná, ha a pptás 506.,507.,508. és 509. §§-ai rendeleteilényegileg megtartat­tak ; ezen lényeges rendeletekhez .tartoznak pedig a meg­engedett árverésről a hitelezők értesítése, annak a telek­könyvbei bejegyzése és a jelzálogos hitelezők felhívása, s a hirdetménynek kellő köröztetése, melyeknek megtartá­sa nélkül — mint a kérdéses árverésnél történt — a jel­zálogos hitelezők az ő jelzáloguk tárgyának elárusitása feletti eljárásból kihagyatnának, és a telekkönyv hiteles­sége lenne mellőzve. E szerint a törvényszéki határozat indokaiban a jelzálogos hitelezők értesítése mellőzésének mentségéül használt azon következtetés, mintha az jogaik ártalmára nem szolgálhatna, teljességgel meg nem állhat; — a pptás 509. §-ának végső részéből merített erősség pedig, mely az árverési végzéseknek nem jogszerű okára, de csak eventualis joghatályára vonatkozik, s mely tu­lajdonkép nem az árverést rendelő végzés kibocsátásáig, hanem annak kibocsátása után a nyilvánkönyvben jelzá­logot nyert hitelezőkről szól — jelen esetre nem alkal­mazható. 3-or. Az árverés tárgyaúl szolgált vagyonra nézve két törvényszéki árverés rendeltetvén el két külön­böző hitelező részére, s az egyik nevezetesen a S. Anna­féle a „Pressburger Zeitung"-ban 1860. május 5-re, a másik a J.-féle pedig a „Budapesti hírlapban" május 16-ik napjára köröztetvén, — ennek az lett a következése, hogy a pesti kerületben lakó jelzálogos hitelezők azt vélték, hogy az árverés május 16-án fog megtartatni, és igy a május 5-én tartott árverésen meg nem jelenhettek, — ho­lott az árverésen több venni szándékozók akartak megje­lenni; ellenben a pozsonyi kerületben lakó jelzálogos hi­telezők az árverésre megjelenvén, a 120,000 írtra becsült jószág, több jelzálogos hitelező és a tulajdonos nagy ká­rával 51,500 frtnyi csekély árért elvesztegettetett, holott mostanában az ingatlan javak ára szembetünőleg emelke­dett. 4-er. A mint az a legfőbb törvényszéki rendelet nyo­mán világosságra jött — a megtámadott árverés még a pozsonyi újságnak 38., 52. és 74. számaiban is — melyre i pedig Magyarország területére nézve egyedül volt a kö­röztetés szorítva •— hibásan hirdettetett april 4-ke he­lyett 14-kére, — mit pedig a 78., 79. és 81. számokbani kijavítás helyre nem ütött azért, mivel 5-ör Ezen kijaví­tott hirdetés is 1860. april 3., 4. és 5 ik napjain, tehát másod izben az árverés napján, harmad ízben pedig az árverés után következő napon jelenvén meg, nem csak hogy elkésett, hanem az előbb elkövetett hibát helyre sem ütheté, mivel a ki már egyszer az april 14 ki hibás adatról értesülve volt, az egy későbbi helyreigazító hir­detésre nem számított, s ekként a valódi árverési naponi megjelenéstől elüttetett, — mely körülmény az árverés eredményére döntő befolyással bírt. — Mivel tehát két­séget nem szenved, hogy a megtámadott árverés első ha­tárideje nemcsak hibásan, de épen nem is volt maga ide­jén hirdetve, ez által pedig azon két havi határidő, me­lyet a törvény az első árverésre rendelt, meghiusittatott: a második árverésnek is önmagában semmisnek kell len­nie. 6-or. Az eljáró bíróságnak azon felvilágosító mentsé­ge, mintha a pesti újságban hirdetett J.-féle második ár­verési határidőre május 16 ára azért nem fordíttatott lé­gyen semmi tekintet, mert a május 5-én tartott S.-féle második árverésnél J. Ferencz személyesen jelen volt, és az árverés ellen kifogást nem tett, — azért nem érdemel figyelmet, mivefa május 16-ki árverés meg nem tartása által nem csak a J. Ferencz, hanem a többi jelzálogos hi­hetelező érdekei is lábbal tapodtattak. A Hétszemélyes Tábla az imént ismertetett folyamodásnak helyt adván, a kérdéses árverést megsem­misítette és uj árverési határidőt tűzött ki. ítélete kö­vetkező : S —y Anna felperes kérelmére özv. Sz—y Antalné alperes ellen nemesi ingatlan birtokra nézve el­rendelt és foganatosított foglalási árverés nyomán Cs. Béla mint L. János jelzálogos hitelező engedmé­nyese és Plachy Tamás mint legtöbbet igérő vevő között fenforgó végrehajtási ügyben határoztatott: A kérdéses foglalási árverésnek, mint nagyobb értékű ingatlan va­gyon elárusitását tárgyazónak 1860 ik év april 14-re és szükség esetében ugyanazon évi május 5-re kitűzött első illetőleg második határnapjai a Magyarországra nézve hivatalosnak rendelt „Budapesti birlap" czimü újságban kihirdetve nem lévén, az pedig, a minek mulhatlanul kel­lett történni, az által, hogy ezen árverés az egész ország­ra nézve hivatalosnak nem ismert pozsonyi újságba, bár ott is előbb hibásan, utóbb pedig ennek kiigazításával későn lőn kihirdetve, nem pótoltathatván, s igy a panasz­lott foglalási árverés megengedésének telekkönyvi be­jegyzése is, melynek nemcsak az ezután hitelezni kívá­nók, hanem a már előbb zálogjogot nyert jelzálogos hi­telezők figyelmeztetéséül is kell vala szolgálni, ezen czél meghiúsításával elmulasztva lévén, a másodbirósági vég­zés megváltoztatásával a panaszlott foglalási árverés, va­lamint az ez által eredményezett birói eladás megsemmi­síttetik, s a föl terjesztett végrehajtási iratok a foglalási árverés szabályszerű teljesítése végett illetőségükhöz visz­szaküldetnek. (1861. szept. 19-én 211. P. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán: 1. Blahunka Ferencznek Mathien Frigyes elleni végrehajtási perében végeztetett: Folyamodó által az árverési végzés ellen felhozott okok a per érdemére tar­tozván: az első biróságnak árverést elrendelő végzése al­peres alaptalan panasza félretételével helybenhagyatik és az iratok további intézkedés végett illetőségéhez vissza­küldetnek. (1861. szeptember hó 17-dikén 1758. P. szám alatt.) 2. Zmeskál Sándornak Sáry Károly ellen 1050 frt megítélt tőke, ennek 1858. január 1-től számítandó 6% kamatai, s 18 frt 28 kr. megítélt, s még fölmerülendő költségek erejéig kielégítési végrehajtást kérelmező fo­lyamodásos perében végeztetett: A végrehajtás alá veen­dő vagyon mind a végrehajtó kérelem levelében, mind pedig a felfolyamodott végzésben tüzetesen ki lévén je­lölve : a zártartó személye ellen felhozott kifogás pedig oly aggálynak, mely miatt a felek előleges meghallgatá­sa szükségeltetett volna, nem tekintethetvén, az eljáró el­ső biró végzése helybenhagyatik, és az iratok foganat­szerzés végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1861. szept. 18-án 3067. P. sz. a.) 3. Weininger Mihálynak felfolyamodására az ellene Groldschmidt Borbála által intézett végrehajtási ügyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom