Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 20. szám

Pest, péntek Márt. 9. 1860, 20. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TAR TA.LOM: Milyennek kell lenni a szóbeli eljárásnak a polgárjogi törvénykezésben? IV. — Legfelsőbb-tszéki döntvény az 1856 oct. 8. katk házassági pát. 60. § nak alkalmazásához. (Folyt) — Büntetőjogi esetek. í. A b. prndt. 140. §. 5. p. — 2 A btk. 176. §. b. v. c. p.hoz. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Milyennek kell len21 i a szóbeli eljárásnak a polgárjo£i törvénykezésben ? IV. Főirányunk : megismertetni s kijelölni azon hibás törvénykezési rendszereket, melyek némely európai codificatiókban még jelenben is a szóbeliség rendszerének neve alatt jelennek meg, melyek azonban e névre igényt távolról sem tarthatnak, az ahhoz kapcsolt hasznokat távolról sem valósithatják. Ilyen különösen az u. n. jegyzőkönyvezési eljárás is, mely bár igen hibásan, szinte szóbeliségnek neveztetik. Midőn ezen á 1-s zó b e 1 i ségeke t ámításaikkal, a hozzájok kötött remények s kilátások csalódásaival, sőt tényleges hátrányaikkal megismertetjük ; közvetve azon útra akarunk eljutni, melyen a valódi szóbeliség feltalálható; az ál-szóbeliségek taglalása után önkényt elő fognak állni azon tényezők s elemek, melyek a valódi szóbeliség tárgyai képezik , melyektől tehát csakugyan várhatók azon előnyök, melyekkel a szóbeliség kínálkozik, s melyeket üdvösen sehol sem lehet a törvénykezés kezelésétől elszakasztani. Taglalásainkat a j egy z ő k ö n y v e z é s s e 1 kezdettük, miután ez még mindig nagy szerepet játszik, nemcsak önállólag, mint Németországban, hanem mellékesen is, oly eljárási rendszerekben, melyek mint p. o. a franczia, a valódi szóbeliségre vannak fektetve. E rendszer tekintetéből vizsgálódásainkkal s adatainkkal eddig keresztül mentünk az Angol, Franczia, Svájcz jogéletének mozzanatain. Most N é m e t országra kell áttérnünk, hogy vitatásunk s bizonyitéki eljárásunk teljesen bevégzett legyen. Ennek jogéletére nézve a valódi ítéletet, melyben foglaltatnak mind azon eljárási hiányok, melyek a törvénykezés hivatásának jobb s tökéletesb valósítását akadályozzák, mind azon eszközök, melyek kielégítő igazságszolgáltatást nyújthatnak, — a tudós Mittermaier már 40 év előtt kimondotta egyik becses polgári törvénykezés jogi müvében *). Kiemeli ott mindenek előtt azon szóbeli eljárást, mely egyedül czélra vezethető, s azon hátrányokat, melylyek az előadók használatától elválhatlanok „Es ist in der Art — mond — dass vor den urtheilenden Richtern alle Verhandlungen, auf derén Grund sie zu entscheiden habén, selbst vorgehen, gewáhrt den grossen Vortheil, dass die Richter treuer und vollstándiger die Ansprüche, Behauptungen, Vertheidigungen der Partheien und die Art *) „Der gem. deutsche bürgerliche Proces J. Beitr. 1820. (69 lap). ihrer Begründung kennen lernen,als dies durch Relationen möglich ist, bei denen mehr oder minder die individuelle Auífassung durch den Referenten entscheidet. Sie bewirkt, dass das Gericht durch geeignete Fragen an die vortragenden Partheien oder Anwálte die Dunkelheit in den Vortrágen aufkláren lassen , und Zweifel beseitigen und dadurch eine zweckmassige lnstruction des Processes ausüben kann. Vorzüglich wird dadurch der Vortheil erreicht, dass die Richter schneller, als es da möglich ist, wo erst über die gesammelten Aktén eine, viele Zeit fordernde, und daher die Entscheidung verzögernde Relation erstattet werden musste, über den Fali sogleich entscheiden können, wo auch alle von ihnen vorgetragenen Verhandlungen ihnen in ihrem Zusammenhange worschweben. In dem Umstande endlich, dass vor den versammelten Richtern die Verhandlungen vorgehen, liegt ein Grund, warum das Gericht oft schnell Zwischenpunkte, die im Laufe des Streits entstehen, entscheiden und ein Hinderniss der Verhandlungen in der Hauptsache aus dem Weg ráumen kann." Figyelemreméltók e szavak már azért is, mivel mindaz mi átalaban az előadók használatáról áll, épen ugy alkalmazható a jegyzőkönyvezés rendszerére is, miután ennek szinte szükségképi kifolyása az előadók közbenjötte, más uton a szóbeli előadást felvett jegyzőkönyvek nem juthatván az itélő bíróság elébe. Ezután áttér M i tt er m a i e r a Németországban divatozó jegyzőkönyvezési szóbeliség különböző rendszereinek ismertetésére, s végre öszhasonlitólag ellenökbe állítja a valódi szóbeliség előnyeit. Azon jegyzőkönyvezésre nézve, melyet magok a bírósági hivatalnokok kezelnek, a felek szóbeli előadásait ők vezetvén a jegyzőkönyvekbe, és a mely különösen Poroszországban fogadtatott el, következőleg nyilatkozik : „Esberuht auf der ursprünglichen Voraussetzung des Gesetzgebers, dass die Partheien persöhnlich erscheinen würden. — Aus begreiflichen Ursachen trifft diese VoraussetzuDg háufig nicht ein; die Justizcommissarien erscheinen in Preussen für die Partheien, wie in deu übrigen deutschen Staaten die Advocaten, und weder der Zweck des Gesetzes, dass das Faktum rein und unentstellt aus dem Munde der Partheien selbst dem Richter bekannt werde, ist zu erfüllen, noch ist die berechnete Zeitersparrunggewonnen,so, dass selbst preussische Schriftsteller erkennen, dass in der Erfahrung der Geist der preussischen Processordnung verfeb.lt wird, und dass schriftliche Antrage viel zweckmássiger als dieProtokolle wirkenwürden.u Azon jegyzőkönyvi eljárásra nézve pedig, mely a szóbeli előadásoknak az ügyvédek általi toll alá mondása által végeztetik, így ítél : „Sie will dem schriftlichen Verfahren sich nahern, und Vortheile derselben sich aneignen, 20