Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 13. szám

51 nulván, alperesek felmentendők és az első bírósági ítélet megsemmisítendő volt. Mindkét bíróság perköltségeinek megszüntetése a p. perdt. 577. §-án alapszik. (Főtszéki ítélet 1857. aug. 24. 7314. sz. a.) A legfőbb torvényszék felperesek felülvizsgálati kérelme foly tán a íőtörvényszéki határozatot hagyta helyben. Indokok. K. Borbálának 1823. nov. 1. kelt végrendelete az ős. pát. 6. §. szerint is csak akkor lenne irányadó, ha az az aljban foglalt hitbizományi intézvényt illetőleg jogérvény ünek elismertethetnék, mi azonban, miután ezen hitbizomány az előbbi törvényeknek nem felel meg az ős. pát. 13. §. szerint nem áll. Ezen hitbizomány érvénytelenségénél fogva tehát felperesnők igénye K. János 1855. évi végrendelete ellenében, kinek végintézkedési joga az ős. pát. 5.§-án alapul, nem tekintethetik igazoltnak, s azért a főtszéki Ítélet megerősitendő volt. (Legf. tszéki döntvény 1858. jan. 13. 12148 — 857. sz. a.) Vé^tárgyalás Hagy-Váradon. 1860. febr. 4-én S. Gyula ellen. Érdekes végtárgyalás folyt végig a n.-váradi orsz. tszék előtt febr. 4-én, melyre nagyszámú értelmes közönség gyűlt egybe. Ambrus István orsz. főtszéki tanácsos, mint elnök, Oláh Mátyás és Decsy országos tszéki tanácsosok mint szavazók, Nagy Károly államügyész mint vádló, védő ügyvéd : Olay István. Az államügyész vádja következőkben központosul : S. Gyula mult évi jun. havában Pestről elutazván körutat tett; N.-Körösön ovatiókkal fogadtatott, végre Aradra ér- kezvén, miután több politikailag aggályos egyént meglátogatott, jun. 20. a ,Csiga' vendéglőben Gr. J., M. J., D. F., K. L., P. R., B. S. és M. A. jelenlétében nyilvános helyen 0. L. ottani hirlap szerkesztőnek egy versezetet mondott irón alá, melyben egyrészt a crinolin divatja, másrészt a fekete sárga szin játszák a főszerepet. Es a melynek értelme az akkori viszonyok között nem lehetett más, mint izgató, a fekete sárga szin alatt az ausztriai állam, a crinolin mint franczia találmány alatt Napóleon császár értetvén, azon czélzattal hogy a franczia (crinolin) az ausztriai uralom (fekete sárga szin) felett győzedelmeskedni fog, mi által a btk. 65. §. a) pontjába ütköző csend és rend háboritás bűntényében tette magát bűnössé. Vádlott S. Gyula előadja, miként ő Pestről orvosi tanács folytán indult körútra, s hogy szegény iró ember létére, ki mint madár, dalaival keresi kenyerét, költségeit fedezhesse, jótékony czélra szavallati versenyekben akart résztvenni, ott humoristikus felolvasásokat tartandó. így lépett fel Szegeden a nőegylet javára, mi neki jövedelmezett is. Kecskeméten szintén fel akart lépni, azonban bár engedélyt nyert, az még sem sikerülhetett, mert alkalmas társakat nem kapott. Aradra azért jött, hogy Cs. P. úrral találkozzék, kitől azon kép árát akarta megkérni, melyet albumában kiadott, azonban Kurticson meghallá, hogy Cs. nincs Mácsán, visszatért Aradra. Beismeri, hogy a ,Csiga' vendéglőben volt és ott miután az „Ida halálára" czimü verset 0. L. átadta, elmondta az érintett verset, azonban tagadja, hogy ó lenne a vers szerzője, — tagadja, hogy az izgató, vagy azt bármi gonosz szándékból mondta volna el, — tagadja, hogy annak oly értelme volna, minőt a vád tartalmaz. 0 azt a krinoünra gyártott gunyversnek tartja, s mint olyat mondta el, hogy bemutassa 0. L—nak, hogy ilyen haszontalan élezek faragásában pazarolják el fiatal iróink erejöket a helyett, hogy Classikus müveket imának.Ugyanazért hiszi, hogy a törvény sem fog e versnek más értelmet adni, különben benne a törvényszék saját véleményét büntetné meg. A megjelent tanuk mindnyájan azt vallják , hogy S. Gyula ittas állapotban volt, azonban azt, hogy mi volt a kérdéses s a vád tárgyát tevő vers tartalma, egyik sem tudja. Azután felolvastatott a meg nem jelent tanuk vallomása, kik szintén azt állítják, hogy vádlott ittas állapotban volt, s hogy a versnek lázitó tartalmát nem ismerték fel. Következtek a körösi tanuk vallomásai, a kecskeméti polgármester átirata, melyek tartalma vádlottat épen nem vádolják. A pesti rendőrség átirata is felolvastatván, az államügyész indítványa következőkben központosult. A csend és rendháboritás tárgyilagos tényállama okiraton alapulván, miután vádlott azon versnek irón alá mondását a ,Csiga' vendéglőben önkényt beismerte, s bár a gonosz szándékot tagadja, de még is ezen vers elmondásának az akkori politicai viszonyokban csakis lázitó czélja lehetett, ugyanazért tekintetbe vévén , hogy tanuk öszhangzó előadása szerint vádlott ittas állapotban volt, mely azon súlyosító körülményt, hogy hasonló bűntény miatt már egyszer elitélve volt, egyensúlyozza, ennélfogva kéri őt, a btk. G5. §-nak a) pontjába ütköző csend és rendháboritás bűntényében önvallomása alapján bűnösnek kimondatni s egy évi súlyos börtönnel büntetni. Védő ügyvéd előadja, miként a rendőrség előre értesülve vádlott megérkeztéről, a tett legmélyebb kutatások után is csak ezen politikailag épen nem aggályos vers elmondását volt képes felmutatni, s felolvasott tanúvallomások igazolják vádlott előadását, utazási czélját tekintőleg, azon tanuk, kik Aradon a „Csiga" vendéglőben jelen voltak, egyhangzólag valják, hogy részint nem hallották, hogy vádlott az „Ida halálára" czimü versen kivül más verset is mondott volna toll alá, vagy ha hallották, abban oly értelmet, minőnek azt a vád állítja, nem ismertek fel. S miután a bűntettekhez a btk. l.§. szerint múlhatatlanul megkívántatik a gonosz szándék, az pedig vádlott ellen bebizonyítva nincs, s miután a versnek nem lehet más értelmet adni, mint minőt annak, az azt elmondotta vádlott tulajdonit, a btk. 11. §. értelmében titkos gondolatok nem lennének büntethetők, miután a csendháborítás bűntényéhez megkívántató sem azon kellék, hogy nyilvánosan, sem az, hogy több emberek előtt mondatott volna el, bebizonyítva sincs, sem pedig az ingerlő szándok, törekvés távolról sem igazoltatott, miután végre vádlott ittas állapotban oly emberek előtt, kiket azelőtt nem is ismert, s kik egyrészben álladalmi hivatalnokok, mondta el; kéri vádlottat ártatlannak kimondatni, annyival inkább, miután vádlott oly tehetségű egyén, ki megtudta volna választani az eszközöket, módokat és egyéneket, ha csakugyan csend és rendháboritó akar vala lenni. Ezzel a tárgyalás befejeztetvén, a tszék tanácskozás végett visszavonult és az ítélet ekként hangzott : Vádlott S. Gyula a btk. 65. §. a) pontjába ütköző csend és rendháboritás bűntettében bűnös, s tekintettel a túlnyomó enyhítő körülményekre 6 havi súlyos börtönre Ítéltetik. Az ítéletet mind két fél felebbezte.