Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 9. szám

35 ezen szavakkal „kezesek és fizetők" irták alá neveiket; — mihez képest felpereseket keresetüktől elmozdítani kelletett. Felperesek felebbezése folytán a p— cs. k. orsz. főtszék az első bírósági Ítéletet hagyta helyben. Ezen reájuk nézve terhes ítélet ellen felperesek fölülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, melynek azonban a cs. kir legf. tsz ék 1859. dec. 29, kelt ítéletével helyt szinte nem adott. Indokok: Tekintetbe vévén, hogy felperesek B. András és neje által kiállított kötvényt minden megszorítás nélkül világosan mint kezesek és készfizetők aláírták, a készfizető kezesnek kötelezettsége azonban, miután egyetemleges adósnak az egész összegre nézve tekintendő, csak az adósságnak lefizetése vagy a tartozási összegnek birói kezekbe tétele által szűnik meg, felperesek ennél fogva az alsó bíróságok által helyesen lettek elmozdítva, annál fogva fölülvizsgálati kérelmüknek helyt adni nem lehetett. (1859. dec. 29. 11146. sz. a. kelt határozat). Jo2£-irodalmi §zemle. (Folytatás)*). Der Gerichtssaal. Zeitschrift fiir volksthümliches Reslit und wissenschaftliche Praxis; herausgegeben von dr. F. Ch. Arnold; dr. Anton Ritter von Hye-Gluneck; dr. K. J. Mittermaier; dr. F. O. Schwarze. — Erlangen 11-ter Jahrgang. 1859. 3-6. Lieferung. E füzetek, melyekkel e nagybecsű folyóiratnak 1859. év folyama befejeztetett, következő tartalmat mutatnak elő : X. Die Forderung desKreuzverhörs in ihrer Begründung und Ausführung v. Sundelin Gerichtsassesor. XI. és XIII. Über das Verháltniss der öífentlichen zur Privatanklage — mit besonderer Beziehung auf die neueren Strafgesetzgebungen Deutschlands v.Tippel skirch 0berstaatsanwalt. XII. Die rechtliche Bedeutung des Ausdrucks : Anfang der Ausführung — zur Bezeichnung des Anfangspunktes des Versuchs mit Rücksichtauf die Rechtssprechung in den verschiedenen Staaten v. Mittermaier. XIII. (1. XI. alatt). XIV. Skizzen aus der Mappe v. Bopp Advocat. XV. Über Grenzverrückung v. Arnold. XVI. Literarische Anzeigen v. Arnold. XVII. Die Verbrechen des Mords und des Todtschlags v. Schwarze. XVIII. Über die Stellung und Aufgabe des Staatsanwalts imStrafverfahren v. Haager G-erichtsrath. XIX. Über dieUnhaltbarkeit und Entbehrlichkeit der gewöhnlichen Rückfallslehre nach ihrer Ausbildung in neueren Strafgesetzen von Brauer Gerichtsrath. XX. Literarische Anzeigen. XXI. Der Versuch von Verbrechen, bei denen es an dem erforderlichen Gegenstande des Verbrechens mangelt, und der Versuch mit untauglichen Mitteln, geprüft von Mittermaier. XXII. Über den Einfluss des sog. bürgerlichen Todes und der Aufhebung desselben insbesondere auf die Ehe. Abegg. XXIII. Literarische Anzeigen. Arnold. Ezek közül különösen Mi tter raaiernek értekezései rendkívül tanuságosak, és mind a gyakorlati juristáktól, mind a tudomány embereitől méltó figyelmet igényelhetnek. Mindkettő a bünkisérletről szól, egyikéről a büntetőjog legnehezb, de egyszersmind legfontosb s legér*) Lásd e lapok 7. szánmt. dekesb tanaiuak. És pedig az első (XII. sz.) azon kérdést fejtegeti : mit kell érteni ezen kifejezés alatt : a kivitelnek k e z d e t e; mi a bünkisérlet büntetti minőségének s beszámithatásának megalapításában eldöntő szerepet játszik; a másik értekezése pedig (XXI. sz. a.) azon bünkisérleti cselekvényeket vizsgálja, melyekuél a kellő tárgy hiány zik, vagy melyeknél teljesen alkalmatlan eszközök használtattak. Az első kérdés tekintetéből köztudomású, mikép napjainkban mind a tudomány terén, mind a törvényhozások részéről elfogadott elvnek tekintendő az : hogy a bünkisérlet csak akkor büntethető, ha az illető kísérleti cselekvény a bűntett kivitelének kezdetét foglalja magában. Midőn ezt egy józanabb és igazságosabb büntetési politika érdekében a törvényhozások kiindulási alapul veszik, természetesen legelső szükség: tiszta tudattal bírni a kivitel kezdetének világos értelméről. M. szerint erre a legegyenesb ut, ha azon nézponthoz ragaszkodunk : miszerint valamely bűntett kísérlete azért még nem lehet büntethető, mivel a törvény a bevégzett büntettet büntetéssel illeti, hanem hogy a kísérletnek büntetés alá vonhatására egy külön törvény létezése szükséges,mely kimondja: kell-e smily mértékben a kísérletet büntetni; másodszor pedig, ha a bünkisérleteknél az előkészítő cselekvényeket s azok természetét szorosan megkülönböztetjük azon cselekvényektől, melyek már a bűntett kivitelére, életbeléptetésére vonatkoznak. M. mind a két szabályt alaposan felvilágosítja s megfejti. Az elsőre nézve kiemeli azon régebben divatozott elvnek károsságát s alaptalanságát, mely szerint, mihelyt a törvény valamely végrehajtott büntettet büntetetni rendelt, akkor már annálfogva kísérlete is büntetés alá tartozott; mi azonban nem áll, mert a kísérletnél még nem létezik azon rosz, melyet a törvény mindig feltételez, ha valamely tettre büntetést szab. A második szabályra nézve azon tettek, melyeknek alapjául már egy bizonyos bűntett végrehajtására irányzott szilárd s erős akarat szolgál, megkülönböztetendők azoktól, melyek az ily határozott akaratot tanúsító tetteket megelőzik, melyek t. i. csak esetleg, feltételesen használtatnak, megfelelőleg azon lelki mozzanatoknak, melylyek előjönnek , mielőtt a bűntettre hajlandónak lelkében a büntettrei erős elhatározás megért volna. Ez utóbbiak neveztetnek előkészítő cselekvényeknek; az első neműek pedig a bűntett kivitelének kezdetére vonatkoznak. Mindkettőnek megismerésére s megkülönböztetésére egyrészt az akaratnak, másrészt a cselekvények minőségét s természetét kell vizsgálnunk. A bűntett kivitelének kezdéséhez, mi a jelen jogtan szerint a büntetti kísérletet képezi, szükségeltetik oly lelki hangulat, mely a bűntett által elérendő czél után vágy, s tisztában van azon cselekvény iránt, mely mint eszköz alkalmas a büntetti szándok kivitelére, szükséges továbbá, hogy a tettes eljusson azon elhatározásra, mikép a tett akadályait legyőzendi vagy azok daczára müködend; hogy tisztában legyen a kivitel terve iránt; megalapított határozatra emelkedjék, és e határozat bizonyos bűntettre irányoztassék. Ezen akarat mozzanatoknak azután bizonyos cselekvények felelnek meg, melyek által mint a határozat valósítására alkalmas eszközök által az illető a czélzott bün létesítéséhez kezd. Ily cselekvények azok, melyek által a tettes oly állapotba helyezi magát, melyben határozatának szilárdságát s határozottságát azzal hozza napfényre, hogy a bűntett kivitelére kijelölt eszközöket használni elkezdi, s azokat a bűntett tárgyával oly érintkezésbe hozza, mi-