Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 93. szám - Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül. 4. [r.]

.8« 372 .OS .YOÍI >1 esküdt számításba solia sem jővén — mint egyes bíróság oly nagy sommákig t. i. 12 ezer forintig ítélhetett, sőt oly fontos perekben is, minők a zálog, örökösödési stb. perek és pedig határtalan sommákig s értékig testületi közreműködés nélkül bíráskodhatott, a jogbiztossággal kielégitőleg összeegyeztethetőnek nem találtathatott, valamint a törvénykezés czélszerü rendjével, s az igazságszolgáltatás gyorsaságával, mire főkép a jelen idők hitels birtokviszonyaiban mindinkább nagyobb a szükség, az sem találtatott öszhangzónak, hogy az alispáni bíróság miatt a fólebbezési ut tetemesen meghosszabbitatott, miután attól a fölebbezés a törvényszékre s innen a Kúriára eszközöltetvén, ezáltal az alispán előtt kezdett peres ügyek négy fórumon hurczoltattak keresztül. Mi azonban különösen azt emeljük ki, hogy az alispánok mint minden közigazgatási tisztviselők a 3 évenkinti szabad választásnak kifolyásai voltak, mi által megszüntettek mindazon biztosítékok, melyek az igazságszolgáltatás függetlenségének legfőbb palládiumát képező e 1mozdithatlanság által nyújtatnak. Az alispánok a választás által kétségtelenül a választók befolyásának, a pártok önkényének, a politikai mozgalmak áradatának lettek kitéve; mi nem maradhatott befolyás nélkül bíráskodásuk iránya és szellemére. Nem említve, mikép a 3 évenkénti választás a bíráskodási gyakorlat s ügyesség tökéletesb kifejlődését majdnem lehetleniti. Mindezeket azonban oly okoknak s tényeknek tekintvén, melyek a magyar igazságszolgáltatás végleges szervezésekor elavult ősi intézeteink ellenében fognak felhozathatni , most ez okból azokra döntő súlyt nem helyezvén, inkább azon hátrányokat emeljük ki, melyek az al ispáni bíróság visszaállításától különösen a jelen átmeneti időszakban lennének elmaradhatlanok. Az alispáni bíráskodás 11 éven át megszüntetve lévén , annak isméti folyamba hozatala tetemes bajok s a törvénykezés hátránya nélkül nem történhetnék. Alispánokul mindenütt oly egyének fognak megválasztatni, kik a bíráskodás kezelési gyakorlatából egészen kiestek. A megválasztandott alispánok az ausztriai polgári és büntetőjogi törvényekben, melyek jelenben mellőzhetetlenek, tökéletesen ismeretlenek, járatlanok leendnek. Az összes birói illetőségük teendőit oly ügyek képeznék , melyek az ausztriai törvények szerint alakult adóssági, örökösödési, zálog stb. jogviszonyokban alapulnak, melyek tehát visszaható erővel ősi törvényeinkre vissza nem vezethetők. Míg igazságszolgáltatásunk tetemes késleltetésére szolgálna az is, mikép az alispánok, főkép a jelen átalakulásban, a politikummal , a közigazgatással, szervezéssel s egyéb átmeneti teendőkkel annyira el leendnek halmozva, mikép lehetetlenség lenne, hogy a biráskodás kezelésére elégséges idejök maradhatna, midőn tudjuk, mikép a rendes időfblyamban is az ország legtöbb megyéjében az alispáni biráskodás a sok politikai közigazgatás teendői miatt meglehetősen késedelmes és lassú volt. Kérdjük tehát, czélszerü lenne-e ily hátrányokkal szemben, ismét visszaállítani az alispáni bíróságot, és ezzel az átmenet zavarait még nagyobb fokra emelni? Es pedig talán csak azért, hogy az alkotmányos nemzetgyűlés azon birói hatóságot ismét megszüntesse, ha az igazságszolgáltatás tüzetes revisió alá kerülcnd? Midőn alkotmányos jogigényeink már ugy is biztositvák azáltal, hogy az alispáni szék mint közigazgatási hatóság ugy is visszaállittatik, miáltal t. i. a megye municipális autonómiájának tökéletesen elégtétetik. Azon ügyek, melyek különösen az alispáni bíróság elébe tartoztak, a megyei törvényszékek illetősége alá adatnának. Ide a kerületi táblák ügyei is, s hol összeütközés lenne, az országbíró rendelkeznék bíróság kiküldéséről. A mi a szolgabiróságokat illeti, ugyanazon czélból, hogy t. i. az átmenet bonyodalmai minél inkább kevesbitessenek , és ártalmatlanokká tétessenek , azokat mint bíróságokat is meghagyatni kívánjuk. Mert e hivatalok már ugy isiélenben, szinte létezők levén, habár újonnan töltetnek iáWfe, meglévén a hivatalos szervezet, az átmenet a törvénykezés folytatására nézve tetemesen könnyítve leend. És mert a távolság s más érdekek folytán a törvényszékek helyein kivül eső járásokban nem lehet az egyes bíróságokat megszüntetni, mig a rendszeres szervezés helyükbe más bíróságokat p. o. békebiróságokat nem állitand. Nem csekély előnyt találnánk azonban a törvénykezés érdeke szempontjából abban, ha némi munkaosztály hozatnék be már mostan is a szolgabiróságok között, p. o. azáltal, ha a főszolgabíró s tán még egy szolgabíró a járásban a politikum vezetésével bízatnék meg, a többi szolgabíró pedig a bíráskodást kezelné. Továbbá ha a zálog, örökösödési stb. ügyek, melyek az alispáni szék elébe tartoztak, a törvényszékhez átteendők, ugy a hasonnemüek a szolgabiróságoktól is ugyanoda soroltatnának. Mi az átmenet könnyebbitése végett csak a sommás útu és szóbeli pereket javalnók a szolgabiróságok előtt hagyatni — az 1836. szóbeli eljárás alkalmazásával, illetőleg pedig kiterjesztésével, és pedig a szolgabírói illetőséget képezett 3000 ftig. Végre mi a községi bíróságokat illeti, azok a falusi községekben mig azok rendeztetni és szerveztetni fognak, bírósági hatósággal felruházandók nem lehetnek; a városokban pedig, melyek királyi vagy rendezett tanácsú városok, nézetünk szerint a tanácstól egészen elkülönözötten lenne a biró megbízandó, hogy az a szolgabírói illetőség alá tartozó ügyekben s határáig bíráskodjék, tehát a bűnvádi ügyek teljes kizártával. — Ehhez azonban a zavar elkerülése és az osztályok közti különbség érdekében az lenne melléklendő, hogy ugyanazon városban szolgabírói bíróság ne létezzék. — A nemesek hadnagyai, egyháznemesi bíróságok mint jelen közjogi viszonyainkhoz épen nem illők teljesen mellőzendők. Az uri székek 48-ban eltöröltettek és hiszszük, mikép nem is fognak többé életre hozatni. A vásári bíróságok visszaállitandók lennének. Jövő alkalommal még a fölebbviteli bíróságok szervezése iránt közlendjük nézeteinket. Jogeset A C u r. d e c. 99. 1. 4. az. s 1486 : 17. t c z.h e z. ern Azon kérdésben, váljon mily jogi következményeket von maga után oly több jogérdeklettek nevében is kötött egyesség, mely az érvénytelenítési perrel megtámadott örökvallások megerősítéséért s igy az ellenfél iránti, minden követelések megszüntetéséért, a birtokosok részéről bizonyos összegek fizetését kötötte ki, a mindenik érdektárs meghatalmazása biso-