Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 92. szám - Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül 3. [r.]

369 Az alispányi és szolgabírói székekről, köz­ségi stb. bíróságokról jövő alkalommal. Jogeset A Cur. dec. 99. 1. 4. sz. s 1486 : 17. t c z.h e z. Azon kérdésben, váljon mily jogi k*vetkezményeket von maga után oly több jogérdeklettek nevében is kötött egyesség, mely az érvénytelenítési perrel megtámadott örökvallások megerő­sítéséért s igy az ellenrél iránti, minden köv etelések meg­szüntetéseért, a birtokosok részéről bizonyos összegek fize­tését kötötte ki, a mindenik érdektárs meghatalmazása bizo­nyos idö alatti előmutatásának megbitelesitésének feltétele alatt — ba ezen feltétel nem teljesítetett. Bedeghi Nyáry Pál és hitvese enyingi Török Zsu­zsánna leányunokájának, Varkucs Margitnak, utódai Te­leki Mária grófnő felperessége alatt 1798-ban a volt kir. itélő tábla előtt a báró Haller örökösök ellen pert inditot­tanak azon örökvallások érvénytelenítése végett, melyek­nél fogva fénnevezett elődük a Török-Nyári javakból fel­peresek elődének Varkucs Margitnak örökségül jutott egy negyedrészt a mult század derekán örökösen megvette. E pernek valamint gr. Teleki József, ki mint jogíen­tartó legutóbbi időkben érdektársait képviselte, ugy alpe­resek is véget vetni óhajtván, a tisztelt felperes gróf 1837. sept. 11-én NB, 1. szerint alperesekkel oly egyességre lé­pett, mely szerint egy részről gróf Teleki József „önmaga és érdektársai nevében a fenérintett örökvallásokat nemcsak megerősité, hanem transactióképen is, azon érvénytelenítési perből remélhető minden jogot alperesek kezén hagyá, rájuk átruházá, s örökösen felvallá azon hozzáadással, hogy az esetben, •— ha netalán alperesek közöl valamelyik ezen egyességhez járulni, s az egyességi összegből rá eső részt fizetni nem akarná, — az egyességhez járuló többi alperesek a felpe­res gróf s éi dektársainak felperessége alatt az érvényte­lenítési pert folytathassák, s mindazt, a mi ennek utján meg fog ítéltetni s végrehajtás alá jutni, vegyék által, s magok közt linealis illetőségeik szerint oszszák fel; — szavatosságot vállalván magára a fentisztelt gróf nemcsak idegenek ellenében, hanem az esetre is, ha netalán a felpe­res nemzetség ágán többen lennének is, mint a kiknek ne­vében egyességre lépett, s kötelezvén magát, — nemcsak azoktól, kiknek meghatalmazásaik még be nem érkeztek, hanem azoktól is, kiknek neveik az egyességbe beiktat­tattak, de meghatalmazásaik bármely tekintetben hiányo­sak , — tökéletesb és törvényes formaszerinti meghatal­mazásokat, ha előbb nem, legfelebb az egyesség keltétől számítandó egy év alatt szerezni, s akkor azoknak nevé­ben is az egyességet aláírni, s formaszerint meghitelesitet­ni." Ellenben más részről A báró Haller örökösök „a fenérintett perrel ellenük érvényesített mindennemű követelések örökös megszün­tetéseért, s a rájuk átruházott jogokért 185,000 ezüst fo­rintot oly módon köteleztenek, hogy az egyesség kelte napján azaz 1837. sept. 11-én 25,000 pftot készpénzben le fognak fizetni, a fenmaradó 160,000 pft erejéig pedig bizonyos időszakokban 500 darab arany kötbér terhe alatt fizetendő, s hatos kamatra szóló kötelezvényeket fog­nak kiállítani." Az ekként megállapított egyességi feltételeket alpe­resek közöl csak báró Hunyady Anna, előbb gr. Zerdahe­Jyi Pál, utóbb pedig b. Baldacci Antal neje, és Zerdahelyi Victor, — kik együtt véve az érvénytelenítési per tárgyát képező javak kilencz harminezhatodrészének valának bir­tokában , s e szerint az egyességi összegből ugyanannyad részt, t. i. 46,250 pftot tartoztak volna fedezni, — nem fogadták el, s ennélfogva az egyesség értelmében a többi b. Haller örökösök az 1837. sept, 11-én a készpénzben le­teendő volt 25,000 pftból nemcsak az ő rájuk, hanem a nem-egyezkedőkre eső részt is lefizették a fentisztelt gróf kezeibe, a lénmaradott 160,000 pftból pedig Varkucs Margit örököseinek nevére, hat darab az egyességre ,,per expressumu hivatkozó kötelezvényt állítottak ki, s ezeket ugyanakkor a grófnak at is adták. A báró Haller örökösök tehát az egyesség aláírása­kor teljesítendő volt kötelezettségüknek pontosan eleget tettének; de természetesen csak azon reményben, hogy a gróf legfelebb egy év alatt, t. i. 1838. sept. 11 kéig, a mikoron a kötelezvények egyike lejárt, a magáénak szin­tén meg fog felelni. Azonban reményük meghiúsult; mert a gróf nemcsak hogy meg nem szerezte, és át nem adá-a ki­tűzött egy év alatt a meghatalmazványokat, hanem, miután a b. Haller örökösök ez oknál fogva az időközben lejárt egyik kötelezvény beváltását megtagadták, s a gróf által ellenük intézett bírói intőlevélre adott válaszukban hatá­rozottan kijelentették, hogy mindaddig sem a már lejárt, sem a lejárandó kötelezvényeket beváltani nem fogják, a míg a meghatalmazványok megszerezve , s ezek alapján az egyesség törvényszabta módon a gróf által teljes jog­erőre emeltetni, s ekként ők azon állapotba helyeztetni nem fognak, melyet az érintett egyességgel utolérni kí­vántak, t. i. hogy mind birtokaik a Varkucs-örökösök ré­széről különben megujitható megtámadások ellen bizto­sítva legyenek, mind pedig a nem-egyezkedő véreik bir­tokában levő javakra nézve a gróf és érdektársai felperes­sége alatt az érvénytelenítési pert folytathassák; a viszon­intés daczára egyességszerinti kötelességén magát túltéve, a jó hiszemmel kezébe letett kötvények alapján a volt ti­szán-inneni kerületi tábla előtt két rendbeli adóssági pert tett a b. Haller-örökösök ellen folyamatba, melyeknek egyikében 85,000, másikában pedig 75,000 pftot, összesen tehát 160,000 pftot vett követelésbe; s miután a ker. táb­lák megszüntettettek , e pereknek ujonnani fölvétele, s az időközben hatályba lépett p. perr. szerinti átalakítása iránt a pesti országos törvényszékhez folyamodott, — Már pedig felperes gróf jogfentartói minőségben alperesek el­len sem meg nem indíthatta úgynevezett adóssági kere­setét, sem annak újra fölvételét nem kérhette : 1-ör. Mert a kereseti kötelezvényeket alperesek nem az ő nevére, hanem Varkucs Margittól származó erdélyi atyafiak részére állítván ki, a bold. gróf legfölebb a Var­kucs örökösök meghatalmazottja- vagy engedményeseként fogott volna fölléphetni, a mennyiben t. i. a kereseti köt­vények szerinti összeghez jogosított örökösöknek e végre kelt meghatalmazványai, illetőleg engedményeivel ellát­tatik vala. 2 or. Mert jogfentartói czimen a nemzetség egyik vagy másik tagja által még a korábbi törvény éstörvény­kezesi rendszer s eljárás szerint is külön megbízás nélkül csak oly perek tétethettek fo^amatba, melyeknek tár­gyához a nemzetség tagjai a jog- és vérközösség alapján tarthattak jogot; már pedig a fenforgó esetben Varkucs Margit örököseinek keresetjoga nem a jog-s vérközösség­től, hanem a NB. 1. sz. alatti egyességnek általuk utólag közvetve vagy közvetlenül meg- vagy meg nem történt aláíratásától és meghitelesittetesétől függ; — következés­kép valamint maguk a Varkucs-örökösük, mint tisztán

Next

/
Oldalképek
Tartalom