Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 91. szám - Legsürgősb teendőink 2. [r.]

366 Az első bíróság felperest keresetétől leginkább azért mozdította el, és a költségekben elmarasztotta, mert a végrehajtást — az átvitelt, — a bíróság rendelvén el — ennek rendeleteiért a végrehajtatót felelőssé tenni nem lehetne; és továbbá : mert a végrehajtatót legfelebb a zárgondnok választásáért, és az ezáltal magában a lezárolt tárgyakban netán okozott kárért tehetni felelőssé, mi nem koveteltetett. T. J. ezen Ítélet ellen felebbezéssel élt, s ezt leginkább azzal indokolá, hogy midőn az eljáró bíróság az átvitelt megengedte, azt csak féltételesen tette, és ezen feltételt épen a kérdéses záradékkal — azaz hogy ezt épen csak a végrehajtató veszélyére engedte meg, kifejezte, s igy épen azért csupán, és egyedül a végrehajtatót kell felelőségre vonni, ki az eljáró bíróság előtt azt állította, hogy a végrehajtás alá vétetni kért tárgyak H. F. és nem T. J. tulajdonai. Megczáfolta továbbá az első bíróságnak azon indokát, mintha a végrehajtató csak a zárgondnok választásáért, s az ezáltal magokban a tárgyakban netán okozott kárért felelős lenne, azzal : hogy jelen esetben zárgondnok se ki nem jeleltetett, se ki nem neveztetett, a igy a kárt, mely más tettek által is történhetik, csupán ezen esetre szorítani nem lehet. A főt szék mindamellett, ámbár a perköltséget megszüntette, a főügyben az első biróság Ítéletét — bár eltérő indokoknál fogva — helybenhagyta. Az, hogy a végrehajtató az eljáró biróság végzéseiért felelőssé nem tétethetnék, miután ezek a kérdéses záradéktól feltételeztettek, valamint hogy a végrehajtató csak a zárgondnok választásáért feleletre vonathatnék , miután a zárgondnok csakugyan nem létezett, a főtszéki Ítéletben mellőztetik, azon magyarázat helyettesittetik azonban : hogy a kérdéses záradéknak más jelentősége nem lehet, mint az : hogy ha a lezárolt tárgyak az őrizet helyén m^gromlanának, vagy általában kárt szenvednének , ezekért, melyek azonban nem kérettek , feleletre vonható lenne. T- J. ezen magyarázattal, miután ez a fenálló törvényeken nem alapszik, az ész jogával pedig homlokegyenest ellenkezik, sehogy sem tudván megbarátkozni, rendkívüli felülvizsgálattal élt, kiemelvén különösen, hogy sem az első, sem a 2-ik birósági indokok, tekintve az érintett záradéknak adott magyarázatot, meg nem állhat; mert az átvitel által a tárgyak a tulajdonos birtoka, használata és szabad rendelkezése alól kivonatván, neki már ezáltal a körülményekhez képest, például ha a szerszám, és tőke elvonása által kereset, és munka képtelenné tétetik, mint jelen esetben is történt, sokkal nagyobb kár okoztatik, mintha azok azonnal megsemmisittettek vagy megromlottak volna ; mert ez esetben azonnal más keresethez, más munkához fogna, holott különben jó remény fejében perlekedik, idejét utána való járással vesztegeti, költségeskedik, s addig is a hogy lehet tengődik. Különös súlyt fektet azonban azon körülményre, hogy ha már az elmaradt haszon nem is , de mindenesetre a fizetett boltbér neki visszaitéltessék ; mert a zárlat költségeit, minden körülmények között a végrehajtató tartozott volna űzetni *). *) A legf. tszéki döntvényt annak idejében közlő ur szívességéből adni fogjuk. S z e r k. Hivatalos tudnivalók. Kinevezések. A magyar kir. udvari kanczellária Somossylgnácz igazságügyminiszteri fogyalmazót s a birodalmi törvénylap szerkesztőtársát, R á t h Gvörgy s Hegedűs Lajos Kandid, jogtudort igazságügyminiszteri fogalmazókat, R o h r m ü 11 e r János s bessenyőiSkoblits Gyula belügyminisztériumi fogalmazókat, Sólyomváry Ferenczet a veszprémi úrbéri törvényszék ülnökét s előadóját, assai és ablanczkürthi Ghic z y Emil megyei biztost s kaposmérei Mérey Sándor helytartósági fogalmazót, a magyar kir. udvari kanczellária valóságos udvari fogalmazóivá kinevezte. Csődök. J e n e y Sándor debreczeni lakos ellen a biharmegyei törvényszék által, bej. dec. 20. vál. dec. 28. perü. balkányi Szabó Lajos és Varga Lajos debreczeni ügyvédek. — 1 n k e y Ádám el. Varasdon a varasdi tszék által, bej. 1861. jan. 15. perü. Mekovicz Ferdinánd ügyvéd Varasdon. — Almásy Amália szül. Batthyányi grófnő el. Hitzingben a hitzingi jbiróság által, bej. 1861. márt. 2. perü. dr. Neumann József bécsi ügyvéd. — Néhai Sar ajk i c Zvana hagyatéka el. Vukovárott a vukovári járásbíróság által, bej. nov. 20. perü. Topolkovics ügyvéd Vukovárott. — N a s s Ábrahám tasnádi kereskedő el. a zilahi törvényszék által, bej. dec. 15. perü. dr. Rambuszek Zilahon. — Jáhn Ágoston szebeni lakos 3 könyvkötő el. a szebeni törvényszék által, bej. dec 1. perü. Poleschenszky János ügyvéd. — V a v r i k Franciska özv. Krausz Lipótnő egri lakos és néhai Krausz Lipót hagyatéka el. az egri törvényszék által, bej. 1861. febr. 26. vál. febr. 27. perü. Oterhalik János és Reincz Ferencz ügyvédek Egerben. Csődválasztási törvénynap : pesti lakos Schmidt Sándor csődjében két hiányzó választmányi tag megválasztására dec. 6. d. e. 9 óra. (Megyeház 2. emelet 66. sz.) Egycsségi elj. Zákó József pesti bejegyzett keresk. el. a pesti kereskedelmi törvényszék által, törvényszéki biztos Rósa Lajos közjegyző Pesten.— Grossmann Ferdinánd el. Bukarestben tszéki biztos dr. Jakobovics. — Tatár Ágoston vöröspataki lakos el. tszéki biztos Tóbiás Dénes közjegyző Abrudbányán. — Hamburger Izsák jassyi lakos el. képviselő Zeissel Mór ügyvéd Jassyban. ügyességi tárgyalás határideje. Vretóvszky György budai lakos elleniben a hitelezők végtárgyalásra dec. 1. d. után 3 órakor Andaházy László közjegyzőnél (Budán bécsikapu utcza 149. sz.) megjelenni kéretnek. Egyes, bejelentés. H i r s c h e I temesvári kereskedő elleni egyességi eljárásban nov. 25. Csődiuegszüntetés. Tóth Lajos és Sáray Terézia gyulai lakosok elleni a békésmegyei törvényszék által. — Arz s ók a Mihály lugosi lakos el. — R a p p János n.-enyedi lakos el. Úrbéri tárgyalás határnap. Orsóczon (Sárosmegyében) arányositási s összesitési kérdések tárgyalása 1861. év febr. 19-én helyszinén a sárosmegyei tszék által. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKGLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden é9 pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 írt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás : Belváros, lövészutcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.