Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 86. szám - Nemzeti alkotmányos intézeteink 1. [r.]
345 igazgatási ismeretek , tapasztalat s jártasság is van kapcsolva. Ezt mi fontos előnynek s kelléknek nyilvánítjuk, mert arról vagyunk meggyőződve, mikép a vitás közigazgatási ügyek alapos közigazgatási tapasztalat s ismeretek nélkül helyesen és czélszerüen el nem döntethetnek, el nem intéztethetnek. Mert természetük olyan, mikép bennök a jogügyek s tekintetek a közigazgatási ügyekkel és tekintetekkel szorosan össze vannak olvasztva. Azért is azt hisszük, mikép ezen ügyek elintézésére legczélszerübben oly hatóság lehetne hivatva, melynek kebelében a törvénytudók az államférfiakal, tehát a törvény- s jogismeretek, a kormányzati tapasztalattal és tudománynyal párosulnáuak, Arra nézve, hogy alkotmányos hazánkban — sajátságos viszonyai közepette — mily rendszer lehetne alkalmazható, feleletet adni szabadságot veszünk magunknak a legközelebbi és pedig e tárgyról utolsó czikkünkben. Törvénykezési eset. A magyar nyelv használata tárgyában. B. János frióli casarsai gabnakereskedő nevében, kinek anyanyelve olasz, s azonkívül más nyelven nem is beszél, még 1858-ban nyújtatott be a felső pulyai cs. kir. szbirósághoz (Sopronmegye) egy keresetlevél Gr. Julianna kethelyi lakos ellen 381 ft 74 kr. követelés végett. A keresetlevél, valamint az 1859. oct. 29. benyújtott zálogolási kérelem is, német nyelven voltak szerkesztve, minthogy 1854. évi jan. 1-től a f.-pulyai szbirósághoz csupán két helységbeli (felső és közép-pulyai) lakosok ellen volt szabad magyar nyelven szerkesztett iratokat benyújtani. — A végrehajtás 2. foka azonban felperesi ügyvéd által 1860. aug. 9. már magyar nyelven szerkesztett folyamodványban kéretett. — Egy írnokon és egy napirászon kivül nem levén az egész bíróságnál senki, a ki a magyar nyelvet értené, — a hivatal főnöke felküldé ezen becslési folyamodványt a soproni főtörvényszékhez, s kisérő levelében utasítást kért aziránt, mit legyen teendő, miután még ha vissza akarja is utasitni a beadványt, a visszautasító végzést is magyarul kell Íratnia, ahoz pedig egy fogalmazó hivatalnoka sem ért. A soproni főtszék 1860. sept. 25. 7103. sz. alatt kelt végzéssel, a f. pulyai szbiróságot oda utasította, — hogy a beadványt ugyan érdemlegesen intézze el, — de a felperesi ügyvédnek adja tudtára, hogy jövőben ily beadványa vissza fog utasíttatni s ezúttal is a fennálló rendszabályok elleni tettéért megdorgáltatik. Indokul az hozatott fel, hogy a felperes nyelve semmi esetre sem magyar, alperesnőé pedig német. — A folyamodványnak mind érdemleges elintézése mind a főtszéki dorgálás német nyelven szerkesztve kézbesitetett. A magas pénzügyi minisztérium 1854. év márt. hó 38-ról 77. sz. alatt kelt rendelete 3. §-hoz. Ezen idézett §. meghatározza, hogy az okiratokra, és irományokra mikép ragasztasék fel a bélyegjegy? — Meghatározza, hogy a bélyegjegy alatt, a jegy, szines mezején legalább egy sor irat menjen keresztül; — önként következvén, hogy a nem ekkép használt bélyegjegyek, figyelembe nem veendők, és mintha az okiraton nem is volnának büntetés végett feljelentendők. — G-yakorlati szempontból tekintve e §. önként feltűnik : hogy ez nagyobb városokban igenis kivihető,hol t. i. a bélyegjegyek bármely pillanatban kaphatók, s az okiratokra rögtönözve használhatók; — ámde egészen máskép van ez a székhelyekhez távolabbra eső kisebb községekben, hol bélyegjegy hiánya miatt, a nélkül, hogy a szerződő fél a legkisebb csalási szándokkal birna, megíratja az okiratot, azon boldog reményben, hogy a városba menetelkor, a hiányt kipótolja, s ezt meg is teszi; azonban a hivatalokhoz történt bemutatás alkalmával, keservesen kell tapasztalnia, mikép annak daczára, hogy az illetékes bélyeg-jegyet megvásárolván felragasztotta, háromszorosan büntettetik. — Tudok igen sok esetet, midőn a szerződő fél, a bélyegjegy megvásárlása végett, egy pár mértföldet utazni nem akarván, de ügye sürgős volta is, az okirat rögtönös készítését igényelvén, a bélyegjegyet után ragasztotta, — s azért, hogy a többször idézett 3. §. ellenére rajta egy sor irat át nem volt vezetve, a lelet felvétetett; — de volt eset , hol az után-ragasztott bélyegjegyen, keresztül irás is történt, de minthogy a bélyegjegy alatt, már a felül vezetett irat ott volt, megleleteztetett. — Igen kívánatos lenne tehát, főkép hazánk nagy részében a községeknek egymástóli nagyobb távolsága tekintetéből, ha országunk kormánya , ugy intézkednék, mikép ne csak a városokban, — de bizonyos távolsági arányban, minden nagyobb községekben is, áruitatnának bélyegjegyek, ez által lehetvén csak, azon sok szándok nélküli hibákból eredett, méltatlan fizetéseket megszüntetni. Gr a c s á 1 y i Lajos vbiró. Vegyes. Nem hallgathatunk el egy legújabb tényt — alkotmányos kormányzatunk hajnalán — bármily nehezen esik is annak közzététele. És e tény az, mikép e napokban a bécsi legf. tszék elnökségétől -— b. Kraus aláirással,de mint világosan mondatik — egyértőleg a magyar kir. udv. kanczelláriával — a pesti főtszékhez — és igy valószinüen országunk még eddig létező minden főtörvényszékéhez rendelvény érkezett, melyben nyilvánitatik, mikép a legf. tszék kiadványai, Ítéletei, rendeletei s egyéb határozatai, a magyar fogalmazási erők hiánya folytán ezentúl csupán német nyelven fognak kiadatni s leérkezni. Ez egy rendkívül ominosus tény hazánk alkotmányos kormányzatának kezdetén — mely csakugyan mindenfelé rendkívül rosz sensatiót is okoz. Azért mondjuk, hogy nehezen esik annak csak leirása is. Nehezen esik, mivel azt nemzeti kormányzatunkhoz, mint nemzeti legfőbb érdekeinkbe ütközőt, illőnek lenni nem találhatjuk. Ámbár nehezen esik azért is, mert szívesen nyújtanánk erőnkhöz képest segédkezet uj nemzeti kormányzatunk istápolására s népszerűsítésére , mit azonban e téren s ily szellem mellett lehetetlen lenne tennünk. Annál örvendetesebb , mikép egy igen hitelt érdemlő forrásból ma arról értesülénk , hogy a pesti főtszék Bécsbe egy erélyes föliratot határozott el, melyben az érintett legf. határozat ellen nyilatkozás tétetik. Azt hisszük, ha ez öszhangzólag országunk minden vidékéről történend, sikere el nem maradbatand — minek létesithetése aligha az erők hiánya miatt akadályoztathatok, miután most hoszasb idő óta