Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 82. szám - Pest, oct. 21. 1860.

330 átalában mindenütt az életből merített példákkal felvilágosítsa, mi kétségtelenül sz. nem csekély érdemét képezi. Az f pont alatt sz. azon eseteket, melyekben a büntettek, vétségek s kihágásoknál bünkisérletnek helye nem lehet, 3 osztályba sorolja, melyek a azon vétségek s kihágások, melyek csak gondatlanság vagy vigyázatlanságból erednek, s azon büntettek, melyeknél (emberölésnél) a bekövetkezett rosznak előidézésére irányzott gonosz szándék egyenesen kizárva van; b azon tettek, melyeknél sajátságos természetük s törvényi fogalmuk folytán a tett véghezvitelét megelőző külső gonosz cselekvény nem képzelhető c azok, melyeknek büntethetősége akkor kezdődik, ha az, mit a törvény parancsol, elmulasztatott, melyek tehát csak mulasztásból erednek. A II. részben a vétségek s kihágások büntetéseikről értekezik, miért a bünt. törv. ide vonatkozó 240 — 268. §§-ait a főbüntetésekről, súlyosbításról, kimérésről, átváltoztatásról, enyhitő és súlyosító körülményekről stb. szövegük szerint idézi s azokat közvetlenül magyarázataival, melyek túlnyomóan gyakor-atiak, kiséri. Nem vonakodhatunk azokból egy pár idézetet tenni, nevezetesen azokból, melyeket sz. a büntetés kimérésénél az enyhítő és súlyosító körülmények összetalálkozásakor a jogos arány megalapításáról közöl. Azon arányt — mond helyesen a sz. — nem az egymással szemközt álló súlyosító s enyhítő körülményeknek számtani leszámítása által kell megállapítani, hanem a létező mindkét nemű körülményeknek alap s indokait méltányolva és ezeknek egymáshozi viszonylatát ez szerint megbírálva kellend meghatározni, hogy váljon ezek egyensúlyban állanak-e vagy melyik oldal nyomja tul a másikat. (59 1.) És minthogy e mérlegezésnél a bírói megfontolásnak — bizonynyal a büntetőjog józanabb elveihez képest — szabad tér nyittatott, sz. némely tárapontokat jelöl ki, melyek némi irányzatául szolgálhatandnak, melyek nevezetesen 1. hogy a bíró a létező sulyositó s enyhitő körülmények mérlegezésénél a bűneset minőségére tekintettel legyen. 2. Hogy ha létező alanyi körülményekből a bűnös javulása alaposan várható, az őt terhelő sérelmet vagy veszélyt ne vesse túlnyomó sulylyal a mérlegbe. 3. Hogy aj serdületlenséghez közel álló kor, főleg ha az korábbi feddhetetlenséggel találkozik , különös tekintetet nyerjen; 4. Az oly személyek, kik a bűnös cselekvényeket hoszasb ideig folytatták, ismételték, bűnösségüket makacsul tagadták s ezek által nagyobb fokú megrögzöttséget árulnak el, szigorúbb birói fenyíték alá veendők; míg ellenben 5. enyhébben büntetendő, ki tettét töredelmesen beismeri, bűntársait felfedezi, főkép ha társai tagadásban vannak, s a vizsgálatot koholt körülmények által feltartóztatni igyekezték. — Azon szabályokra nézve pedig, melyek a büntetés kimérését illetőleg a bűnös tetteknek egymássali összetalálkozásánál követendők, sz. igen alaposan 3 kérdést vesz taglalás alá t, i. hogy melyik büntetés neme tekintendő a törvény szellemében sulyosbnak? melyik büntetés neme tekintendő legmagasbuak ? és mi ben álljon az összetalálkozó büntethető cselekvények megbüntetésénél a többi bűntettekre, vétségekre s kihágásokra előirt figyelet?És e kérdések gyakorlati fejtegetésénél az elsőt illetőleg kiemeli sz. mikép tévedés lenne azt álli| tani, mintha a vétségekre határozott büntetés a kihágásokra határozottnál súlyosabb lenne, mert a vétségek s kihágások közt ily különbség nem létezik. Végre a III. részben sz. a vétségek s kihágások és büntetéseik elenyésztéről értekezik, elősorolván az ide vonatkozó §§-kat és azokat mindenütt közvetlenül gyakorlati felvilágosításai s utasításaival követvén. Átalában az egész mü tartalmát tekintve, ki kel jelentenünk, mikép mi igen hasznos előnyeiül tekintjük : hogy magában foglalja mindazon büntetőjogi pótintézkedéseket, melyek a törvényhozás által 1852 után egészen a legújabb időkig hozattak; valamint azon törvényhozói magyarázatokat is, melyek a bünt. codex egyes §§-ra nézve (p. o. 527. 503. §§.) a fenforgó kételyek eltávolítása végett jelentek meg; hogy a büntetőjog szabályaival összefüggésben levő más p. o. bünt. perrendi szabályokat is érinti; hogy magyarázatai gyakorlati példákkal vannak ellátva; és hogy az előadás nyelve világos és könnyen érthető. A kiállítás — Réthi L. nyomdájában Aradon — szinte kielégítő, a vidéki nyomdászat nevezetes haladásának ujabb tanúságára. y—z. Törvénytár. 1860. oct. 13-kán adatott ki a birodalmi törvénylapból Magyarországot illető rendeletek fordításainak IV. darabja magyar, tót, román és ruthén nyelven, melynek tartalma következő : 37. sz. Az összes minisztériumok és központi hatóságoknak 1860. máj. 9. kelt rendelete, molylyel azon eljárás szabályoztatik, mely a tilalom vagy végrehajtásnak, valakit a kincstár vagy közigazgatás alatt álló pénzalap ellen illető követelésre intézése esetében megtartandó. 38. sz. Az igazság- és pénzügyi minisztériumok 1860. május 12. kelt rendelete, melylyel a váltóóvásoknak birói hivatalnokok általi fölvételeért járó illetékek fizetésének módja megváltoztatik. 39. sz. A bel-, igazság- és pénzügyminisztériumok 1860. máj. 15. kelt rendelete, a czégbejegyzések, a kereskedelmi s iparkönyvek, a fölhatalmazás és a kereskedelmi bíróságok illetékessége tárgyában. 40. sz. A belügyi s rendőri minisztériumok 1860. máj. 23-kán kelt rendelete, mely által rendeltetik, miszerint a cselédkönyvek belföldöni utazások alkalmával igazolványokkép tekintendők. 41. A pénzügyi minisztérium 1860. jun. 3. kelt kibocsátványa, az 1859. máj. 12. kelt császári rendelet 6. S-nak részletes megváltoztatása tárgyában. 42. sz. A belügyi minisztérium 1860. juD. 5. kelt rendelete, a magyarországi főkormány és helytartósági osztályok megszüntetése, és egy Budán felállítandó helytartóság tárgyában. 43. sz. Az igazságügyi minisztérium 1860. jun. 12. kelt rendelete, az ősiségi perekben hzzott ítéletekből keletkező végrehajtási jog tartama iránt. (Vége következik.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás : Belváros, lövészutcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beime 1 J. és Kozma Vazulnál.