Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 82. szám - Pest, oct. 21. 1860.

330 átalában mindenütt az életből merített példákkal felvilá­gosítsa, mi kétségtelenül sz. nem csekély érdemét képezi. Az f pont alatt sz. azon eseteket, melyekben a büntettek, vétségek s kihágásoknál bünkisérletnek helye nem lehet, 3 osztályba sorolja, melyek a azon vétségek s kihágások, melyek csak gondatlanság vagy vigyázatlanságból ered­nek, s azon büntettek, melyeknél (emberölésnél) a bekö­vetkezett rosznak előidézésére irányzott gonosz szándék egyenesen kizárva van; b azon tettek, melyeknél sajátsá­gos természetük s törvényi fogalmuk folytán a tett vég­hezvitelét megelőző külső gonosz cselekvény nem képzel­hető c azok, melyeknek büntethetősége akkor kezdődik, ha az, mit a törvény parancsol, elmulasztatott, melyek tehát csak mulasztásból erednek. A II. részben a vétségek s kihágások büntetéseikről értekezik, miért a bünt. törv. ide vonatkozó 240 — 268. §§-ait a főbüntetésekről, súlyosbításról, kimérésről, átvál­toztatásról, enyhitő és súlyosító körülményekről stb. szö­vegük szerint idézi s azokat közvetlenül magyarázataival, melyek túlnyomóan gyakor-atiak, kiséri. Nem vonakodhatunk azokból egy pár idézetet tenni, nevezetesen azokból, melyeket sz. a büntetés kimérésénél az enyhítő és súlyosító körülmények összetalálkozásakor a jogos arány megalapításáról közöl. Azon arányt — mond helyesen a sz. — nem az egymással szemközt álló súlyosító s enyhítő körülményeknek számtani leszámítása által kell megállapítani, hanem a létező mindkét nemű körülményeknek alap s indokait méltányolva és ezeknek egymáshozi viszonylatát ez szerint megbírálva kellend meghatározni, hogy váljon ezek egyensúlyban állanak-e vagy melyik oldal nyomja tul a másikat. (59 1.) És mint­hogy e mérlegezésnél a bírói megfontolásnak — bizony­nyal a büntetőjog józanabb elveihez képest — szabad tér nyittatott, sz. némely tárapontokat jelöl ki, melyek némi irányzatául szolgálhatandnak, melyek nevezetesen 1. hogy a bíró a létező sulyositó s enyhitő körülmények mérlege­zésénél a bűneset minőségére tekintettel legyen. 2. Hogy ha létező alanyi körülményekből a bűnös javu­lása alaposan várható, az őt terhelő sérelmet vagy veszélyt ne vesse túlnyomó sulylyal a mérlegbe. 3. Hogy aj ser­dületlenséghez közel álló kor, főleg ha az korábbi fedd­hetetlenséggel találkozik , különös tekintetet nyerjen; 4. Az oly személyek, kik a bűnös cselekvényeket hoszasb ideig folytatták, ismételték, bűnösségüket makacsul ta­gadták s ezek által nagyobb fokú megrögzöttséget árul­nak el, szigorúbb birói fenyíték alá veendők; míg ellen­ben 5. enyhébben büntetendő, ki tettét töredelmesen beis­meri, bűntársait felfedezi, főkép ha társai tagadásban vannak, s a vizsgálatot koholt körülmények által feltar­tóztatni igyekezték. — Azon szabályokra nézve pedig, melyek a büntetés kimérését illetőleg a bűnös tetteknek egymássali összetalálkozásánál követendők, sz. igen ala­posan 3 kérdést vesz taglalás alá t, i. hogy melyik bün­tetés neme tekintendő a törvény szellemében sulyosbnak? melyik büntetés neme tekintendő legmagasbuak ? és mi ben álljon az összetalálkozó büntethető cselekvények meg­büntetésénél a többi bűntettekre, vétségekre s kihágások­ra előirt figyelet?És e kérdések gyakorlati fejtegetésénél az elsőt illetőleg kiemeli sz. mikép tévedés lenne azt álli­| tani, mintha a vétségekre határozott büntetés a kihágá­sokra határozottnál súlyosabb lenne, mert a vétségek s kihágások közt ily különbség nem létezik. Végre a III. részben sz. a vétségek s kihágások és büntetéseik elenyésztéről értekezik, elősorolván az ide vo­natkozó §§-kat és azokat mindenütt közvetlenül gyakor­lati felvilágosításai s utasításaival követvén. Átalában az egész mü tartalmát tekintve, ki kel je­lentenünk, mikép mi igen hasznos előnyeiül tekintjük : hogy magában foglalja mindazon büntetőjogi pótin­tézkedéseket, melyek a törvényhozás által 1852 után egészen a legújabb időkig hozattak; valamint azon tör­vényhozói magyarázatokat is, melyek a bünt. codex egyes §§-ra nézve (p. o. 527. 503. §§.) a fenforgó kételyek eltá­volítása végett jelentek meg; hogy a büntetőjog szabályaival összefüggésben levő más p. o. bünt. perrendi szabályokat is érinti; hogy magyarázatai gyakorlati példákkal vannak ellátva; és hogy az előadás nyelve világos és könnyen érthető. A kiállítás — Réthi L. nyomdájában Aradon — szinte kielégítő, a vidéki nyomdászat nevezetes haladásának ujabb tanúságára. y—z. Törvénytár. 1860. oct. 13-kán adatott ki a birodalmi törvénylapból Ma­gyarországot illető rendeletek fordításainak IV. darabja magyar, tót, román és ruthén nyelven, melynek tartalma következő : 37. sz. Az összes minisztériumok és központi hatóságoknak 1860. máj. 9. kelt rendelete, molylyel azon eljárás szabályoztatik, mely a tilalom vagy végrehajtásnak, valakit a kincstár vagy köz­igazgatás alatt álló pénzalap ellen illető követelésre intézése eseté­ben megtartandó. 38. sz. Az igazság- és pénzügyi minisztériumok 1860. május 12. kelt rendelete, melylyel a váltóóvásoknak birói hivatalnokok ál­tali fölvételeért járó illetékek fizetésének módja megváltoztatik. 39. sz. A bel-, igazság- és pénzügyminisztériumok 1860. máj. 15. kelt rendelete, a czégbejegyzések, a kereskedelmi s iparköny­vek, a fölhatalmazás és a kereskedelmi bíróságok illetékessége tár­gyában. 40. sz. A belügyi s rendőri minisztériumok 1860. máj. 23-kán kelt rendelete, mely által rendeltetik, miszerint a cselédkönyvek belföldöni utazások alkalmával igazolványokkép tekintendők. 41. A pénzügyi minisztérium 1860. jun. 3. kelt kibocsátványa, az 1859. máj. 12. kelt császári rendelet 6. S-nak részletes megvál­toztatása tárgyában. 42. sz. A belügyi minisztérium 1860. juD. 5. kelt rendelete, a magyarországi főkormány és helytartósági osztályok megszünteté­se, és egy Budán felállítandó helytartóság tárgyában. 43. sz. Az igazságügyi minisztérium 1860. jun. 12. kelt ren­delete, az ősiségi perekben hzzott ítéletekből keletkező végrehajtási jog tartama iránt. (Vége következik.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás : Belváros, lövész­utcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beime 1 J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom