Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 79. szám

mindenféle baklüvésekkel; valamint természetes az is, hogy ily eljárás iránt már ez okból sem fejlődhet ki bizalom, rokonszenv s ragaszkodás. Azon kellékek között, melyektől mi az igazságszolgáltatás hivatásának valósítását a legnagyobb mértékben feltételezzük, legkitűnőbb helyen áll a birói függetlenség s önállás. Ez a polgári szabadságnak, magán jogoknak s összes vagyoni létnek legnagyobb biztositéka. Ez a törvunykezés igazságosságának legcsalhatatlanabb mérlege, ez a jogbiztonságnak igazi hévmérője; ez a társalmi létnek valódi arezképe, melyről színről színre leolvashatjuk, váljon ott várhatunk s találhatunk-e igazságot, váljon legszentebb jegaink nincsenek-e az önkény szélként ingadozó hangulatának s parancsszavának kitéve. Innen az, mikép a társalom legnehezb időszakaiban, a birói függetlenség legsulyosb próbakőre helyheztetik. A legelső tárgy, mely felé az önkényre törekvő, vagy reá felemelkedett hatalom a megvesztegetés nyilait irányozza, a birói önállás s részrehajlatlanság szentélye levén. Ugy hisszük nem fogja senki e kelléket sem a közigazgatási hatóságoknál keresni. Ezek már hivatásuk és szervezetjük folytán közvetlenül a közhatalom alárendelt organumjait képezik *). Ezen alárendeltség a felelőség s/.igoru kötelességében s a folytonos ellenőrködésben legyőzhetetlen elemekkel bir; miga kinevezés s más kedvezmények feltételei ezen szerveknek függőségét tető fokra emeli. Midőn tehát a közhatalom s a magánosok érdekei közötti összeütközésnek csakárnyalata mutatkozik is, a közhivatalnokok kétségtelenül az elsőnek kedvezendnek határozataikban s intézkedéseikben. Ily összeütközések pedig főleg azok , melyek a vitás közigazgatási eljárás eseteiben előfordulnak. Azokban a magánosok jogai rendesen az állam érdekei ellenében állanak. Arról van azokban szó, hogy épen a közigazgatási hatóságoktól származó közigazgatási intézkedések és szabalvok, melyek által a magánosok is érdekelve vannak, érvényeseknek tekintendők-e vagy sem. Azok épen azon kérdés körül forognak : váljon az államhatóság feljogositassék-e valamely élvezet, haszon vagy jogosítvány elnyerésere, élvezésére; vagy kötelességévé tétessék-e valaminek teljesítése vagy szolgáltatása — a magánosok irányában. Természetes tehát, hogy ily összeütközésekben, minők a vitás közigazgatás esetei, a magánosok ellenében a közigazgatás kezelói önállók s függetlenek nem lehetnek, azon számos kapcsok következtében, melyek őket az államhatalomhoz csatolják. És ez annál nagyobb baj, minthogy nagy a lehetőség, miszerint a közigazgatási egyének által a közjó tekintetei ürügyül is használtathatnak idegen czélok elérésére, melyeknek azután a hatalom befolyása folytán a jog érdekei áldozatni lógnak esni. Ehhez járul még azon befolyás is, melyet a hivatalos buzgalom szokott gyakorlani a hivatalnokok eljárására. Azt azon érdekek, melyek a kitüntetés, elöreléptetés, közjutalruazas vagyaihoz kapcsolvák, s melyek az emberi természetnél fogva senkitől sem lehetnek egészen idege31G .0t)8f *) Welch ein Feld für Willkühr, Chikane und Bestechung; welch ein ungeheures Terrain iat der Justiz geraubt; die allerbedeutendsten Rechtssachen werden von Mánnern entschieden, die keinen Richtereid geleistet habén, und nach béliében abberufen werden können. L. Frey. Frankreichs Civilverfassung 1851. 21 lap. nek, kettőztetni fogják, minek következése leend, mikép az könnyen tulbuzgalommá is alakulhat, mely mindenütt a hatalom érdekei érvényesítésére fog törekedni, tekintet nélkül, hogy az a magánosok jogsérelmével jár-e vagy sem. Ily veszélyekkel van összekötve az, ha a jogkiszol gáltatásnak bármely neme, annak bárminémü esetei az arra nem hivatott közigazgatási hatóságok kezeire bizatatnak. L Veszélyeknek mondjuk e bajokat, mert mig a kérdéses esetekben az államhatalom részéről csak haszonról, vagy más politikai érdekekről lehet csak szó; addiga magánosoknál magok a jogok forognak kérdésben, melyek pedig minden társalmi körben a legfőbb tekintetet igénylik, miután minden társalmi rendnek alapja egyedül csak a jogosság és igazság lehet. Ezen alap megtámadása tehát, mi a jog érdekeinek feláldozása által eszközöltetik, valódi társalmi veszélyt képez, mert magát a társalom létét támadja meg. E tekintetek elegendők lehetnek azon rendszernek elitélésére, melyet mi túlnyomó hasznalatának helyiségei után — német rendszernek neveztünk. Az érintett kinövések s hiányok annyira elismertetnek , mikép magok a németek is arra működnek, hogy az összeolvasztásnak e rendszere mielőbb megszüntetessék, mi azonban nagyon lassan halad előre, minden ily törekvések Németországban nagyon is elvont alakban működvén, mi ott minden reform létesítését (életté lassúvá teszi. E rendszer fejtegetésének azonban még egy czikket kell szentelnünk. Az ellenfél részéről ugyan is különbféle ellenvetések hozatnak fel , melyek által a tiszta közigazgatás és a vitás közigazgatás egymástóli elválasztásának hasznossága s czélszerüsége támadtatik meg. — Nem tartjuk feleslegesnek, a tárgy tüzetesb ismertetése s kimerítése végett, azon ellenvetéseknek rövidke czáfolgatásába bocsátkozni — mielőtt a többi rendszerek fejtegetésére mennénk át. Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. A p. perr. 266. §-nak alkalmazásához. Azon kérdésben : váljon a föeskahöz azon hozzalék : (adtával mellékelhetö-e ? K. Lipót bizonyos adósság miatt P. Ignácz ellen a végrehajtást foganatosította; minek következtében utóbbinak neje P. Anna néhány tárgyra nézve igénykeresetet támasztott K. Lipót s illetőleg férje P. Ignácz ellen, melybenap—i keresk. tszék a kereseti kérelemhez képest itélt, azonban a főügyben felperesnő által leteendő főeskü feltétele mellett.— Alperes K. Lipót felebbezése folytán a p—i cs. k. főtszék azt ítélte, hogy alperesek kötelesek a lezálogolt és megbecsült ingóságokból a keresetben megnevezetteket felperesnő szabad és kizárólagos tulajdonául elismerni, a végrehajtott zalogolás és becslés érvénytelennek nyilvánitatván, ha K. Lipót a felperesnő által felajánlott, de másodrendű alperes által visszakínált főesküt arra nézve: „hogy tudomása szerint felperesnő a keresetben kért ingóságokat, melyek 1858. jul. 26. a keresk. tszék 29,027. számú végzése következtében K. Lipót ügyében P. Ignácé ellen 55 pft s járulékai végett végrehajtási zálogolás és becslés alá vétettek, néhai édes atyjától férjhezmenetele alkalmával nem kapta lé-