Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 77. szám

308 azon mozzanatokat is, melyeket az európai törvényhozások tárnak fel élőnkbe. Addig is azonban csak azt akarjuk most megjegyezni; mikép a szellemi kifejlődés, s tudo mányos mivelődés jelenkori fokozatán elismert s megalapított igazságként szolgál azon tétel, hogy az államélet különböző természetű s irányú szerves működései egymástól elkülönöztessenek, és azok különböző, egymástól elválasztott szerves hatóságokra bizattassanak. A munka felosztás az államrendszer s kormányzat egyik legelső elvéül tüzetett ki. Es ennek következése, azon napjainkban mindinkább érvényre emelkedő igény let is, hogy a törvénykezés és közigazgatás ugyanazon kezekbe össze ne pontositassék, hogy azok elkülönzött hatóságok kezelésére bizattassanak; mely igény legnagyobb részt odáig terjesztessék, hogy a törvénykezés s közigazgatás még a legalsó fokozaton se kezeltessék ugyanazon hatóságok által. Ezen elkülönzés indokaiul s alapjaiul mindenek felett azon nagyfontosságú érdekek szolgálnak, melyek a jogbiztosságban rejlenek. Mert a közigazgatás kezelésénél nem szolgál kiindulási pontul azon kérdés, hogy mit igényel a jog, s mikép kell a szigorú jogosságot kielégíteni, a jogrendet eszközleni s fentartani, hanem leginkább csak az, hogy a czélszerüség, a politikai tekintetek s hasznok mit kívánnak; mig ellenben az igazságszolgáltatásnál mindenekfelett az szolgál irányul, hogy mi a jog s jogosság. Ha tehát e kettő összekapcsoltatik, ugyanazon kezekben öszpontositatik, az tétetik lehetővé, hogy a jogkiszolgáltatás alapjaiul, irányzatául a politikai tekintetek, a czélszerüség és hasznosságnak érdekei szolgálandnak, mi mint könnyen belátható, csak a jogbiztosságnak, a polgári szabadságnak végnélküli veszélyezésére vezethet. E szempontok s elveknek kell irányadóknak lenni azon kérdés eldöntésénél is, váljon az u. n. vitás vagy peres közigazgatási ügyek mily hatóságokra bizattassanak? Ezen ügyek, melyeknek vizsgálata és végleges elintézése, eldöntése Francziaországban az u. n. droit contentieux adm i ni sátrati f tárgyát képezi, szorosan megkülönböztetendőka közigazgatási ügyektől,mert egészen különböző természettel birnak. A leglényegesb alapot e megkülönböztetésre azon lényeges különbség állitja élőnkbe, mely a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hivatása s tárgyai között forog fenn. Az igazságszolgáltatás tárgyat a magánosoknak mint ilyeknek, egymás irányábani viszonyaik — a magánjogok — képezik, akár alapuljanak azután e magán jogok a magán, vagy közjogban, u. n. polgári (civilis) vagy alkotmány-törvényekben, és akár az egyes ok, akár magán vagy köztestületek, vagy épen maga az állam legyen azon jogoknak alanya. — Ellenben a közigazgatás hivatásához, az alattvalóknak mint ilyeknek s az államkormányzatnak mint ilyennek azon jogai s kötelességei tartoznak, melyek az államkapcsolatból — társalmi kötelékekből folynak ki; hova rendesen a köztestületek (p. o. községek) mint ilyenek s a magánosok közti viszonyok is sorolandók. A közigazgatási vitás ügyek természetüknél fogva az elsőkhöz — t. i. a magánjog terén forgó viszonyokhoz tartoznak — ámbár különös rendeletek által a közigazgatási hatóságok hatáskörébe soroltattak, mi főoka azután, hogy közigazgatási ügyeknek inkább tekintetnek, mint jogiaknak. Mert melyek ezen vitás közigazgatási ügyek? Oly magánjogi viszályok ezek — mond egy tudós, melyekkel valamely közállami érdek van kapcsolatban; vagy is oly ügyek, melyekben több érdeklettek állnak egymás ellenében, kik bizonyos a közjog elvén alapuló jogosítványokat vesznek igénybe, illetőleg vitatnak *). Hogy ha t. i. valamely közigazgatási tárgy fordul elő, a melyre nézve több érdek lettek állnak egymás ellenében, kik bizonyos javakat igénylenek, vagy felállított kötelezettségeket vitatnak, azon tárgy vitás közigazgatási ügyet képezend.— Ily ügyek jönnek elő, valahányszor a közigazgatási hatóság kormányzási jogai folytán bizonyos rendszabályokat vagy intézkedéseket létesít, melyek a magánosok magánjog körébe vágnak, és a melyek körül azután azon hatóságok és a magános polgárok között peres összeütközések, vitás versenygések keletkeznek; vagy hasonlóan, ha a hatóságok oly szabályok kivitele végett a magánosokkal szerződésekre lépnek, melyek szinte jogviszályokra vezethetnek — mindezek az u. n. vitás közigazgatási törvénykezés körébe tartoznak. „Mais — mond egy franczia iró — quand au lieu de toucher á un intérét, l'administration attente á un droit privé, derivantd'un loi ou d'un contrat: quand par exemple elle usurpe la propriété d'un particulier, quand elle lui refuse l'execution d'un marché qu'elle a passé avec lui pour fournitures ou pour travaux publics, quand elle le frappe d'un impőt que la loi n'a pas enconrue; dans ces divers cas et dans tant d'autres semblables, il ya non pas seulement fáculté de représentation et de priére,mais droit legal de réolamation, principe incontestable de réclamation judiciaire; ce n'estplus chose de simple administration — c'est ici affaire de justice" **). Ily esetek s ügyek, hogy sajátságos természetüket még világosabban előtüntessük, p. o. ha a közhatóságok várerőditési munkálatok, vagy seregélelmezés stb. végett tett közintézkedések létesítésére a magánosokkal szerződésekre lépnek, s azok iránt később közöttük viszályok, peres viták keletkeznek; továbbá ilyeneknek szoktak tekintetni a közigazgatási hatóság eljárásából s intézkedéseiből származó kármentesítési igények, közmunkákat vállalók tetteiből, áruszállítási szerződésekbői, közmunkavállalati egyességekből eredő igények;az állami tiszteletdijak, közhivatalnoki fizetések, s ide tartozó kárpótlások iránti keresetek; valamint azon peres ügyek, melyek valamely közvagyon eladásának érvénye vagy érvénytelenítése iránt; az államjavak vevői vagy bérlői között jogaik s tartozásaik köre felett; melyek magánosok között az állam engedélyezése alá lartozó jogok iránt, vagy közpénztáraknak tett fizetések érvényessége iránt erednek ; továbbá mindazon követelések , melyek közigazgatási intézkedéseken alapulnak s az államvagyon ellen támasztatnak p. o. ha közhivatalnok jogtalanul elbocsátatván fizetése visszatartatik, vagy leszállitatik s e miatta közkincstár ellen keresetet támaszt stb. stb. valamint némely államok joggyakorlata szerint azon peres viták is, melyek az állampolgári, községi és városi jog szerzése s elvesztése, vagy az állami s községi adók s más tartozások körül; melyek az ut- s hidvámok behajtása felett keletkeznek, mint az egyházak s iskola községek közötti viszályok is stb. Ezek a vitás közigazgatási ügyek, melyeknek természetéből világosan láthatni, mikep a magánjog körébe *) Linde : Lehrbuch des Civilproccoes S-5l.Osterloh : der ordentl. bürg. Process § 2 §. 11. § 22. **)Du conseil d'Etat en 1859. par E. de Barthélemy. Revne critique~ de legislation et de Jurisprudence. 1859. Tome XIV. VI. Livr.