Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 76. szám
Pest, kedű Oct. 2. 1860. 76. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Még néhány szó a földbirtok eldarabolásánait tilalmáról. Uradalmi ügyvéd Ábrahámffy János úrtól. III. — biztositási eset. — Külföldi döntvények. — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési lolhivá*! Tisztelettel fölkéretnek az illetők oct. — december negyed évi előfizetésük mielőbbi beküldésére s ha lehet uj előfizetők szerzésére. A „Törvényszéki Csarnok1' rendes rovatai lesznek ezentúl is 1. Értekezések — különös tekintettel a külföld tökéletesb jogintézeteíre — az öv/hason 11 tó jogtudomány alapján. 2. Jogesetek * legfőbb törv. döntvények — hitelesen magából a legfőbb törvényszék hivatalából. 3. Büntető jogi esetek s tárgyalások. 4. K.Ü1 irodalmi szemlék. 5. Külföldi Pitaval — érdekesb bűnvádi esetekről. 6. 14.ül törvényhozási szemlék. 7. Törvénytár — minden jogi törvények s rendeletek hiteles közlésével. 8. Hivatalosak a csődökről, kinevezésekről stb. Ezek által a tudomány érdekeit — és pedig legújabb állása szerint — épen úgy képviselni kívánjuk nemzeti irodalmunkban; mint a gyakorlat igényeit is kielégíteni igyekezünk a jogismeretek valódi forrásául szolgáló s az egyes perekben irányt adó döntvények minden számbani közlésével. Nem régiben nyilvánítottuk, mikép reménylhetjük, hogy a magyar nyelv a törvénykezés terén is alkalmaztatni fog. Ezen reményünk nagyrészt teljesedésbe megy, nemzeti nyelvünk e téreni kasználata jogaiba visszaállíttatván. Es ez még inkább szükségessé teendi egy magyar jogtudományi szaklap létezését, és még több érdeket kelthet fel arra, hogy juristáink egy magyar lapban keressék a kellő tanulmányokat. Előfizetési feltételek a hetenként kétszer —• igen nagy féliven —megjelenő „Törvényszéki Csarnokba : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 70 kr. a. ért. — Kaphatók egész évi teljes példányok is. — Gyűjtőknek 8 után tisztelet példány jár. — Mind a levelek mind az előfizetési pénzek alólirt czim alatt küldendők. Pest, 1860. sept. 12. Szofrolay István, Törvénytudor, a „Törv. Csarnok" tulajdonosa s felelős szerkesztője. Még néhány szó a földbirtok eldarabolásának tilalmáról. Uradalmi ügyvéd Ábrahámffy János úrtól. III. Az sem kerülheti ki a figyelmet. midőn e tárgyról szólunk, hogy az eldarabolási tilalom által csak a volt úrbéres birtokok érintvék,mig a volt nemesi birtok eladatására s földarabolására nézve — tudtommal legalább — gátló törvény nem létezik. Mielőtt azonban erről szólanék, még néhány, a gyakorlati életből merített észrevételt kell az előbbire nézve följegyeznem. Az 1849 után hazánkban beállott első ideigleneg idejében a hatóságok a földbirtok eldarabolására nem figyeltek ; a volt földesurak sem sokat törődtek e tárgygyal s igy lőn, hogy nemcsak az 184% években — mint némely vidéken a földnépe mondja „a szabadságidejében" hanem később (néhol még 1855-ben is) akárhány egy, két s több zsák alá való föld vagy néhány száz ölnyitől több holdig terjedő kaszáló is adatott el a volt jobbágyi birtokból. Az átiratások ideiglenes eszközlésével megbízott járásbíróságok s egyéb hatósági közzegek, az ily adásvételt nem gátolták, a vevőt tulajdonosul bejegyezték s igy annak erős és elvitázhatlan hitévé vált, hogy ő a vett földnek tulajdonosa, kivált ott, hol aztán az 1855-ki telekkönyvi helyszínelés alkalmával is — a mint pedig többnyire történt — az ily birtok a vevő nevére is átíratott. Később a hatóságok különösen is figyelmeztetvén fölülről az eldarabolást tiltó rendeletekre, nemcsak gátolták az ily adásvevéseket, de hagyatéki eseteknél, a volt úrbéres telekből eladott daraboknak visszacsatolását is megrendelték s midőn az igy figyelmessé lett eladók a saját maguk által eladott földbirtok visszacsatolása iránt pert inditottak, az eladott birtokot szinte visszaítélték. Különösen az 1856/7 évek számtalan ily pert láttak keletkezni s lefolyni és ez a földtulajdon biztonságát sok helyen tetemesen megrendítette, azonfölül pedig számtalan zavart s elégületlenséget idézett elő. Ismét később, midőn lassankint kezdette a nép megtudni az utat módot, melyen ily részletes eladásra engedélyt eszközölhet, következtek volna az e végetti folyamodások. Csakhogy ezek meg igen sok formasággal jártak és járnak máig is. Ki kell mutatni az illető volt földesúrnak s a községi elöljáróságnak beleegyezését, a fölosztani szándékolt birtoknak telekkönyvi felvételét ugy, a mint az egészben van s ugy, mint a czélzott részbeli eladás után fogna lenni stb. — Mindez igen hosszadalmas história, Hát ha még aztán az ily birtokra valamely teher is van betáblázva s igy még a zálogjogos hitelezőknek beleegyezésük is kimutatandó egyik másik birtokrészletnek eladásánál! 76
