Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 74. szám

298 dására buzditja s különösen a jelenleg Magyarországon foganatba veendő forradalom mikénti legbiztosabb kivihetőségére nézve — a legkimeritőbb és legrészletesebb utasitásokat ád — annak főczéljául a Habsburg-Lothringiai dinastiátóli örök időre való megszaba. dulást — egy uj polgári alkotmány elkészítését (13 lap) és Magyarországnak az osztrák birodalomtól való végképeni elszakitását (31 lap) és mindezeknek erőszakos utoni kivi vasát, ezen eszméknek s illetőleg terveknek pedig országszágszertei lehető legnagyobb terjedelmébeni terjesztését tűzvén ki. Lehetetlen világosabban és félremagyarázhatatlanabbul az imént elősorolt szándékokat, terveket, és merényleteket irásba foglalva másokkal tudatni, mint ezen iratban történt s miután mindezen törekvéseknek a leghatározottabban kitűzött czélja: az uralkodás formának erőszakos utoni megváltoztatása, Magyarországnak a birodalom államegységétől való erőhatalommali élszakitása s ekként polgári belháborunak előidézése, kétséget sem szenvedhet, hogy ezen kézirat is a többször idézett 58. §. b. és c. pontja súlya alá esik. Az államügyészség részéről a végelőadásban azon vád is támasztatott ugyan, miszerint azáltal, hogy a forradalmi katekismusban" a tervbe Vett magyarországi forradalom legfőbb czéljául a Habsburg-Lothringiai dinastiától örökrei megszabadulás is tüzetett ki — a btk. 58. §. a ptja szinte megsértetett légyen , a mennyiben t. i. a Császárnak uralkodási jogaitól való megfosztása czéloztatott. Ámde a tszék ezen nézethez nem járulhatott, mert az idézett tczikk szavait ugy értelmezi, mikép a kérdéses eset csak akkor foroghat fenn , ha valamely merénylet, melynek czélja a Császárt uralkodási jogai gyakorlatában gátolni, közvetlen és egyenesen az épen uralkodó Cszászár személye ellen van intézve; holott e helyütt az uralkodó dinastiáról csak átalában vagyon szó s egyébiránt ugy is minden olyatén merénylet kivitelénél, mely által a birodalom valamely részének tökéletes és végképeni elszakítása vétetett czélba az azon pillanatban uralkodó uralkodási jogainak gyakorlatában — tényleg meg van gátoltat va s igy ezen eredmény ily merényletekkel önkényt és elválhatlanul egybe van kapcsolva. A tényalladék ekképen lévén megállapítva a vádlottak e részbeni bünössségére áttérvén : b. Kaás Ivor beismeri, hogy az „Előszó és tartalom''- czimü iratot és a forradalmi katekismust, valamint az ifjú barátim czimüt is oly egyénektől kapta, kiket soha megnevezni nem fog, azután nemcsak maga olvasta, hanem másoknak is felolvasta , kiket azonban elárulni nem fog soha — s igy ellenében a felségárulás büntettébeni bűnössége saját beismerése alapján be volna próbálva. Ha azonban tekintetbe vétetik, hogy ellene saját bevallásán ktvül egyéb bizonyíték egyátalában nem létezik — legalább a vizsgálat által ki nem nyomoztathatott — és hogy fentebbi önvallomásához azt is tevé hozzá, miszerint ő ezen iratok tartalmát nem helyeselte, azt kivihetetlennek tartotta s ez okból is tökéletesen veszélytelennek tartotta — s ezen nézeteit mindazokkal, kikkel amaz iratok tartalmát közlötte minden felolvasásnál, mindannyiszor tudatta, mely ekkénti eljárásából szükségképen azt kellene következtetni, hogy ezen iratok birtoklása és tartalmuknak terjesztése részéről nem azon tudattal történt, hogy ezáltal a kérdéses felségárulási büntettet követi el, ugy vallomásának ezen részét is mindaddig hitelesnek vagy hitelt érdemlőnek és mentségére érvényesíthetőnek kellé tekinteni még jogszerűen és tökéletesen meg nem czáfoltathatott, a mi eddig legalább nem sikerült. Mindazonáltal, ha ezen tökéletes megczáfoltatás egészen nem is sikerült, megrenditetett mégis következő körülmények által : 1. hogy vádlott a végtárgyalásnál tanúsított viselete) és nyilatkozatai által politikai martyrságra való vágyódását és sovargását és arra való feltolakodását szembetünőleg tanusitá s mi azonban más részt önvallomásának hitelességet is gyanússá tenni némileg alkalmas. 2. Hogy a tszék szine előtt tett politikai hitvallásában magát leplezetlenül a fenálló renddel és politikai állapotokkal s állami belviszonyokkal a legmegelégedetlenebbnek nyilvánította — s végre 3. hogy a kérdett iratokat annak hallatára, hogy a rendőrség szállásán kutatást szándékozik végbe vinni saját beismerése szerint azonnal megégette — mit alig teendett vala, ha azoknak veszélyes voltát — melyet egyébiránt annyiban a mennyiben az azokban foglalt eszméket az osztrák kormányra nézve ő is veszélyeseknek tartja, ugy is beismeri, át nem látta volna. Azon gyanú tehát, mikép a szóban forgó iratokat azon tudattal, hogy azok felségárulási merényletet tartalmaznak s azon akarattal, hogy tartalmuk tovább-tovább terjedjen — másokkal közölte végképen elhárítva és megerőtlenitve nem lévén — őt csupán próbák elégtelenségéből lehetett a f. p. r. t. 287. §. szerint felmenteni. A f. p. r. t. 341. §. értelmében minden vádlott, ha a vád alól felmentetik vagy feloldoztatik az eljárási költségek megtérítése alól is ment levén, ez Ítéletben is kimondandó vala. (Vége következik). Törvénytár. 1860. aug. 28-dikán adatott ki a birodalmi törvénylap XLVII. darabja ily tartalommal : 202. sz. A pénz- s belügyminisztériumok 1860. aug. 10. kelt rendelete, a tiroli s vorarlbergi herczegitett grófságban adó-bizottmányok fölállítására vonatkozólag. 203. sz. A belügyminisztérium 1860. aug. 23. kelt s a birodalom egész területére nézve érvényes rendelete, Zára, Spalato, Ragusa s Cattaróban, Dalmátiában , a politikai praetorságok hivatalos működésének megszüntetésére s azok teendőinek a helyben létező kerületi hatóságokhoz áthelyezésére vonatkozólag. Hivatalos tudnivalók. Kinevezés. Berzeviczy Ödön pesti tszéki figyelő kassai pénzügyészség ideigl. fogalmazójává. llecrolog. Nádaskay Lajos a magyar hív. lap szerkesztője sept. 15. 44-ik évében elhunyt. Pályázatok. Pesti orsz. tszéknél államügyész 1680 forinttal 4 hét a. Csődök. Özv. Bajó L—né szül. Székely Rozália turkevi lakosnő e. karczagi kapitányi hivatal által, bej. oct. 8. perü. Szilágyi Lajos ügyvéd. Csődmegszüntetés. Báró Luzsénszky István hagyatéka el. a s.-a.-újhelyi tszék által. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. •jjnolta ilfli resten, 1860. Nyomatott Beiméi J. es Kozma Vazulnál.