Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 74. szám

298 dására buzditja s különösen a jelenleg Magyarországon foganatba veendő forradalom mikénti legbiztosabb kivihetőségére nézve — a legkimeritőbb és legrészletesebb utasitásokat ád — annak főczél­jául a Habsburg-Lothringiai dinastiátóli örök időre való megszaba. dulást — egy uj polgári alkotmány elkészítését (13 lap) és Ma­gyarországnak az osztrák birodalomtól való végképeni elszakitását (31 lap) és mindezeknek erőszakos utoni kivi vasát, ezen eszméknek s illetőleg terveknek pedig országszágszertei lehető legnagyobb ter­jedelmébeni terjesztését tűzvén ki. Lehetetlen világosabban és félremagyarázhatatlanabbul az imént elősorolt szándékokat, terveket, és merényleteket irásba fog­lalva másokkal tudatni, mint ezen iratban történt s miután mind­ezen törekvéseknek a leghatározottabban kitűzött czélja: az uralko­dás formának erőszakos utoni megváltoztatása, Magyarországnak a birodalom államegységétől való erőhatalommali élszakitása s ek­ként polgári belháborunak előidézése, kétséget sem szenvedhet, hogy ezen kézirat is a többször idézett 58. §. b. és c. pontja súlya alá esik. Az államügyészség részéről a végelőadásban azon vád is tá­masztatott ugyan, miszerint azáltal, hogy a forradalmi katekismus­ban" a tervbe Vett magyarországi forradalom legfőbb czéljául a Habsburg-Lothringiai dinastiától örökrei megszabadulás is tüzetett ki — a btk. 58. §. a ptja szinte megsértetett légyen , a mennyiben t. i. a Császárnak uralkodási jogaitól való megfosztása czéloztatott. Ámde a tszék ezen nézethez nem járulhatott, mert az idézett tczikk szavait ugy értelmezi, mikép a kérdéses eset csak akkor fo­roghat fenn , ha valamely merénylet, melynek czélja a Császárt uralkodási jogai gyakorlatában gátolni, közvetlen és egyenesen az épen uralkodó Cszászár személye ellen van intézve; holott e helyütt az uralkodó dinastiáról csak átalában vagyon szó s egyébiránt ugy is minden olyatén merénylet kivitelénél, mely által a birodalom va­lamely részének tökéletes és végképeni elszakítása vétetett czélba az azon pillanatban uralkodó uralkodási jogainak gyakorlatában — tényleg meg van gátoltat va s igy ezen eredmény ily merényletek­kel önkényt és elválhatlanul egybe van kapcsolva. A tényalladék ekképen lévén megállapítva a vádlottak e részbeni bünössségére áttérvén : b. Kaás Ivor beismeri, hogy az „Előszó és tartalom''- czimü iratot és a forradalmi katekismust, va­lamint az ifjú barátim czimüt is oly egyénektől kapta, kiket soha megnevezni nem fog, azután nemcsak maga olvasta, hanem mások­nak is felolvasta , kiket azonban elárulni nem fog soha — s igy el­lenében a felségárulás büntettébeni bűnössége saját beismerése alapján be volna próbálva. Ha azonban tekintetbe vétetik, hogy el­lene saját bevallásán ktvül egyéb bizonyíték egyátalában nem léte­zik — legalább a vizsgálat által ki nem nyomoztathatott — és hogy fentebbi önvallomásához azt is tevé hozzá, miszerint ő ezen iratok tartalmát nem helyeselte, azt kivihetetlennek tartotta s ez okból is tökéletesen veszélytelennek tartotta — s ezen nézeteit mindazokkal, kikkel amaz iratok tartalmát közlötte minden felolvasásnál, mind­annyiszor tudatta, mely ekkénti eljárásából szükségképen azt kelle­ne következtetni, hogy ezen iratok birtoklása és tartalmuknak ter­jesztése részéről nem azon tudattal történt, hogy ezáltal a kérdéses felségárulási büntettet követi el, ugy vallomásának ezen részét is mindaddig hitelesnek vagy hitelt érdemlőnek és mentségére érvé­nyesíthetőnek kellé tekinteni még jogszerűen és tökéletesen meg nem czáfoltathatott, a mi eddig legalább nem sikerült. Mindazonáltal, ha ezen tökéletes megczáfoltatás egészen nem is sikerült, megrenditetett mégis következő körülmények által : 1. hogy vádlott a végtárgyalásnál tanúsított viselete) és nyi­latkozatai által politikai martyrságra való vágyódását és sovargását és arra való feltolakodását szembetünőleg tanusitá s mi azonban más részt önvallomásának hitelességet is gyanússá tenni némileg al­kalmas. 2. Hogy a tszék szine előtt tett politikai hitvallásában magát leplezetlenül a fenálló renddel és politikai állapotokkal s állami bel­viszonyokkal a legmegelégedetlenebbnek nyilvánította — s végre 3. hogy a kérdett iratokat annak hallatára, hogy a rendőrség szállásán kutatást szándékozik végbe vinni saját beismerése szerint azonnal megégette — mit alig teendett vala, ha azoknak veszélyes voltát — melyet egyébiránt annyiban a mennyiben az azokban fog­lalt eszméket az osztrák kormányra nézve ő is veszélyeseknek tart­ja, ugy is beismeri, át nem látta volna. Azon gyanú tehát, mikép a szóban forgó iratokat azon tudat­tal, hogy azok felségárulási merényletet tartalmaznak s azon aka­rattal, hogy tartalmuk tovább-tovább terjedjen — másokkal közölte végképen elhárítva és megerőtlenitve nem lévén — őt csupán pró­bák elégtelenségéből lehetett a f. p. r. t. 287. §. szerint felmenteni. A f. p. r. t. 341. §. értelmében minden vádlott, ha a vád alól felmentetik vagy feloldoztatik az eljárási költségek megtérítése alól is ment levén, ez Ítéletben is kimondandó vala. (Vége következik). Törvénytár. 1860. aug. 28-dikán adatott ki a birodalmi törvénylap XLVII. darabja ily tartalommal : 202. sz. A pénz- s belügyminisztériumok 1860. aug. 10. kelt rendelete, a tiroli s vorarlbergi herczegitett grófságban adó-bizott­mányok fölállítására vonatkozólag. 203. sz. A belügyminisztérium 1860. aug. 23. kelt s a biroda­lom egész területére nézve érvényes rendelete, Zára, Spalato, Ra­gusa s Cattaróban, Dalmátiában , a politikai praetorságok hivatalos működésének megszüntetésére s azok teendőinek a helyben létező kerületi hatóságokhoz áthelyezésére vonatkozólag. Hivatalos tudnivalók. Kinevezés. Berzeviczy Ödön pesti tszéki figyelő kas­sai pénzügyészség ideigl. fogalmazójává. llecrolog. Nádaskay Lajos a magyar hív. lap szerkesz­tője sept. 15. 44-ik évében elhunyt. Pályázatok. Pesti orsz. tszéknél államügyész 1680 fo­rinttal 4 hét a. Csődök. Özv. Bajó L—né szül. Székely Rozália turkevi la­kosnő e. karczagi kapitányi hivatal által, bej. oct. 8. perü. Szilágyi Lajos ügyvéd. Csődmegszüntetés. Báró Luzsénszky István hagyatéka el. a s.-a.-újhelyi tszék által. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajó­utcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. •jjnolta ilfli resten, 1860. Nyomatott Beiméi J. es Kozma Vazulnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom