Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 74. szám

Pest, kedd Sept. 25. 1860. 74. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Még néhány szó a földbirtok el darabolásának tilalmáról. Uradalmi ügyvéd Ábraliámffy János úrtól. I. — Jogeset s legfelsőbb-tszéki döntvény a polg. perr. 382. §-hoz. — Végtárgyalás. — Törvénytár.— Hivatalos tudnivalók. Előfizetési föl li ivás! Tisztelettel fölkéretnek az illetők oct.—december negyed évi előfizetésük mielőbbi beküldésére s ha lehet uj elő fizetők szerzésére. A „Törvényszéki Csarnok1' rendes rovatai lesznek ezentúl is 1. Értekezések — különös tekintettel a külföld tökéletesb jogintézeteíre — az öszhasonlitó Jogtudomány alapján. 2. Jogesetek s legfőbb töri. döntvények — hitelesen magából a legfőbb törvényszék hivatalából. 3. Büntető jogi esetek s tárgyalások. 4. K.Ü1 irodalmi szemlék. 5. Külföldi Pitaval — érdekesb bűnvádi esetekről. 6. J4Ü1 törvényhozási szemlék. 7. Törvénytár — minden jogi törvények s rendeletek hiteles közlésével. 8. Hivatalosak a csődökről, kinevezésekről stb. Ezek által a tudomány érdekeit — és pedig legújabb állása szerint — épen úgy képviselni kívánjuk nemzeti irodalmunkban; mint a gyakorlat igényeit is kielégíteni igyekezünk a jogismeretek valódi forrásául szolgáló s az egyes perekben irányt adó döntvények minden számbani közlésével. Nem régiben nyilvánítottuk, mikép reménylhetjük, bogy a magyar nyelv a törvénykezés terén is alkalmaztatni fog. Ezen reményünk nagyrészt teljesedésbe megy, nemzeti nyelvünk e téreni kasználata jogaiba visszaállíttatván. Esezmég inkább szükségessé teendi egy magyar jogtudományi szaklap létezését, és még több érdeket kelthet fel arra, hogy juristáink egy magyar lapban keressék a kellő tanulmányokat. Előfizetési feltételek a hetenként kétszer — igen nagy féliven — megjelenő „Törvényszéki Csarnokba : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 70 kr. a. ért. — Kaphatók egész évi teljes példányok is. — Gyűjtőknek 8 után tisztelet példány jár. — Mind a levelek mind az előfizetési pénzek alólirt czim alatt küldendők. Pest, 1860. sept. 12. Síolfolay István, Törvénytudor, a „Törv. Csarnok" tulajdonosa s felelős szerkesztője. Még néhány szó a földbirtok eldarabolásának tilalmáról *). Uradalmi ügyvéd Ábrahámífy János úrtól. i E lapoknak fáradhatlan munkatársa Hegedűs Lajos tudor ur a folyó évi 7-ik számban „A paraszttelkek íöldarabolását ellenző törvényeinkről" szól*) Már má3 alkalommal is nyilvánítottuk, mikép a legujabbkori jogtudomány nevezetes vívmányául tekintjük azon igazság s elv felállítását, mikép a jogi kérdés ek s intézvények fejtegetésénél a jogtudomány a nemzetgazdászat tanaival karöltve járjon, ezektől az el ne különitessék. Es ezen elvet különösen hazánkban , hol a nemzetgazdászati érdekek életkérdést képeznek, igen nagy fontosságúnak tartjuk. Ezen érdekek öszolvasztásában országgyűléseink nem mindennapi tapintatot, sőt bölcsességet tanúsítottak. Ezen érintkezés s öszhangzás, és kifolyásainak fejtegetésére, mi jövőre is irányul szolgálhatna — és körülötte a tanulmányozásunk kifejtésére örömest forditnók időnket, ha szeretett hazánkban a közönség lehetővé tenné, hogy a tudományoknak akkép élhessünk, mint azt óhajtanok. Az érintett elv folytán sietünk t. munkatársunk jelen becses czikkeit közzé tenni. S z e r k. ván azoknak elsorolásukon kivül elmondotta s helyeselte is azoknak ezélját. Szabadjon e tárgyra vonatkozólag — inkább gyakorlati, mint elméleti szempontból — még néhány igénytelen szót elmondanom. Tagadhatlan az, miszerint elméletileg véve, politikai s nemzetgazdászati tekintetek egyaránt megkívánják, hogy a földbirtoknak túlzott összehalmozása, valamint igen apró részletekbeni eldarabolása is az államban lehetőleg gátoltassék s ezen nézet vezérelte hazánk volt törvényhozását egyrészt az úgynevezett „holt kéztől tiltó törvény" *) másrészt az 183% :IV. tcz. 9-ik s V. tcz. 4-ik §-ának megalkotásában. — Váljon mindkét irányban nem lehetne e más, mint törvényhozási uton, tehát kényszeritőleg, czélszerüen hatni? Nem volna-e például nálunk czélsz.erübb mód a birtok összehalmozásának és szerfölötti szétdarabolásának meggátlására a földmivelési ipar fejlesztése s előmozdítása? Nézetem szerint ez igenis érdekes vitatkozási tárgy lehet, de természetesen jogtudósoknak, mely diszes czimre ilyen magamféle agrestis prókátor nem tarthat igényt, — azért is a tudományos fejtegetést mellőzve, itt csak azon tapasztalatokat s eredményeket szándékozom elsorolni, melyek a földbirtok eldarabolását tiltó törvények folytán a gyakorlati életben fölmerülnek. Czéljául e tilalmazó törvényeknek — mint Hegedűs jogtudor ur fenidézett értekezésében mondja — a mezei *) Ulászló 3 : 55, 1647*: 16. s némileg az 1715 : 16. tcz. 74