Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 70. szám - Visszapillantás országgyüléseinkre. 2. [r.]

Pest, péntek Sept. 7. 1860. 70. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Visszapillantás ország-gyűléseinkre a jogi törvényhozás szempontjából. II. — Legfelsőbb-tszéki rlöntvény a csődrendt 64. 185. §§-hozVégtárgyalás. — Hivatalos tudnivalók. f Visszapillantás országgyűléseinkre a jogi törvényhozás szempontjából. /II. Mielőtt, bár töredékesen, rövid szemlében vizsgálódásaink tárgyává választanék a reform s kifejlődés érdekében lefolyt országgyűléseinket, melyek bár még a magasb kifejlődést tetemesen zsibbasztó hűbéri kötelékek igájában, a szabadelvű haladásnak oly fényes tényeit álliták elő, melyek több u. n. polgárisult államban nem léteztek még, és a melyeket nálunk feltalálhatni, főleg szomszédaink, de a legtöbb európai állam is aligha tartott lehetőnek; — előbb még egy pár megjegyzést kell tennünk a törvényalkotás irányáról. Kiemeltük előbbi czikkünkben azon hátrányokat, melyek elválhatlanok az oly törvényhozási iránytól, melynek főjelleme a nemzetnek a törvények végtelen árjával való elárasztása, a törvények oly özöne , mely mintegy gyártás szinét ölti magára, és mi ezzel rendesen jár, a nemzet erkölcsei és a törvények közti öszhangzás figyelembe nem vétele, mi sohsem lehet hasznos, akár a hatalomnak, akár a nemzet érdekeinek. Világos példákul szolgálnak erre, hogy legközelebbi körünkre ne szorítkozzunk : Francziaország és Anglia. Francziaországban a törvények alkotása és változtatása pillanat müvét képezi, majd minden nap hoz egy uj alkotmányt, egy uj rendszert és intézeteket. Azt hinnők, itt csak a szeszélyek játékául szolgál a nép sorsa, üdve és jövője, s a nemzet legszentebb érdekei. Higgadt megállapodásról itt, mely az érlelésre szükségeltetnék, szó sincsen, raig a könnyelmű ledér röpkedés mellett a nemzet jelleme, és erkölcsei figyelembe sem vétethetnek. Ellenben Angliában az ősi hagyományok tisztelete, j az ősök intézkedéseihez való ragaszkodás, a megszilárdult nemzeti szokások, és erkölcsök kegyeletes ápolása a törvényhozásnak is főirányát képezi. Innen a legnagyobb óvatosság a törvények alkotásában, lelkiismeretes megfontolás minden ujitás indítványánál; miből ismét következik, hogy az angol nemzet törvények halmazával el nem árasztatik, és ebbeli változatoknak nincs mindennap kitéve. E törvényhozási különbségek következményeit nem nehéz felfedeznünk. Anglia e téren az ős szabad Róma nagyságát és hatalmát állítja élőnkbe. Angliában is a törvények iránti tisztelet mintegy a nemzet legkiválóbb jellegéhez tartozik; a bíróságok s hatóságok iránti bizalom, ragaszkodás majdnem határtalan; és épen azért itta polgári szabadság irigylésre méltó magas fokon áll; a jólét s vagyznosság minden hiányok mellett is fényes állapotot mutat; és a nemzet nagysága, mi oly dicső czél, világszerte elismertetik s érvényesítetik, hatalmas befolyásában, sőt rendesen eldöntő tulnyomóságában. Szoros összeköttetésben van ez az angol nemzet lelkületével, jellemével, mely szinte szilárd, erős és nem ingadozó, miért törvényei is, mint a nemzeti jellem kifolyásai, szilárdak , minthogy a nemzeti erkölcsök és ősi szokásokon alapszanak, mi ismét meg nem engedheti, hogy a törvények időjárásként változzanak, vagy hogy áradatként özönöljék el a nemzet életét. Hogy mindez Francziaorsságban , minden csillámló fénye mellett is egészen máskép van, mindenikünk tudhatja és láthatja. Mi alkotmányos életünket, melynek ismét vissza kell jönnie, tekintve, alkotmányos szervezetünk irányának és társalmi rendszerünk szellemének hasonlatossága folytán, kiindulási pontul s utánzási mintául legjobban az angol közéletet Vehetjük. Es azzal a törvényhozási szellem tekintetéből is öszhangzást találhatunk. A magyar törvényhozók, kiknek bölcsesége számos alkalommal fényesen bebizonyult, szinte nem halmozák el nyakra főre a hont a törvények árjával, nem tűzték ki végczéljokul a törvények végtglen tömegét; a mint nem is látták arra hivatva magukat, hogy a törvényeket minduntalan változtassák, hogy azt, mit tegnap alkottak, holnap ismét mint hasztalant lerontsák. Akármelyik országgyűlésünk törvényezikkelyeinek számát és mennyiségét tekintsük, azt fogjuk találni, hogy azok, melyek 3 éves, sőt sokszor hoszasb időszak müvét képezték, összesen alig tettek néhány ivet. Valóban parányi összeg azon nagy halmaz mellett, melylyel nem 3, hanem egy rövid év alatt is szokott jelen korunk elárasztani bennünket. Es habár országgyűlési törvényhozóink nem idegenkedtek is a szükséges reformokról, nem attól sem, hogy azok tekintetéből a külföld tökéletesb jogéletének müveit figyelembe- és kiindulási pontul vegyék , mint láttuk ezt nevezetesen a váltótörvénynél, a jeles büntető codextervben az esküdt széki intézetnél stb. stb.; de annál nem mulaszták el még is, — hogy azon reformokat a nemzet erkölcseire és szokásaira alapitsák, hogy azokat a nemzet geniusához idomítsák. Szoros összeköttetésben van ezen irány természetszerűleg azon eljárással és móddal is, mely a törvény alkotásban követtetik. Azon irány kifolyása az nevezetesen Angliában, hogy a törvények alkotásában a legnagyobb gondosság s lelkiismeretesség követtetik. Nem elégeltetik ott a rendes parparliamentáris eljárás, ámbár a törvényjavaslat többszöri fölolvasása és mind a két házon való keresztülvitele folytán az is hoszasb megfontolással és vizsgálódással van 70