Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 63. szám - A talált vagyon körüli vétség 13. [r.]

250 Ausführl. krit. Commentar zu Feuerbachs Lehrbuch des peinl. Rechts von Proff. Kari E. Morstadt, vollendet von Schauberg. Schaffhausen 1852. 530 lap. így értelmezi azt Heffter is — egyike a legelső criniinálistáknak. — A tolvajságnál — mond — szükségeltetik, bogy az ingó az illető birtokából, hatalmából elvonatassék. A birtoklás azon helyzetet jelenti, midőn a birtokos a dolog felett közvetlenül rendelkezhet, akár legyen az zárt helyen, akár jószágán, akár más általa választott és ismert helyen." Innen következik, mikép a birtoklás nem léte vagy is megszűnte — t. i. az elvesztett tárgyaknál — azon helyzetet kell hogy jelentse, melyben az illető ingók felett a birtokos már nem rendelkezhet. — „Azért — folytatja az emiitett tudós — tolvajság esete leend. ha a cséplők a csépelt gabonát elsajátítják, ha a napszámosok vagy cselédek a házban valamit elidegenitenek stb. stb. 4). Ugyanezen elvet találjuk kimondatni Jagemann büntetőjogi lexiconjában is. Még egy átalános megjegyzés teendő — mond — mely a talált vagyon elidegenítésének minden nemére alkalmazandó, t. i. mikép elvesztetteknek csak azon dolgokat lehet tekinteni, melyek nemcsak kiestek a birtokos természeti birtoklásától, hanem mi oly körülmények között történt, melyek által a birtoklási cselekvényeknek gyakorolhatása, ha egészen ki nem záratott is, de legalább nagyon valószínűtlenné tétetett. Találás tehát jogi értelemben csak a lakott helyiségek körén kivül, a szabadban, a mezőn, erdőben, nyilvános sétányokon valaki által elhagyott, elvesztett tárgyakon foglalhat helyet 3). Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. Az id. polg. perrendt. 270. §hoz. A törvényes kellékekkel el nem látott számla alapján, ha a kereset valódisága különben be van bizonyítva, a mennyiség tárgyában pótló eskü ítéltethetik. B. Illés néhai Cs. György részére hitelben kiszolgáltatott élelmi szerek fejében ugy a törvényszabta kellékekkel egyébiránt el nem látott számla alapján R. Antal mint néhai Cs. György hagyatéki gondnoka ellen 571 vft s járulékai megvétele iránt pert indított. A cs—i cs. k. szolgabirói hivatal alperes hagyatékot a kérdéses összegnek lefizetésében azon esetre marasztalta el, ha felperes esküjét arra, hogy az A. alá csomózott jegyzékben elősorolt összesen 571 vft 53 kr. értékű élelmi czikkeket néhai Cs. Györgynek ennek rendelete folytán valóban kiszolgáltatta, s hogy ezen összeggel néhai Cs— György mai napig adósa maradt légyen le teendi. Alperes felebbezése folytán a soproni cs..k. országos főtszék az első biróság iséletét megváltoztatván , alperest azon esetre, ha felperes esküjét arra, miszerint alperes a neki eladott marha árának 120 vfttali levonása után még 451 ft 51 krral maiglan tartozik leteendi, ezen kisebb összegben marasztalta el. Alperes rendkívüli felülvizsgálati kérelme folytán a 4) H e ff te r : .,Lehrbuch de3 deutschen Strafrechtes." -j— Braunschweig 1857. 493. 506. 5. jegyz. 5) Crim. Lexicon : ,F u n d d i e b s t a h 1' szó alatt. cs. kir. legf. tszék 1860. máj. 30. kelt határozatával a másodbirósági ítéletet hagyta helyben. Ind okok:.. _M 5v mm» H. Ferencz és K. Terézia két aggálytalan tanúnak vallománya által bizonyitatik, miszerint elhunyt Cs— György néhány nappal halála előtt hitelben vett élelmi szerek fejében felperesnek tartozott. Ezen tanuvallományok a felperesi A. alatti számlát támogatják, mely miután az illető hitelügyletnek keltezését nem tartalmazza, s az előszabott törvényes kellékekkel nem bír, bizonyt előállítani nem képes. Minthogy pedig sem az A. alatti számla, mely a keresetet 571 ft 53 krra teszi, habár a kiszolgáltatott áruk ára ellen kifogás nem tétetett, sem a fentebbi tanuvallományok magokban véve kielégítő bizonyítékokat nem képeznek, mert általuk a hitelezési ügylet közelebbi körülményei különösen a hitelezett kelmék ára sem lön kellőleg bebizonyítva, felperesnek a p. perrendt. 270. §-a értelmében a pótló esküt megítélni kelletett. A kereseti öszeg 451 ft 53 krra leszállítandó volt, mert felperes az ellene támasztott viszonkövetelés folytán kereseti igényét ezen összegre szorította. (1860. máj. 30. 14424. sz. a. kelt határozat). Irodalmi szemle. Der Gerichtssaal. Zeitschrift für volksthümliches Recht und wissenschaftliche Praxis, herausgegeben von dr. A. Hye - Glnneck, Kari Mittermayer nnd Oskar Schwarze 1860.1. II. III. Heft. (Folytatás). Röder a hollandi bünt. törvénykönyv tervezetét ismerteti. Hollandiában a franczia codex fogadtatott el, melynek szembetűnő hiányai azonban már rég felköltötték ott is minden szakértőnél azon vágyat, hogy az vagy tetemesen átdolgoztassék , vagy ujjal cseréltessék fel. így 1840 óta folyvást terjesztettek az országgyűlés elébe törvényjavaslatok, a franczia törvény szigorának enyhítésére, melyek egy részben törvény erőre is emeltettek, így nevezetesen a halálbüntetés több esetben u. m. a hamis pénz készítésnél, első gyermekgyilkosságnál eltöröltetett, a botbüntetés, megbélyegzés, kitétel, kéuyszeritett munkák, vagyonelkobzás megszüntettetett, miután a büntetések a fenyitőjog czéljaival, az emberiség s felvilágosodás igényeivel összeférhetetlenek. Egyszersmind a bünkisérletnek és visszaesésnek büntetései is tetemesen leszállitattak, melyek a franczia törvényben egészen a kegyetlenségig s jogtalanságig szigorúak s túlságosak. Az uj codexterv, mely 1859. márt. 23 dikán terjesztetett az országgyűlés elébe, szinte a franczia codexből fenmaradt szigor enyhítésére irányoztatik, nevezetesen a büntetések tekintetéből, a büntető beszámítás kevesbitése, megszűnte s emelése, továbbá a bünkisérlet s bünrészesség szempontjából. — A büntetésekre nézve megjegyzendő,mikép Hollandiában már 1840 óta a magán börtönrendszer van elfogadva, melynek tartama legfölebb 15 évre szabatott, irányául pedig nem az oly kevés sikerre vezető elrettentés, hanem a javítás jelöltetett ki. És az igazságügyi miniszter a terv előterjesztésénél különösen kiemelé, mikép a tapasztalat tanusága~~szerint a bünhönczöknek egymástóli elkülönzése különösen megérdemli az elsőséget. A kormány a Belgiumba, Strassburgba. Bruchsalba, Münchenbe stb. a fogházak szemle-