Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 62. szám - A talált vagyon körüli vétség 12. [r.]

247 G. Szilárd három fiának van törvényes örökjoga; és fiára, ifj. G. Szilárdra eső harmadrész, miután ő időközben csőd­be esett, a csődtömegnek volt odaítélendő. Nem a Il-re nézve mely szerint a) a királyi adomány le­vél által nyert A. helység másik fele része, melyid. Gr. Szi­lárd hagyatékához tartozandónak tekintetvén, és annak egy harmadrésze mint a törvényes örökösödés szerint bukott ifj. G. Szilárdra esendő, az ő csődtömegének megítéltetett; továbbá mely szerint b) és c) a p—i városligetben fekvő két szőllőkertnek és a t—n fekvő szántóföldnek, mely utóbbit id. G. Szilárd hagyománykép nyerte, egy ne­gyedrésze természetben a bukott ifj. G. Szilárd csődtöme­gének odaitéltetett; mert a)-hoz az a ... i birtok eme ré­sze is királyi adománylevél folytán, és pedig csak a fiág számára szereztetett, miért alperesek atyja hagyatékához tartozónak tekintendő 5 és alperesek kifogása, hogy a szer­zési ár mindkét házasfél közös vagyonából a házasság alatt fizettetett le, az adományos levél tartalmának elle­nében egészen elenyészik, — e birtokhoz hivatott fiágbeli örökösök bejelentése és örökösödési igényük érvényesítése pedig az 1852. nov. 29. csász. nyiltparancs 11. §. értelmé­ben már azáltal elesik, hogy az anya M. Katalin 1853. oct. 12., tehát a ptk. érvényességétől számítandó egy év lefolyása előtt halt el. — b) és c)-hez. Az itt megnevezett két szőllőkert és szántóföld az örökhagyó id. G. Szilárd nevére vannak egyedül írva, ezeknél tehát nejének köz­szerzeményi jogáról szó sem lehet, miért is ezen ingatla­nok, mint az apai hagyatékba tartozók 4 gyermekei kö­zött 4 egyenlő részben felosztandók voltak, és fia ifj. G. Szilárd részére járó rész a csődtömegnek volt odaítélendő, Nem Ill-ra nézve, mely szerint az ott kimutatott, id. G. Szilárd által M.Katalin nejéveli házasság alatt szerzett vagyon, kivéve a 16675 ft 51 krt érő kereskedelmi üzle­tet, melyből ifj. G. Szilárd csődtömegének egy nyolczad­rész ítéltetett meg, mert ezen vagyon, mint a házasság alatt közösen szerzett csak fele részben csatoltatott id. G. Szilárd hagyatéki tömegéhez. — A 12. tétel alatt előfor­duló kölcsönkövetelés G. Erzsébet férj. B—nő ellen 5000 pftban, 13. kölcsönkövetelés ifj. G. Athauáz ellen 2312 ftban — 14. ugyanaz ellen 4656 ft 7 kr. — 15. hitelpa­pírokban 1439 ft — 20. lovak és szerszámok s kocsikban 678 ft pedig abból ki nem hasitathatnak, mert a leltárak szerint már a házasság alatt megvoltak. (Legf. tszéki döntvény 1860. apr. 3. 14706—1859. sz. a.) Irodalmi szemle. Der Gerichtssaal. Zeitschrift fOr volksthdmliches Recht and wissen­schaftliche Praxis, heraasgegeben von dr. A. Hye - Glaneck, Kari Mit­termayer and Oskar Schwarze 1860.1. II. III. Heft. (Folytatás). Az előbbi számunkban az esküdtszékeket iHetőleg felhozott szempontokra nézve szerző gondolatjai a követ­kezők voltak : Az esküdtek nem a lelkiisméret, nem a közvélemény képviselői, nem is hason osztálytársaknak, vagy a tény bíráinak tekintendők, hanem kezeseknek kell lenniök az­iránt, hogy a törvény akkép értelmeztetik és alkalmazta­tik, a mint azt a nemzet maga érti, melyért az létezik, melynek közös akaratját képviseli s melynek jogrendjét megtestesíti. Határozatuknak biztosítéknak kell lenni, hogy helyesen ítélnek. Helyesen pedig csak akkor ítél­nek, ha a törvény előtti bűnösséget, magának a bűnös­ségnek, az átalános minden józan honpolgár által bírható értelmiségnek mértékével mérik, ha biztositatunk, hogy a vádlott a törvényt, melynek áthágása rovatik neki fel terhül, felfogta s értette, vagy legalább felfoghatta s meg­érthette. A törvény világosságának legbiztosb jele a 12 nem törvénytudó egyén ítélete, sőt ez egyetlen biztositék, melyet a jogtudós fel nem találhat. Az egész bűnösséget, és pedig nem pusztán erkölcsi értelemben vett bűnösséget, s nem is azon értelemben, a melyet a cselekedet s akarat közti kapcsolat fejez ki, hanem egy bizonyos, határozott büntető törvény irányabani bűnösséget kell az esküdtek határzata alá terjeszteni. Csak annyiban van a jurynek értelme s értéke, a mennyiben a józan értelemnek nyilvá­nulása, a nem tanult, de józan férfiak felfogása a ténynek joghozi viszonyát megalapítja, a bűnösséget felfedezi, s azon meggyőződésre vezet, mikép a közönséges jogfogal­mak, melyeket a mindennapi polgári élet tapasztalata szerez a természetes észnek, elegendők a bűnösséget valamely e­gyes határozott törvény irányában felfedezni. Hogyha 12 értelmes egyén nem volt képes megérteni a bűnösség alapjait, akkor igazságos feltételezni, hogy a vádlott sem cselekedett tudva és szabad akarattal azon büntető tör­vény ellen, melynek cselekvényéhezi viszonyáról tudattal nem birt. A büntető törvényt akkép kell magyarázni s al­kalmazni, a mint azt a közönséges emberi ész felfogja, mert az az egész nép számára hozatott, az a nép tömegé­hez szól, mint beszél egy józan családapa családjával, te­hát mindenkitől felfogható legyen, ki csak rendesen gon­dolkozni tnd. — A büntető törvény, különösen a sulyosb bűntényeknél, a minden erkölcsi lény kebelébe ültetett isteni törvényen nyugszik s kell is, hogy azon alapuljon. Ha valamely tettet — a jury előtt — bizonyos bűnt. törv. rendelete alá kell venni, akkor annak valódi értelme meg­alapítandó 1. az által, hogy a törvény szószerinti értelme megmagyarázandó akkép, mint minden józanész érti; 2. azáltal, hogy a tett a fris élet színezetén keresztül, mind alanyi mind tárgyi oldaláról tekintessék s azután hatá­roztassék el, hogy az olyan-e, mint azt a törvény tilal­mazni s büntetni akarja. Ennek megalapításához azonban a törvény tudományos ismeretei közbenjárókként alkal­mas segélynek nyilvánultak; mi a laikus s törvénytudó egyesülését idézi elő. Ezen egyesülés a közös munkára hathatósan előmozditatik az esküdtekhez intézendő kér­déstétel által. É kérdésekben kell hűn visszatükrődzeni a törvény tartalmának, átalánosan éthető modorban, és az egyes külön eset rámájába foglalva, és ekkor teljes bizto­siték nyeretik a törvény világosságáról, és a vádesetre nézve átalánosan érthető érvényéről, mi szükséges, hogy az esküdtek az elébök érthető alakban terjesztett törvény irányában bűnösséget ,verdietjökben' kimondhassák. A hibás felfogás s értelmezés veszélye ezáltal egészen elhá­ritatik, minthogy a törvénytudók jártassága vállalja el a határozat előkészítését, midőn ők a határozat tárgyát vi­lágosan, a törvény s vádeset tartalmához alkalmazva, elő­terjesztik, és ugy képesitik az esküdteket egyszerű s vilá­gos felelet adásra, mely a törvény szakértő magyarázata nélkül, kell hogy adatassék. — Azonban a franczia rend­szer utánzása, mely a tény és jogkérdést egymástól szorosan elválasztotta, mint magában kivihetetlen, határ­talan zavarokra, a gyakorlatbani bizalmatlan versenygé­sekre, az esküdtek visszaélései elleni óveszközökresa jury hasznait majdnem megsemmisítő gyámoskodásra nyújtott alkalmat. Magában Francziaországban is mindig több és több panasz emelkedett ezen czélszerütlen elválasztás el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom