Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 62. szám - A talált vagyon körüli vétség 12. [r.]
247 G. Szilárd három fiának van törvényes örökjoga; és fiára, ifj. G. Szilárdra eső harmadrész, miután ő időközben csődbe esett, a csődtömegnek volt odaítélendő. Nem a Il-re nézve mely szerint a) a királyi adomány levél által nyert A. helység másik fele része, melyid. Gr. Szilárd hagyatékához tartozandónak tekintetvén, és annak egy harmadrésze mint a törvényes örökösödés szerint bukott ifj. G. Szilárdra esendő, az ő csődtömegének megítéltetett; továbbá mely szerint b) és c) a p—i városligetben fekvő két szőllőkertnek és a t—n fekvő szántóföldnek, mely utóbbit id. G. Szilárd hagyománykép nyerte, egy negyedrésze természetben a bukott ifj. G. Szilárd csődtömegének odaitéltetett; mert a)-hoz az a ... i birtok eme része is királyi adománylevél folytán, és pedig csak a fiág számára szereztetett, miért alperesek atyja hagyatékához tartozónak tekintendő 5 és alperesek kifogása, hogy a szerzési ár mindkét házasfél közös vagyonából a házasság alatt fizettetett le, az adományos levél tartalmának ellenében egészen elenyészik, — e birtokhoz hivatott fiágbeli örökösök bejelentése és örökösödési igényük érvényesítése pedig az 1852. nov. 29. csász. nyiltparancs 11. §. értelmében már azáltal elesik, hogy az anya M. Katalin 1853. oct. 12., tehát a ptk. érvényességétől számítandó egy év lefolyása előtt halt el. — b) és c)-hez. Az itt megnevezett két szőllőkert és szántóföld az örökhagyó id. G. Szilárd nevére vannak egyedül írva, ezeknél tehát nejének közszerzeményi jogáról szó sem lehet, miért is ezen ingatlanok, mint az apai hagyatékba tartozók 4 gyermekei között 4 egyenlő részben felosztandók voltak, és fia ifj. G. Szilárd részére járó rész a csődtömegnek volt odaítélendő, Nem Ill-ra nézve, mely szerint az ott kimutatott, id. G. Szilárd által M.Katalin nejéveli házasság alatt szerzett vagyon, kivéve a 16675 ft 51 krt érő kereskedelmi üzletet, melyből ifj. G. Szilárd csődtömegének egy nyolczadrész ítéltetett meg, mert ezen vagyon, mint a házasság alatt közösen szerzett csak fele részben csatoltatott id. G. Szilárd hagyatéki tömegéhez. — A 12. tétel alatt előforduló kölcsönkövetelés G. Erzsébet férj. B—nő ellen 5000 pftban, 13. kölcsönkövetelés ifj. G. Athauáz ellen 2312 ftban — 14. ugyanaz ellen 4656 ft 7 kr. — 15. hitelpapírokban 1439 ft — 20. lovak és szerszámok s kocsikban 678 ft pedig abból ki nem hasitathatnak, mert a leltárak szerint már a házasság alatt megvoltak. (Legf. tszéki döntvény 1860. apr. 3. 14706—1859. sz. a.) Irodalmi szemle. Der Gerichtssaal. Zeitschrift fOr volksthdmliches Recht and wissenschaftliche Praxis, heraasgegeben von dr. A. Hye - Glaneck, Kari Mittermayer and Oskar Schwarze 1860.1. II. III. Heft. (Folytatás). Az előbbi számunkban az esküdtszékeket iHetőleg felhozott szempontokra nézve szerző gondolatjai a következők voltak : Az esküdtek nem a lelkiisméret, nem a közvélemény képviselői, nem is hason osztálytársaknak, vagy a tény bíráinak tekintendők, hanem kezeseknek kell lenniök aziránt, hogy a törvény akkép értelmeztetik és alkalmaztatik, a mint azt a nemzet maga érti, melyért az létezik, melynek közös akaratját képviseli s melynek jogrendjét megtestesíti. Határozatuknak biztosítéknak kell lenni, hogy helyesen ítélnek. Helyesen pedig csak akkor ítélnek, ha a törvény előtti bűnösséget, magának a bűnösségnek, az átalános minden józan honpolgár által bírható értelmiségnek mértékével mérik, ha biztositatunk, hogy a vádlott a törvényt, melynek áthágása rovatik neki fel terhül, felfogta s értette, vagy legalább felfoghatta s megérthette. A törvény világosságának legbiztosb jele a 12 nem törvénytudó egyén ítélete, sőt ez egyetlen biztositék, melyet a jogtudós fel nem találhat. Az egész bűnösséget, és pedig nem pusztán erkölcsi értelemben vett bűnösséget, s nem is azon értelemben, a melyet a cselekedet s akarat közti kapcsolat fejez ki, hanem egy bizonyos, határozott büntető törvény irányabani bűnösséget kell az esküdtek határzata alá terjeszteni. Csak annyiban van a jurynek értelme s értéke, a mennyiben a józan értelemnek nyilvánulása, a nem tanult, de józan férfiak felfogása a ténynek joghozi viszonyát megalapítja, a bűnösséget felfedezi, s azon meggyőződésre vezet, mikép a közönséges jogfogalmak, melyeket a mindennapi polgári élet tapasztalata szerez a természetes észnek, elegendők a bűnösséget valamely egyes határozott törvény irányában felfedezni. Hogyha 12 értelmes egyén nem volt képes megérteni a bűnösség alapjait, akkor igazságos feltételezni, hogy a vádlott sem cselekedett tudva és szabad akarattal azon büntető törvény ellen, melynek cselekvényéhezi viszonyáról tudattal nem birt. A büntető törvényt akkép kell magyarázni s alkalmazni, a mint azt a közönséges emberi ész felfogja, mert az az egész nép számára hozatott, az a nép tömegéhez szól, mint beszél egy józan családapa családjával, tehát mindenkitől felfogható legyen, ki csak rendesen gondolkozni tnd. — A büntető törvény, különösen a sulyosb bűntényeknél, a minden erkölcsi lény kebelébe ültetett isteni törvényen nyugszik s kell is, hogy azon alapuljon. Ha valamely tettet — a jury előtt — bizonyos bűnt. törv. rendelete alá kell venni, akkor annak valódi értelme megalapítandó 1. az által, hogy a törvény szószerinti értelme megmagyarázandó akkép, mint minden józanész érti; 2. azáltal, hogy a tett a fris élet színezetén keresztül, mind alanyi mind tárgyi oldaláról tekintessék s azután határoztassék el, hogy az olyan-e, mint azt a törvény tilalmazni s büntetni akarja. Ennek megalapításához azonban a törvény tudományos ismeretei közbenjárókként alkalmas segélynek nyilvánultak; mi a laikus s törvénytudó egyesülését idézi elő. Ezen egyesülés a közös munkára hathatósan előmozditatik az esküdtekhez intézendő kérdéstétel által. É kérdésekben kell hűn visszatükrődzeni a törvény tartalmának, átalánosan éthető modorban, és az egyes külön eset rámájába foglalva, és ekkor teljes biztositék nyeretik a törvény világosságáról, és a vádesetre nézve átalánosan érthető érvényéről, mi szükséges, hogy az esküdtek az elébök érthető alakban terjesztett törvény irányában bűnösséget ,verdietjökben' kimondhassák. A hibás felfogás s értelmezés veszélye ezáltal egészen elháritatik, minthogy a törvénytudók jártassága vállalja el a határozat előkészítését, midőn ők a határozat tárgyát világosan, a törvény s vádeset tartalmához alkalmazva, előterjesztik, és ugy képesitik az esküdteket egyszerű s világos felelet adásra, mely a törvény szakértő magyarázata nélkül, kell hogy adatassék. — Azonban a franczia rendszer utánzása, mely a tény és jogkérdést egymástól szorosan elválasztotta, mint magában kivihetetlen, határtalan zavarokra, a gyakorlatbani bizalmatlan versenygésekre, az esküdtek visszaélései elleni óveszközökresa jury hasznait majdnem megsemmisítő gyámoskodásra nyújtott alkalmat. Magában Francziaországban is mindig több és több panasz emelkedett ezen czélszerütlen elválasztás el-