Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 57. szám - A malom- és halászati jogról 3. [r.]
226 ,0d81 iS a népnél az erdő iránti nézeteivel, melyet nagyrészt szintúgy „communis res"nek tart. — S a halászati jog épen e nehezen kiirtható nézetek miatt van legtöbb bitorlásnak kitéve; az 1855. évi július 23-ról 13,215. sz. a. kiadott kormányzósági rendelet pedig — melylyel a halnak piaczokon való szabad áruihatása megengedtetett, — nem keveset tőn e jog értékének csökkentésére. Mindazáltal tagadhatlan, hogy e jog — jövedelmi forrás gyanánt tekintve — még mindig szilárdabbul áll a malomjognál, mely utóbbi, már minőségénél fogva is, sokkal bajosabban tehető jövedelmezővé. A halászat kizárólagos jogának szabályozása nem kis föladat volna, mert ennél nemcsak az eddig jogosítottaknak ezen jogból merített jövedelmeik, hanem a fenemlitett s harmadikak irányábani méltányossági okok is figyelembe volnának veendők; azonban megvagyok győződve, hogy valamint a többi regálék, ugy a halászat is, ha szabályozására kerül a dolog, az eddigi regále-tulajdonosoktól el fog vétetni. Ez természetesen, szinte nem fog kárpótlás nélkül megtörténhetni, s erre nézve hasonlóképen az italmérési s malomjog tekintetében emiitettem módot vélném legczélszerübbnek, hogy t. i. a kárpótlás törlesztésére, a regálék megszüntetése után ezen jogok gyakorlásában részesülendők tartozzanak bizonyos mérsékelt dijt fizetni. Az elmondottak után — ugy hiszem — nem lehet kétkedni a fölött, hogy ezen jogoknak szabályozása, ha egyébbért •"<— ha ipari s nemzetgazdászati szempontokból nem, csupán a kedélyek megnyugtatása végett is, fölötte szükséges; mivel azonban e jogok ugy, mint hajdanta királyi adományozások — törvényes szokás és gyakorlat alapján fenállottak, most is teljes érvényben vaunak, igazabban szólva, mivel ép ugy érvényben lenniok kellene : igen kívánatos, hogy a hatóságok, az ígért szabályozásig, ezen jogoknak lehető épentartásában öszhangzólag s erélyesen járjanak el, s ezáltal nemcsak a jogosítottaknak törvény által biztosított érdekeiket óvják, hanem a létező törvény irányában szükséges tiszteletet is szerezzék meg; miszerint a törvény nemesak írott malaszt, hanem tettle ges és tiszteletre méltó szabályzat maradjon, melyet mindenki megtartani köteles. Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. A csődrend 179. s 181. §§. alkalmazásához. A vagyonálcngedés jogkedvezményének használata körül. Gróf Vasad i Pál *) 1859. jan. 5. fizetési tehetetlenségét bejelentvén egyúttal jószág átengedés jogkedvezményének megengedését és vagyoni s adóssági állapotjának pontos kimutathatása végett határidő kitüzetését kérte. Ezen határidő kitüzetett, és bukott a kimutatását be is nyujtá, melyben a 4. tételszám alatt báró Kövesi mint hitelező 1700 pft erejéig neveztetett meg. Későbbi folyamodványában az adós gróf azt adta elő, hogy báró Kávasit, ki követelését a csődbe be nem jelentvén , időközben bukott ellen a . . . kereskedelmi törvényszéknél személyi végrehajtást kért, és fizetési meghagyást már eszközlött is — hibásan báró Kövesinek irta, s azért az előbb kért a vagyonátengedés jogkedvezményét *) A nevek költöttek. báró Kávasira illetőleg annak jogutódjára G-arvas Józsefre is, ki az 1700 ftos váltó birtokosa szinte kiterjesztetni, és nevezett hitelezőt kihallgattatni kérte. — E kérelem folytán nevezett hitelező kihallgatása végett tárgyalási határidő tüzetett ki. Ez alkalommal a hitelező elcadá, mikép a fentebbi kérelemnek, mely visszahelyezést czéloz, hely nem adathatik, mert a csődrendtartás 64. §. értelmében oly hitelezők , kiknek igényök a közadós személyére szorítkozik, ugy a nélkül, hogy kielégittetésüket a csődtömegből kívánnák, egyedül személye ellen kívánják a végrehajtást eszközöltetni, a csőd kiütése után is felléphetnek ellene a csődbíróságnál,vagy más tszékeknél. A bukottnak, hogy a személyfogságot kikerülhesse a 182. §. szerint azon hitelezőket, kik ellen a jogkedvezményt igényelni akarta, első folyamodványában egyenkint megnevezni, és azok számára felzeteket hozzá csatolnia kellett volna. A bukott azonban folyamodványában csak átalában összes hitelezői ellen kérte a jogkedvezmény megadását, ezen kifejezés azonban a 182. §. szerint nem elegendő arra, hogy az elrendeltessék és a személy fogság felfüggesztessék. A bukott a jogkedvezményt sem báró Kavasi, sem a mostani váltóbirtokos ellen nem kérte, miért is csupán az adós személyére kiván szorítkozni. A 182. §. szerint az első kérvény, mely egyik hitelezőt állítólag hibásan nevezte meg, egy későbbi folyamodvány által ki nem egészítethetik. — Továbbá valamely törvény elmulasztása miatt visszahelyhezésnek nincs helye, és pedig annál kevésbbé, mert a váltóbirtokos Garvas József a közadós ellen már jogot szerzett, melyet el nem veszthet, követelését a csődtömegbe be nem jelentette, mert a küzadós ellene a jogkedvezményt nem vette igénybe; és ha most a közadósnak megengedtetnék a visszahelyezés , ugy alperes , miután a bejelentési határidő már rég elmúlt, sem a személyfogságot, sem pedig követelését a csődtömeg ellen nem igényelhetné, miért is felperes adóst a csődtörvényt kijátszani akaró folyamodványával elutasitatni és őt a perköltségekben elmarasztatni kéri. •— Vasadi mint felperesnek válasza következő volt : A bukott folyamodványa következtében az ellenfél kihallgattatása rendeltetvén el, visszahelyezésről szó sem lehet. A vagyonátengedési jogkedvezmény, miután arra vonatkozólag a csődtörvényben határidő nincs kiszabva, vagy egy vagy több hitelezők ellen a csőd egész tartama alatt kérethetik. Visszahelyezésnek csak elmulasztás határidő miatt van helye, ha ez nem áll, visszahelyezési kérelem sem szükséges. Bukott a jogkedvezményt összes hitelezői ellenében vette igénybe, és azokat egyenként nevezte meg, csak b. Kavasi hitelező nevét cserélte fel, tehát a törvény szabályainak eleget tett. Az állítólag szerzett személy végrehajtási jogból támadó igényt illetőleg a csődhatóság illetéktelen; ama jog által jelen kérdés eldöntése nem hátráltathatik, ép oly kevéssé jöhet ama folyamodvány tekintetbe az annak benyújtása előtt szerzett jogok ellenében, az azon kérdés feletti határozatra illetékes bíróság előtt. Azért is a törvény értelmébeni folyamodványához képest kér határozatot hozatni. Az elsőbirósági országos törvényszék folyamodó gróf Vasadi Pált kérelmétől elütötte. Bukott gróf Vasadi Pál által felterjesztetni kért felülfolyamodás következtében a cs. kir. főtszék annak helyt nem adott, és az elsőbirósági végzést megerősítette. Indokok Annak tekintetében, hogy a küzadós kötelessége a