Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 49. szám - A talált vagyon körüli vétség 6. [r.]

196 808. §-a jő alkalmazásba, s felperesnő az örökséget férjének végrendeletéből elfogadni tartozik, minthogy különben az örökhagyó végakaratja teljesen meghiusittatnék; stb. Felperesnő ezen Ítéletben nem nyugodván meg rendkívüli felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A cs. k. legfőbb törvényszék azonban a felülvizsgálatnak 1860. apr. 24. kelt határozatával helyt nem adott. Indokok. Tekintetbe vévén, miszerint V. Mihály ősi és felperesnővel szerzett vagyonát a ptk. hatálya alatt 1854. aug. 8. kelt végrendeletével felperesnőnek oly föltétel alatt hagyta, miszerint azt alpereseknek hátrahagyni tartozzék (miről egyébiránt a fenállott törvények értelmében is, nemes létére mint főszerző szabadon rendelkezhetett); tekintetbe vévén, miszerint felperesnő férje az örökhagyó vagyonához az emiitett végrendelet alapján örökösnek nyilatkozott, mely nyilatkozatot a ptk. 806. §-a értelmében vissza vem vonhatja, a ptk. 808. §-ának alkalmazása helyén volt, sakét egyenlő Ítéletet helybenhagyni kelletett. (1860. apr. 24. 2790. sz. a. kelt határozat). Törvénytár. Az igazságügyi minisztériumnak 1860. máj. 7. kelt rendelete, kiható mindazon koronaországokra, melyekben az 1855. máj. 21. kelt jegyzői rendtartás (btl. 94. sz.) hatályos. A jegyzőknek bírósági biztosokkép alkalmazása s azoknak száma tárgyában. Az 1860. máj. 4. kelt legf. határozvány folytán , az ügykezelés gyorsítása s a bírósági hivatalos működések kevesbitése végett, mindazon koronaországokra nézve, melyekben az 1855. máj. 21. kelt jegyzői rendtartás (btl. 94. sz.) hatályos, következő rendelet bocsáttatik ki : 1. §. Azon ügyek ellátása végett, melyeknek teljesitésea jegyzői rendtartás 183. §. szerint a jegyzőkre mint bírósági biztosokra ruháztathatik, a jegyzők jövőre azon városokban s helységekben, melyekben már első folyamodási törvényszékek léteznek, vagy még fölállittatni fognak, a jegyzői rendtartás 184. §-hoz képest bírósági biztosokkép rendelendők ki. Ellenben minden vidéki járásokra nézve csak a jegyzői rendtartás 183. §-nak elején kimondott engedelem, mely szerint a jegyzők birósági biztosokkép kirendelhetők, marad hatályban. 2. §. Ha a tszék székhelyén több jegyző van kirendelve, ezen ügyek a jegyzők között vagy a városi járás meghatározott osztályai szerint, vagy pedig váltonos körrendben bizonyos időszakok szerint, egyébiránt a jegyzői rendtartás 185. §-nak figyelembe vételével, osztandók fel. Ezen fölosztás a törvényházon kiszegezve tartandó. 3. §. Ezen jegyzők az 1854. aug. 9. kelt törvény (btl. 208. sz.) 3. és 29. §§-ban emiitett hagyatéki kimutatások és örökosztályok felvételére , valamint a birói átruházás kieszközlése végett megkívántató minden cselekvények előkészítésére át&lánosan kirendelendök. A feleknek azonban mindig szabadságukban álland, ezen kimutatásokat és beadványokat vagy maguknak szerkeszteniük, vagy pedig valamely általuk megbizott s arra törvényesen feljogosított meghatalmazott által szerkesztetniük és a bíróság elé terjeszteniük. — Csak azon esetben, ha magok a felek által szerkesztett kimutatások és beadványok oly hiányosaknak találtatnának, hogy azok a czélnak megfelelő elintézés alapjául nem szolgálhatnak, kell azoknak szerkesztését jegyzőre bizni. 4. §. A jegyzők a reájok bizott hivatalos működéseket, ha azon vagyon értéke, a melyre vonatkozólag azon hivatalos működések történnek, száz ausztr. ért. forintra nem rug, ingyen kötelesek teljesíteni. Egyébiránt az 1855. máj. 21. kelt jegyzői rendtartás (btlap 94. sz.) melletti illetékszabás határozatai mindenben változatlanul maradnak. 5. §. Ha ezen intézkedések vagy más különös körülmények folytán, egyes helyeken a jegyzők megállapitott számának szaporítása szükségessé válnék, az igazságügyi miniszter fel van hatalmazva, miszerint az iránt az orsz. főtszék s a jegyzői kamarai meghallgatása után, a valóságos szükségrei tekintettel, saját hatáskörében intézkedjék. Hivatalos tudnivalók. Kinevezések. Ingruber Károly államügyészi helyettes a n.váradi orsz. tszéknél államügyészszé a debreczeni mtszékhez mtszéki tanácsosi ranggal. — M a rj a 1 a k y Károly államügyészi helyettes az aradi mtszéknél főállamügyészi helyettessé a n.váradi főtszékhez főtszéki tanácstitkári ranggal. — Kéler József tanácstitkár az eperjesi főtszéknél mtszéki tanácsossá u. o. — Okolicsányi Zsigmond tanácstitkár a kassai urb. ftszéknél mtszéki tanácsossá Unghvárott, — s Buchberger Károly tanácstitkár az ungvári mtszéknél m'széki tanácsossá Marm.-Szigetre. Csődök. Miskolczi mtszéknél Teper Jánosné szül. Stollmann Eszter helyb. lakos el. perü. Kun László és Kálniczky Endre bej. és vál. aug. 2. — Egri mtszéknél néh. id. Pók János hagyatéka el. perü. Eisenmann János és dr. Ury József bej. jul. 5. vál. jul. 11. — Esztergomi jbirós. néh. H e k k e 1 Imre helyb. árvatári gondnok hagyatéka ellen perü. Kollár és Pap János bej. jul. 31. — Pesti orsz. tszéknél helyb. korcsmáros Gráf Antal s neje Gráf Magdolna el. perü. Tatay Pál és dr. Schmidt Titus bej. sept. 5. vál. sept. 10. Egyességi elj. Pesten B o s c o v i tz Józs. L. és társa pesti nagykereskedők el. tárgyalás jul. 26. Lenhossék Gyögy közjegyzőnél. — Temesvárott Wellisch János keresk. el. bej. jul. 10. Formanek Károly közjegyzőnél.— Steinbach Bernát hagyatéka el. vez. Formanek Károly. Egyes, megszüntetés. P e s t i országos tszéknél Hirschenhauser Jakab helyb. magánzó el. — Eperjesi mtszéknél Gr a b á n y i A. keresk. el. Csődmegszüntetés. Halasi kapitányi hiv. P r é g e r Márton helyb. keresk. el. — S.-A.-U j helyi mtszéknél L e h ó c zky Menyhért el. — Szegedi mtszéknél Lengyel Andráséi. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B ei m e 1 J. és Kozma Vazulnál.