Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 47. szám - A talált vagyon körüli vétség 4. [r.]

Pest, kedd Jon. 19. 1860, 47. szám. Második év. TŐHVÉVYSZÉI s I CSARNOK, i 1 ^ • TARTALOM: A taUIt vagyon körüli vétség az öszhasonliW^gtudomány alapján. IV. — Legfelsőbb-tszéki döntvény a ptk. 24. s a p. perr. 198. és 683.§§-hoz. V ' — Jtülfökíli Pitaval. Vad orzás alkalmávali gyilkosság esete Poroszországban. (Folyt.) — Törvénytár. —— . ... Előfizetési Tisztelettel fölkéretnek az illetők jul. — december f fizetők szerzésére. fölhívás! él évi előfizetésük mielőbbi beküldésére s ha lehet uj előEz alkalommal azon kecsegteti s minden magyar előtt felette kedves reményben , mikép az országgyűlés csakugyan életbe fog lépni, mindenekelőtt arra kell a figyelmet felhívnunk , mikép e lapok hivatásuk legfőbb tárgyai közé sorolandjak az országgyűlés körébe tartozandó codiíicationalis munkálatokat. „Képességünk érzetében kinyilatkoztatjuk, mikép az országgyűlési teendők irányában minden erőnkkel közreműködni óhajtván a szükséges jogi reformok körüli eszmék kifejtésére, a kellő inditványok szőnyegre hozatalára, a hiányok és javitásaik előtüntetésére — ez úton szolgálatunkat s szellemi munkásságunkat egészen a szeretett h o n jóléte s jogi érdekeinek előmozdítására szentelendjük." A másik tény mire figyelmet kérünk az, mikép reménylhetjük, hogy a magyar nyelv a törvénykezés terén is alkalmaztatni fog, mi épen szükségessé teendi egy magyar jogtudományi szaklap létezését, és még több érdeket kelthet fel arra, hogy juristáink egy magyar lapban keressék a kellő tanulmányokat. Különben a ,,'Iorvényszéki Csarnok1' rendes rovatai lesznek ezentúl is 1. Értekezések — különös tekintettel a külföld tökéletesb jogintézeteíre — az öszliasonlitó jogtudomány alapján. 2. Jogesetek s legfőbb törv. döntvények — hitelesen magából a legfőbb törvényszék hivatalából. 3. Büntető jO£Í esetek s tárgyalások. 4. K.Ü1 irodalmi szemlék. 5. Külföldi Pitaval — érdekesb bűnvádi esetekről. 6. I4Ü1 törvényhozási szemlék. 7. Törvénytár — minden jogi törvények s rendeletek hiteles közlésével. 8. Hivatalosak a csődökről, kinevezésekről stb. Ezek által a tudomány érdekeit — és pedig legújabb állása szerint — épen úgy képviselni kívánjuk nemzeti irodalmunkban; mint a gyakorlat igényeit is kielégíteni igyekezünk a jogismeretek valódi forrásául szolgáló s az egyes perekben irányt adó döntvények minden számbani közlésével. Előfizetési felíételek a hetenként kétszer — igen nagy féliven — megjelenő „Törvényszéki Csarnokba : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 70 kr. a. ért. — Kaphatók egész évi teljes példányok is. — Gyűjtőknek 8 után tisztelet példány jár. — Mind a levelek mind az előfizetési pénzek alólirt czim alatt küldendők. Pest, 1860. június 12. Szokolay István, Törvénytudor, a „Törv. Csarnok" tulajdonosa s felelős szerkesztője. /A talált vagyon körüli vétség az öszhasonlitó jogtudomány alapján. IV. A tudománynak valamint sikerült kimutatni alaptalanságát annak, hogy az u. n. furtum possessionis és usus a tolvajsági büntettek közé soroltassék; ugy sikerült megalapítani szükségességét annak is, hogy a talált vagyon körüli elidegenítések is a tolvajság bűntettétől szorosan elkülönöztessenek. Ezt igényli maga a lopás vétsége fogalmának határozott megalapítása is, mi t. i. a lopás s a talált vagyon körüli vétségek között lényeges s össze nem egyeztethető különbséget állit elő. A tolvajság alapeszméje, mint fentebb láttuk, abban központosul : mikép valamely idegen ingó vagyon másnak birtokából jogtalanul elvétetik. Tehát a szükséges feltét e vétség létére, hogy a tettes elvegye, el vonj a szándékosan a vagyont, mi az el tolvaj lás-kifejezés által világosan kimondatik. A talált vagyon elidegenítése pedig abban áll, hogy a tettes valamely elveszett ingónak birtokába véletlenül jön, azaz azt megtalálja, birtokolja, és azután elsajátítja. Ez tehát az illető vagyont nem vonja el senkinek birtokából, hanem e birtokba a puszta véletlen által, mi a találás eszméje, helyheztetik. E két cselekvény tehát, habár mindkettő az ingó vagyon elsajátítására vonatkozik, s mindenik bűnösséget tartalmaz is, egymástól már fogalmuknál fogva különbözik. A tolvaj az idegen vagyont elveszi a birtoklótól, az elsajátítás szándokával, a találva elsikkasztó pedig azt megtartja hason szándékkal. A tolvajlásnál az elvétel rendesen teljesen kiegészíti a tényálladékot, mind alanyi, mind tárgyilagos szempontból, míg a talált vagyonnál egy különös tény szükségeltetik, hogy a bűnösség teljesen előálljon. A tolvaj jogtalanul jön a birtokba, mert a vagyont jogtalanul elveszi mástól, tehát jogtalanul van a birtokban is *); ellenben a találóról ezt nem mondJ) „Die Besitzergreifung der gefundenen Sache durch den letzteren war an sich nicht rechtswidrig, auch dann nicht, wenn er schon in dem Augenblicke der Besitzergreifung sich vornahm , die Sache nicht wieder herauszugeben; aber das Behalten wird es, wenn und weil es Mittel ist zur Verwirklichung der Absicht die Sache sich zuzueigoen zuwieder dem Rechte eines Anderen an der Sache. — 47