Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 42. szám

168 Mézesy Károly személye ellen szorítkozik, vagy hogy a csődtömegbőli kielégittetésről lemond, másrészt pedig annak bécsi ügyvéde nem tagadá a kérdéses váltókövetelésnek a csődperbe lett beavatását, ennélfogva ezen ténykörülmény valónak tekintendő lévén, ellene a váltófogságnak helye nem lehetett, és igy az elrendelt váltófogság megszüntetendő volt. A legfőbb ítélőszék ezen felette fontos, és a gyakorlatra nézve nagybecsű határozatával a csődrendt. (1853. jul. 18. igazságügymin. rend.) 64.177.178. és 185.§§-ban látszó ellenmondást megfejtvén, elvül alapitá meg:hogy oly váltóhitelező részére, ki követelését vagyonbukott váltóadósának csődtömege ellen bejelentette, addig mig ezen csőd-beavatástól határozottan el nem áll, a végrehajtási szeniélyfogság a bukott fél ellen el nem rendeltethetik. Közli —ch. Külföldi P i t a v a 1. Vad orzás alkalraávali gyilkosság esete Poroszországban. 1859. aug. 27. Poroszország Breitenau városkájában egy bűntettesen a halálos Ítélet végrehajtatott, mi különbféle beszédekre nyújtott alkalmat. Ez esemény történeti előzményei következők valának : Egy pár év előtt 1857. apr. 23. porosz község Weissagk melletti erdőben egy borzasztó gyilkosság követtetett el, mely az egész vidéken nagy meglepetést szült. Az ottani földbirtokos Obernitz Ottó, egy deli fiatal ember, ki 22-ik évét alig fejezte be, apr. 23. este felé 6 óra tájban, kettős csövű fegyverét vállára vetve elhagyá lakhelyét, és ott fekvő dubraui erdejébe ment őzre vadászni. Az oly sokszor életünk eldöntő perczeit elhatározó — végzetteljes — véletlen ugy hozta magával, hogy ez este nem vitte magával vadászát, ki különben őt mindig kisérni szokta vadászati kirándulásaiban. Hosszas kimaradása aggodalmakat keltett fel övéinél, ugy hogy szükségesnek találtatott utána nézetni. Az Utána küldött emberek rólai minden tudomás s hir nélkül tértek vissza. Csak másnap kora reggel akadtak reá. A nevezett dubraui erdőben egy kis nyílt téren találtatott meg, holtan feküdve, a meggyilkolás világos jeleivel. És e helytől, hol hullája létezett, csak hét lépésnyire feküdt az országút. A szerencsétlen meggyilkolt szomorú látványt nyújtott. Feje egészen fedve volt sebekkel. Annak egész felső balrésze, a homlok , halándék s szeme környékén be volt nyomva, és homloka jobb részén egy hosszú nyilt seb mutatkozott. Azonkívül több apró sérüléseken kivül balkeze- s bal térdén tetemes zúzás találtatott és mutatóujja ki volt ficzaraodva. Felöltője elől s felső részén vérrel volt befecskendezve, kétcsövű fegyverének csak egyes részecskéi találtattak meg, a cső, kakas s agy hiányzott; s különben is a. kirablás ténye sem maradt kétséges, pénzes erszénye néhány tallérral, kése, arany órája s pecsétgyűrűje nála már nem találtatván. Vérnyomok körülötte nem fedeztettek fel, jeléül, mikép meggyilkoltatásának ugyanazon helyen kellé végrehajtatnia. A szakértők véleménye szerint az idegen erőszak általi meggyilkoltatás kétségtelennek tekinthető ; mely szerintük egy hosszas s tompa botforma eszköz segélyével többszöri ütések által létesitetett, A fejsebek, s ezek által okozott agyvelő rázkódás a halál szükségképi okául tekintendő, mi azok folytán valószínűleg azonnal bekövetkezett. A fej balrészén látott benyomás kétcsövű fegyver által okoztathatott, miután az arczon mindkét kakas nyomai láthatók. A térd zúzás s ujj ficzamodás hihetőleg a test lerántása s a kézreesés által idéztetett elő. És a csontok tetemes összezúzásából, és az előrészen talált vér csekélységéből, valamint abból, hogy a fej mélyen a földbe nyomva találtatott; azt következtették, hogy azon sebzések akkor tétettek, midőn a bántalmazott már a földön feküdt. Továbbá azt nyilvániták, hogy a fej balrészén nyilvánult sebek nem ugyanazon ütés által idéztetek elő, mely a jobb homlok sérvét okozá; sőt hogy inkább utolsó csak oly ütések által szülemlhetett, melyek jobb oldalról és hátulról intéztettek a meggyilkolt felé, s a bal fejrész sebei akkor okoztathattak, midőn a gyilkos a hátán fekvőnek jobb oldalán állott. Arra nézve, hogy mikor követtetett el a gyilkosság, minden arra mutatott, hogy az az érintett napon esti fél 7 óra tájban történhetett.Mert két napszámos, kik a gyilkosság helyétől fél negyed órányira dolgoztak, ugyanazon időtájban azon tájról két éles sikoltást hallottak, a meggyilkolt 0 — nak pedig köztudomásként igen éles hangja volt. Más egyének pedig, mint vallák, ugyanazon időben s azon vidékről egy puskalövést hallottak. Hogy ugyan ezen este kellett meggyilkoltatásának végrehajtatni, az is bizonyítja, mikép azok, kik ugyanazon este keresésére mentek, azon hely mellett, hol később a hulla feltaláltatott, igen közel mentek el a nélkül, hogy csak egy gyenge hangot hallhattak volna is, mi, ha él, nem történhete. (Folyt, következik.) Hivatalos tudnivalók. Pályázatok. Eperjesi mtszéknél három tanácsos, egy 1470 fttal, és kettő 1260 fttal június 20-ig. — U. o. az országos tszéknél egy tanácsos 2100 fttal 4 hét a. — Debreczeni megyetszéknél segéd hiv. igazgató 840 fttal 4 hét a. — Ipolysági urb. tszéknél bírósági segéd 735 fttal 4 hét a. — Budai közigazgatási területen irnok egy vegyes szbirósághoz 420 fttal 14 nap a. a Pest megyei hatósághoz. Csődök. Halasi kapitányi hivatalnál Figura József majsai lakos el. perü. Baky József és Pap Antal bej. jul. 16. vál. jul. 17. — Z.-E g e r s z e g í mtszéknél Szládovit3 Ferencz boldogfai lakos el. perü. Háry József és Lengyel Károly bej. jul. 30. vál. aug. 2. — S.-A.-Uj h e 1 y i mtszéknél helybeli kiskereskedő Güntzler Lázár és neje Felberbaum Anna el. perü. Hlaváthy János és Kossuth Sámuel bej. jul. 15. vál. jul. 16. — Kassai orsz. tszéknél Krutay Ágoston helyb. keresk. el. perü Spernovits József és Gönczy Gábor bej. aug. 15 vál. aug. 22. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetehkiiit kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész; évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros , fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendcK mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B e im e 1 J. és Kozma Vazulnál.