Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 42. szám

168 Mézesy Károly személye ellen szorítkozik, vagy hogy a csődtömegbőli kielégittetésről lemond, másrészt pedig an­nak bécsi ügyvéde nem tagadá a kérdéses váltókövetelés­nek a csődperbe lett beavatását, ennélfogva ezen ténykö­rülmény valónak tekintendő lévén, ellene a váltófogság­nak helye nem lehetett, és igy az elrendelt váltófogság megszüntetendő volt. A legfőbb ítélőszék ezen felette fontos, és a gyakor­latra nézve nagybecsű határozatával a csődrendt. (1853. jul. 18. igazságügymin. rend.) 64.177.178. és 185.§§-ban látszó ellenmondást megfejtvén, elvül alapitá meg:hogy oly váltóhitelező részére, ki követelését vagyonbukott váltóadósának csődtömege ellen bejelentette, addig mig ezen csőd-be­avatástól határozottan el nem áll, a végre­hajtási szeniélyfogság a bukott fél ellen el nem rendeltethetik. Közli —ch. Külföldi P i t a v a 1. Vad orzás alkalraávali gyilkosság esete Poroszországban. 1859. aug. 27. Poroszország Breitenau városkájában egy bűntettesen a halálos Ítélet végrehajtatott, mi kü­lönbféle beszédekre nyújtott alkalmat. Ez esemény törté­neti előzményei következők valának : Egy pár év előtt 1857. apr. 23. porosz község Weis­sagk melletti erdőben egy borzasztó gyilkosság követte­tett el, mely az egész vidéken nagy meglepetést szült. Az ottani földbirtokos Obernitz Ottó, egy deli fia­tal ember, ki 22-ik évét alig fejezte be, apr. 23. este felé 6 óra tájban, kettős csövű fegyverét vállára vetve elhagyá lakhelyét, és ott fekvő dubraui erdejébe ment őzre va­dászni. Az oly sokszor életünk eldöntő perczeit elhatáro­zó — végzetteljes — véletlen ugy hozta magával, hogy ez este nem vitte magával vadászát, ki különben őt min­dig kisérni szokta vadászati kirándulásaiban. Hosszas kimaradása aggodalmakat keltett fel övéi­nél, ugy hogy szükségesnek találtatott utána nézetni. Az Utána küldött emberek rólai minden tudomás s hir nélkül tértek vissza. Csak másnap kora reggel akadtak reá. A nevezett dubraui erdőben egy kis nyílt téren találtatott meg, holtan feküdve, a meggyilkolás világos jeleivel. És e helytől, hol hullája létezett, csak hét lépésnyire feküdt az országút. A szerencsétlen meggyilkolt szomorú látványt nyúj­tott. Feje egészen fedve volt sebekkel. Annak egész felső balrésze, a homlok , halándék s szeme környékén be volt nyomva, és homloka jobb részén egy hosszú nyilt seb mutatkozott. Azonkívül több apró sérüléseken kivül bal­keze- s bal térdén tetemes zúzás találtatott és mutató­ujja ki volt ficzaraodva. Felöltője elől s felső részén vér­rel volt befecskendezve, kétcsövű fegyverének csak egyes részecskéi találtattak meg, a cső, kakas s agy hiányzott; s különben is a. kirablás ténye sem maradt kétséges, pén­zes erszénye néhány tallérral, kése, arany órája s pecsét­gyűrűje nála már nem találtatván. Vérnyomok körülötte nem fedeztettek fel, jeléül, mikép meggyilkoltatásának ugyanazon helyen kellé végrehajtatnia. A szakértők véleménye szerint az idegen erőszak ál­tali meggyilkoltatás kétségtelennek tekinthető ; mely sze­rintük egy hosszas s tompa botforma eszköz segélyével többszöri ütések által létesitetett, A fejsebek, s ezek által okozott agyvelő rázkódás a halál szükségképi okául te­kintendő, mi azok folytán valószínűleg azonnal bekövet­kezett. A fej balrészén látott benyomás kétcsövű fegyver által okoztathatott, miután az arczon mindkét kakas nyo­mai láthatók. A térd zúzás s ujj ficzamodás hihetőleg a test lerántása s a kézreesés által idéztetett elő. És a cson­tok tetemes összezúzásából, és az előrészen talált vér cse­kélységéből, valamint abból, hogy a fej mélyen a földbe nyomva találtatott; azt következtették, hogy azon sebzé­sek akkor tétettek, midőn a bántalmazott már a földön feküdt. Továbbá azt nyilvániták, hogy a fej balrészén nyilvánult sebek nem ugyanazon ütés által idéztetek elő, mely a jobb homlok sérvét okozá; sőt hogy inkább utolsó csak oly ütések által szülemlhetett, melyek jobb oldalról és hátulról intéztettek a meggyilkolt felé, s a bal fejrész sebei akkor okoztathattak, midőn a gyilkos a hátán fek­vőnek jobb oldalán állott. Arra nézve, hogy mikor követtetett el a gyilkosság, minden arra mutatott, hogy az az érintett napon esti fél 7 óra tájban történhetett.Mert két napszámos, kik a gyil­kosság helyétől fél negyed órányira dolgoztak, ugyan­azon időtájban azon tájról két éles sikoltást hallottak, a meggyilkolt 0 — nak pedig köztudomásként igen éles hangja volt. Más egyének pedig, mint vallák, ugyanazon időben s azon vidékről egy puskalövést hallottak. Hogy ugyan ezen este kellett meggyilkoltatásának végrehaj­tatni, az is bizonyítja, mikép azok, kik ugyanazon este keresésére mentek, azon hely mellett, hol később a hulla feltaláltatott, igen közel mentek el a nélkül, hogy csak egy gyenge hangot hallhattak volna is, mi, ha él, nem történhete. (Folyt, következik.) Hivatalos tudnivalók. Pályázatok. Eperjesi mtszéknél három tanácsos, egy 1470 fttal, és kettő 1260 fttal június 20-ig. — U. o. az országos tszéknél egy tanácsos 2100 fttal 4 hét a. — Debreczeni megye­tszéknél segéd hiv. igazgató 840 fttal 4 hét a. — Ipolysági urb. tszéknél bírósági segéd 735 fttal 4 hét a. — Budai közigazgatási területen irnok egy vegyes szbirósághoz 420 fttal 14 nap a. a Pest megyei hatósághoz. Csődök. Halasi kapitányi hivatalnál Figura József majsai lakos el. perü. Baky József és Pap Antal bej. jul. 16. vál. jul. 17. — Z.-E g e r s z e g í mtszéknél Szládovit3 Ferencz bol­dogfai lakos el. perü. Háry József és Lengyel Károly bej. jul. 30. vál. aug. 2. — S.-A.-Uj h e 1 y i mtszéknél helybeli kiskereskedő Güntzler Lázár és neje Felberbaum Anna el. perü. Hlaváthy János és Kossuth Sámuel bej. jul. 15. vál. jul. 16. — Kassai orsz. tszéknél Krutay Ágoston helyb. keresk. el. perü Spernovits Jó­zsef és Gönczy Gábor bej. aug. 15 vál. aug. 22. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetehkiiit kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész; évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros , fehérhajó­utcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendcK mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B e im e 1 J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom