Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 41. szám - Törvénykezési reformok tekintettel ujabb törvényhozási mozzanatainkra
163 Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. Az 1840. XVI. tcz. 17 §. és a p. perrdtás 239. §-hoz. A czimvezetök a még érvényben levő 1840. XVI. tcz. 17. §-a értelmében pótló eskü tételre bocsátathatnak. A czimvezetö a kereskedő ház főnökével egy és ugyanazon személynek tartandó. A pótesküt a kereskedő ház fejének odaitéló s már jogerőre is emelkedett ítélet nem szenved változtatást az által, ha az illető kereskedő időközbeni elhalta folytán a czimvezetö boesátatik a főnökének odaítélt póteskü letételére. C. Alajos fiumei kereskedő a sz—i megyetörvényszékhez 1858. jun. 11. beadott szóbeli keresetlevelében W. G-yörgy czim alatti sz—i kereskedést A. és B. alá csatolt kereskedői könyvkivonatoknál fogva hitelbe adott áruk 559 pft 56 krt tevő árában és 1857. íebr. 12. mint a kikötött de meg nem tartott fizetési időtől számítandó 6% lejárati kamatok és költségek megfizetésében kéri szóbelileg elmarasztaltatni, kiegészítő bizonyítékul felajánlván pótló esküjét. Alperes a tárgyalás alkalmával megjegyzi, hogy a p. perrdt. 7. §-nak értelmében jelen esetben nem lehet szóbeli eljárásnak helye, mert felperes fél próbát sem mutatott fel, minthogy nincs kimutatva, hogy a felhozott kereskedői könyvkivonatok paraphirozott könyvkivonatok legyenek; továbbá minthogy ily ügyekben nem elégséges a kivonatokat felmutatni, hanem azt is be kell bizonyítani : ho^y a küldött vagy könyvbe igtatott áruk mennyiségük és minőségük szerint megrendeltettek-e? Miután tehát a felperesi adatok a p. perrdtás 7. § nak meg nem felelnek, szóbeli eljárásnak helye nem lehet; — egyébiránt, ha az írásbeli eljárásnak hely nem adatnék, alperes előterjeszti : bogy ő felperes követeléséről mit sem tud, tagadja, hogy felperesnek a keresetbe vett összeggel tartoznék; tagadván azt is, hogy nála árukat rendelt volna még pedig hitelre, továbbá hogy fizetésre felszólittatott volna; miért is kéri magát felmentetni. Felperes az alperesnek a szóbeli eljárás alkalmazása ellen tett kifogásait félrevetendőknektartja : miután keresete hiteles kereskedői könyvkivonatokon alapszik, a fennebbi kifogás tehát, mint perhuzásra szolgáló a p. perrdt. 8. §. értelmében elvetendő: — megjegyzi továbbá, hogy a bizonyítékul használt könyvkivonatot fél próba illeti, mert a felmutatott kivonat paraphirozott könyvkivonat, egyébiránt alperes a könyv előmutatását nem is kérte, azt pedig, hogy alperes az árukat megrendelte és a fizetést nem teljesítette, kész felperes a megrendelő levelekkel bebizonyítani, miknek előmutatása végett határidő kitűzését kérte. — Alperes az előbbiekhez ragaszkodva, felperest még azért is kéri keresetével elutasittatni, mert önmaga beismeri, hogy keresetét a p. perrdt. 10. §-hoz képest nem szerelte fel kellőleg. A becsomozás megtörténte után a megyetszék következő ítéletet hozott: Alperes a felperes 559 pft 56 kr követelése, annak 1857. jun. 11-től mint a kereset beadása napjától számítandó 6% kamatai, s ... ft perköltségek megfizetésében végrehajtás terhe mellett elmarasztatik, ha felperes a pótló hitet leteszi arra, hogy az általa A. alatt beperesitett könyvkivonat kitételei mind a mennyiség, mind a czim tekintetéből valódiak, miért köteles felperes jelen ítélet itélvénynyé váltától számitandó 3 nap alatt hitletételi készséget bejelenténi, s azt a kitűzött napon oly bizonyosan letenni, minthogy különben követelésével elmozditatik s alperesnek köteleztetik költségek fejében 8 ftot végrehajtás terhe mellett lefizetni. Indokok. Alperes kifogást tesz a felperes által választott szóbeli jogút ellen, — azonban itt kereskedő — kereskedő ellen állván perben — az illetőségi törvény 55. §. értelmében ezen ügyben a cs. k. törvényszék mint a kereskedelmi törvényhatóság gyakorlatára rendelt bíróság jár el; már pedig a p. perr. 6. §. a kereskedelmi tszékeknél szóbeli eljárást alapit meg; ezen okból alperesnek az ügy elleni kifogásait elvetni s e szóbeli eljárást megalapítani kelletett; tagadja továbbá azt, mintha felperesnél árurendelést tett, vagy tőle az A. alatti okmányban kijelelt árukat megkapta volna. Miután azonban alperes állítása igazolására a törvény által szabott bizonyítási módokat alkalmazni mulasztá, a p. perr. 22. §. értelmében az átalános tagadás sikertelen; — ugy a felperes által A. és B. alatt mellékelt okmányokat valódiság tekintetében meg nem támadtat— s a könyvkivonatoknak a p. perr. 126. §-a által fél bizonyító erő tulajdoníttatik, — a p. perrdt. 270. §. értelmében pedig, ha valamelyik fél elhatározó ténykörülmények iránt egyedül maga magában jogszerű, teljes bizonylatot nem hoz fel, — pótló esküre bocsátathatik, — ezen okokból — felperesnek az A. és B. alatti okmányok mellé a pótló hitet megítélni, letétele esetében alperest a beperesitett tőke, kamat, s mint vesztes felet a perköltségekben is marasztalni kelletett. Azon esetre azonban, ha a megítélt pótló hitet le nem tenné, bizonyítéka a p. perrdt. 272. §. értelmében teljesnek nem vétetvén, követelésével elmozdítandó, s mint vesztes fél ellenfele költségeiben is elmarasztalandó. Ez ítéletet alperes felebbezte,, mert W. név alatt Sz —n kereskedés nem is létezik, hanem W. ésL. név alatt; félperes pedig igazolni nem tudja, hogy alperes árukat küldött volna.— Mert az 1841. évi 16. tcz. 2. fejezete 16. §-nak rendelkezései jelenleg is megtartandók a kereskedőkre nézve, minélfogva felperesnek az áruk megrendelését, vagy azok kézhez jutását kellett volna bebizonyítani. A cs. k. f ő t s z ék a felebbezésnek helyt nem adva, az elsőbirósági ítéletet találta helybenhagyandónak. Indokok: Alperes az A. és B. alatti okmányok valódisága ellen mit sem hozván fel, sőt felperesnek a válaszban felhozott azon határozott előadására, hogy neki az alperesileg kérdés alá vett megrendelő levél felmutatására halasztás engedtessék, mitsem válaszolván, ez által közvetve az áruknak, melyektől az ár követeltetik, megrendelését elismerte, miért is az Ítélet felebbezett része a p. perr. 126. §. illetőleg az 1840 16. tcz. 16. §. értelmében helybenhagyandó volt. (Főtszéki határozat 1858. dec. 21. 12597. sz. a.) Ez ítélet értelmében felperesi ügyvéd felének készségét az eskületételre a törvényes időben bejelentette, s foganatosítására nézve a fiumei cs. k. járásbíróság megkerestetett . Azonban felperes C. Alajos fiumei kereskedő ez időközben meghalt, miről is a fiumei járásbíróság a sz—i mtszéket tudósította. Ezen jelentés a felek meghatalmazottjaikkal közöltetvén, felperesi ügyvéd bejelentette, hogy meghalt felperesnek czimvezetője M. Raimond kész letenni a pótló hitet.