Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 40. szám - A polg. tkönyv 732. §-hoz. A Jász-Kunok törvényes örökösödéséről. A magyar jog s az osztrák törvények szerint, figyelemmel a régi Jászkun szabályokra

158 megemlíteni, hogy aGálos-Petriek teljesen megnyugodtak, mig az Esztáriak közt akadnak nyugtalankodók, kik az illető politikai járási hatóság tilalma daczára is collectákat csinálnak, s egy pár lakos társukat — kik gyanithatólag magok az izgatók — már Bécsbe is döttek folyamodásukkal. L u d á n y I külA polg. tkönyv 732. §-hoz. A Jász-Kunok törvényes örökösödéséről. Amagyarjogsaz osztrák törvények szerint, figyelemmel a régi Jászkun szabályokra. Ifj. RézsőEnsel Sándor cs. k. törvényszéki segéd úrtól. Ha az előbbi magyar, őseink által hozott rendelkezéseket és törvényeket, összevetjük az 1853. máj. 1. életbe lépett osztrák törvényekkel, észre fogjuk venni, hogy a magyar jog számos esetben a nemzet egyes alkatrészei, néposztályai akaratának kifolyásául tűnik elő, mig az ujabb törvények az átalánositó jogalkotással az egyenlősítést igénylő ész kívánalmai összegét foglalják magokban. Vegyük p. o. a Jász-Kunok törvényes örökösödését. Itt mindjárt szembeszökőleg észrevehetjük a különbséget, mely az előbbi s az uj törvények között fenáll. — Az elsőben oly kiváltságos intézkedéseket, melyeket az államszerkezettel, alkotmányos életünk lényegével szoros függésben létező közérdekek, utóbbiban olyakat, melyeket egyedül a szükség idézett elő, fogunk találni. Nézzük a Jász-Kunok örökösödését hajdan és most. A Jász-Kun szabályok szerint, az ingatlan javakban és minden fekvő jószágban csak a fiág örökösödhetett, ugy azonban, hogy annak valóságos vagy becsüárából a leányágot kielégíteni tartozott (Jász-Kun szabály IV.) Most pedig minden örökség szám szerint és egyenlő részekben, kivétel nélkül száll át az örökhagyó utódira (ptk. 732. § ) A J á s z-K un szabályok nemzetgazdászati s politikai tekintetben a fiágat fekvő birtokok által kívánták erősekké tenni, szem előtt tartván, hogy a bizonytalan állású s jövedelmű függeteg férfi nép erkölcsileg mint testileg hanyatlik s gyönge nemzetet alkot. Az ujabb törvények a természeti ész magasb szempontjából egyenlő természetbeni osztály mellett lévén, a föld feldarabolás által a földtermelés czélszerüsitését kívánják eléretni,s abban tán az erőszaknak némi jelét is látván, hol csak egy rész bir kiváltsági jogokkal. A Jász-Kun szabályok szerint az özvegy, ha szerző férje másként nem intézkedett, tosságu ügyvédi karban — mint jelen , ugy hason — igen fontos nemzeti érdekkel is párosult ügyekben — oly férfiú véleményét 3 bonczoló fejtegetéseit olvashatni, mint e czikk irója, ki már az 1848 előtti időkben megye hivatali pályáján a kérdéses ügyek körül dus tapasztalatokat szerzett. de ki jelenlegi kitűnő állásában is különösen hivatottnak tekintethetik e téren az irányadásra. S z e r k. annak javai birtoklásában csak maga tartása fejében m a radhatott, ugy, hogy ha meghalt, vagy újra férjesült,az i n gat 1 a n o k azonnal a fiágra visszaszállottak. (Jusz Kun szabály V. fejezett 1. §.) Most azt minden örökségből egy bizonyos részbeni életfogytiglani haszonélvezet; vagy tulajdon joggal egy negyed, vagy egyéb örökösök nem létében az egész örökség természetben illeti. (Polg. tk. 757. 758. s 759. §§.) A Jász-Kun szabályok szerint, ha két fitestvér együtt keresett, és az egyiknek leányai m ar a d t a k, e z e k mintha fiusitattak volna atyjok részét természetben kapták ki, de ha tőlük fiuk s leányok származtak, a fiuk már 1 e án y t e s t vé r ei k e t kifizethették. (Frank közigazság tv. 2. k. 627. §.) Most ezen a Jász-Kunságban létezett átalános joggyakorlat hatályon kívüli, és minden esetben a leányoknak a fiakkal egyenlő s természetbeni osztálya érvényesítetik. (Ptk. 732. §.) Jász-Kun szabályok szerint ha az örökhagyónak semmi örököse sem volt, nem a királyi fiscus, hanem az illető község örökösödött minden javakban; — mig most, az öröketlen vagyont húzza be az állam. Jász-Kun szabályok szerint fekvőségeket náluk idegenek nem bírhattak, és ha örökösödés utján kapták, lakásukat közöttük tartoztak venni, különben földjüket a község váltotta magához, a földek szerzésében pedig a váltságosok elsőbbséggel birtak. (Szabály 6. §. 4.) Most beléphet mindenki zárt körükbe, s a földtermelés czélszerüsitése végett feldarabolt földeket veheti s használhatja. A Jász-Kunokat I. Lipót örökül a német vitézi rendnek 500,000 fton eladván, magokat megváltani saját erszényükből igyekeztek, innen azon különbség köztük : „redemptus et non redemptus." A földek szerzésében mint említettük a váltságosok bírván előnynyel, ugy, hogy a tagosítás kulcsául is, kinek kinek birtoka váltságának mennyisége vétetett fel. (1840. törvény czikk XXX. 4. §.) Midőn hazánkban az előbbi törvények s ezekkel az érintett Jász-Kun öröküdési szabályok is megszűntek s helyökbe ujak léptek, több oly kérdések merültek fel, melyek az előbbi és uj kor jogviszonyai érintkezéséből s összeütközéséből fejlődtek ki. — Tegyük fel p. o. a következő esetet : Egy jász-kun elhal 1853. máj. hó előtt, és ingatlan javakat hágy bátra, melyekbe a fiág bevezetteti magát, de nővéreit azon javakból ki nem elégíti és időközben életbe lép az osztrák uj törvény. Most az a kérdés : a fiág ily esetben a fekvő javakból kizárathatja-e a leányágat, midőn ez az 1853. máj. 1. mint az uj törvény életbe lépte előtt még ki nem volt elégítve, és a nőág köteles-e az őket régi szabályaik szerint illethető pénzbeli járandóságot felvenni vagy nem ? A fiág a földek kizárólagos birtokát igényelte a régi jogszabályok és szokások alapján, mig a nőág az őt régi szabályok szerint illető pénzbeli járandóságról tudni nem akar s az uj törvényekre támaszkodik, melyek az ingatlan örökséget is minden örökösök között természetben megosztatni rendelik. (732. §.) Sok ily kérdés volt függőben, melyeket eldönteni s szabályozni kelletett. S ez meglőn az 1852. nov. 29. cs. nyiltparancsban , midőn az előszavában eltörölvén 8 régi