Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 39. szám - Néhány szó a törvénytelen gyermekek törvényesítéséhez. 3. [r.]

Pest, péntek Máj. 18. 1860. 39. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : NTébá»y szó a törvénytelen gyerrtfekek törvényesitéséliez. Igazs. min. fog. dr. Hegedűs Lajos urtól. I. — Legfelsőbb-tszéki döntvény a tetekk. rend. 67. §-hoz, továbbá a 71. § hoz és 1. 2. §§-hoz. stb. — Külföldi döntvények stb. — Hivatalos tudnivalók. /Néhány szó a törvény telén gyermekek törvényesitéséhez. Igazs. miniszteri fogalmazó dr. Hegedűs Lajos urtól. % HlA törvénytelen gyermekek törvényesitésének harmadik neme a fejedelmi kegy által (per rescriptum principis) eszközöltetik. A római jog szerint, melyből a törvényesités ezen neme származik, a természetes gyermekek atyjuk kérelmére fejedelmi rescriptum által is törvényeseknek nyilváníttathattak, ez azonban csak akkor történt, ha az ágyassali házasság Iehetlenné vált s törvényes gyermekek nem léteztek. A régi római s az ős germán jogelvek vegyületéből keletkezett közönséges német magánjogban a törvényesités egy külön neme is létezett, mely ugyan fejedelmi leirat által, de csak a végre adatott, hogy a germán jogelvek szerint a törvénytelen gyermekeken tapadó s z e n y (levis nota), melynek folytán czéhekbe, egyletekbe stb. föl nem vétethettek, letöröltessék, a nélkül, hogy az igy törvényesített gyermek természetes atyja iránt családi jogokat nyert volna *). Az át. ptk. korunk uralkodó eszméitől átlengve 162. §-ban kijelenti, miszerint : a házasságon kívüli születés a gyermeknek sem polgári becsületében , sem előmenetelében rövidséget nem okozhat. E végre sem szükségeltetik, a fejedelem különös kegye, melynél fogva a gyermek törvényesnek nyilvánittatik. A fejedelmi kegy általi törvényesitést csak a szülék kérhetik azon esetre, ,,ha a gyermeket állási előnyökben (nemesi, grófi rangjában) vagy a szabadon örkölhető vagyonhozi jogban, mint törvényest kívánják részesíteni." A törvényesités ezen rendkívüli neme csak akkor jő alkalmazásba, ha a gyermek más módon, például az akadály megszűnte vagy a szülék egybekelése által nem eszközöltethetik. A fejedelmi kegy általi törvényesitésértcsak a szülék, nem pedig a gyermekek is folyamodhatnak. Szülék alatt pedig a törvénytelen gyermek atyja és anyja értendők, az öreg szülőknek nem áll jogukban gyermekeik törvénytelen magzatjainak törvényesitését kérni. Ez természetes, meri a fejedelmi kegy által törvényesités csak a szülőkre, nem pedig a többi családtagokra is kiható. A fejedelmi kegy általi törvényesités a szülők kívánságához s a körülményekhez képest kisebb vagy nagyobb terjedelmű lehet a mint vagy csak a vagyonbai öröködés, *) M a c k e 1 d e y Röm. Recht 555. §. vagy a polgári állapottal járó előnyök vagy végre mindkét irányban kéretik s adatik meg. Miért is minden oly udvari folyamodványban, melyben valamely törvénytelen gyermek törvényesítése kéretik, határozottan ki kell tenni, váljon a törvényesités mily terjedelemben ohajtatik. A törvényesités által a gyermek nemcsak jogokat nyervén, de jogokat is adván, annak beleegyezése szükséges. Ha a gyermek nagykorú az illető folyamodvány a rendes bíróságnál, ha pedig a gyermek kiskorú, az illető gyámi bíróságnál (gyámbizottmánynál) nyújtandó be. Ez utóbbi esetben a gyámi bíróság a törvényesitést szorgalmazó apa vagy anya s a törvényesítendő gyermek családi viszonyai s kora iránt a szükséges nyomozásokat megtenni , a törvénytelen gyermek gyámját kihallgatni s a nyomozásokat a körülmények szerint az illető bírósághoz áttenni vagy pedig véleményesen az országos főtörvényszékhez fölterjeszteni tartozik. Ez az iratok véleményévei az igazságügyi minisztériumnak fölterjeszti, mely az eziránti javaslatot, ha a kérvény helybenhagyását mi sem látszik gátolni, az ország fejedelme elé terjeszti. A dolog természetében állván, hogy a törvényesités egész terjedelemben az az, mind az örök jogra, mind pedig a nemesi rendre nézve, csak akkor adatik meg, ha a folyamodók részéről oly körülmények hozatnak fel, melyek őket ezen fejedelmi kegyre méltóknak tüntetik föl. A legfelsőbb határozat a felekkel a bíróság utján közöltetik, s azon naptól kezdve bir joghatálylyal melyen a kelt. A mi a fejedelmi kegy általi törvényesités következményeit illeti, lényeges különbség uralkodik a magyar s az ausztriai magánjog között. Hazai törvényeink szerint a fejedelem által kiváltságképen eszközlött törvényesités csak a királyi ügynök ellen adott jogot a javakra, a törvényes gyermekek nemzők és oldalrokonok ellen kivált ősi javakban semmit *). Ezen intézkedéstől eltér a ptk. a mennyiben 162. §-ban kijelenti, miszerint a fejedelmi kegy által törvényesített magzatok szülőik szabadon örökölhető vagyonában örökösödnek. Csak a hitbizományos javak maradnak e kedvezményből kivéve. Ezen kedvezmény azonban csak a törvényesített gyermek szülőire szorítkozik, s igy a fejedelmi kegy által törvényesített gyermek apai vagy anyai nagyszülői, avagy atyjának oldalrokoni után, de ezek viszont ő utánna sem örökösödnek. A kölcsönös öröködési jog a szülők s gyermekeikre, minden más rokonok kizártával szorítkozván **). A fejedelmi kegy általi törvényesitéshez hasonló az, mely a római pápa leirata által eszközöltetik. Ezen törvényesités vagy közvetlen, mely által egyedül a szüle*) F o g a r a s s y Magyar közp. törv. tud. 124. §. **) E11 i n g e r 97. lap. 39