Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 36. szám
144 tudatta, hogy a periratokat a bírósághoz elhozza, miután a választ a viszonválasz beiktatása végett elküldeni annak idején elmulasztotta. Az ügy érdemét illetőleg első rendű alperesnő állítja, hogy felperesnő az ellenbeszédet semmivel sem czáfolta meg. Végre alperesnő kéri a felperesnő által felhívott tanuk kihallgattatását elvetni, mert az az ügy érdemére semmi befolyással sem bir és csak a pert hosszabbitaná. A periratok becsomozása után az első bíróság 1858. máj. 11. végzésével a visszahelyezést megengedte, és az ügy érdemére nézve ugyanaz nap és szám alatt azon végzést hozta, mely szerint felperesnő kérelmével a végrehajtás megszüntetését illetőleg azon okból elutasittatott, mert igényeinek elegendő bebizonyítását ugy mint a p. perrdt. 447. §. követeli, nem teljesítette, sem pedig biztosítékot nem adott. Ennek folytán a lezálogolt ingók kért átvitele ujolag megengedtetett. Az ezen végzés ellen közbevetett semmiségi panaszszal összekötött folyamodás indokai lényegileg a tárgyaláskor kifejtettekhez ragaszkodtak. A megengedett újólagos átvitel foganatosítása ellen folyamodónő ismét a végrehajtás beállittatását kérte, de egyszersmind F. Bernát háztulajdonos és polgártól kezességi okmányt mellékelt, de ebbeli kérelmével is a végrehajtást kérőnek kihallgatása után elutasittatott 1858. sept. 14. 13439. sz. a. végzéssel : Mert csak tanukra hivatkozván, a végrehajtás alá vett ingókhozi igényeinek elegendő bebizonyítását tehát okiratilag való kimutatását, mint a p. perrdt. 447. §-a a további végrehajtás feltétlen megszüntetésére megkívánja, nem eszközölte, mert tehát folyamodónő az idézett §. értelmében csak azon esetre kérheti a további végrehajtási lépések fölfüggesztését, ha ő minden lehető kárért biztosítékot nyújt, és mindenesetre csak annyiban, a mennyiben az átvitel következtében neki megtérithetlen kár okoztatnék, mitől azonban jelen esetben tartani nem lehet; de különben is a kezes F. Bernátnak kezességi bizonyítványa szerint ő csak azon kárért kész vállalni magára kezességet, mely az átvitel nem teljesítéséből eredne, nem pedig minden kárért átalában s nem különösen s főleg azon kárért, mely a végrehajtatóra nézve a végrehajtás utolsó fokának elhalasztása által keletkezhetnék; ezen jótállás tehát azért, mert az ellenféltől a kezes képessége tagadtatik, s az a ptk. 1374. §-a szerint nem mutattatott ki, elégtelennek mutatkozik; továbbá annak tekintetében, mert magok a végrehajtás alá vett ingók, melylyek a végrehajtató követelésének fedezésére szolgálnak, nem tekintethetnek egyszersmind a végrehajtatót érhető kár elleni biztosítéki eszközül is, minélfogva végrehajtató be nem egyezése a kért végrehajtási fok felfüggesztésébe alaposnak látszik s ugyanazért folyamodónő kérelmével elutasítandó, s az okozott költségek megtérítésében elmarasztandó volt. Ezen végzés ellen is folyamodott felperesnő B.Teréz. (Vége következik ) Törvénytár. 1860. apr. 27. kelt császári rendelet, mely érvényes a birodalom egész területére nézve, s melylyel az átalános polgári tkönyv 29. §-nak határozata, az állampolgárjognak valamely ipar megkezdése általi megszerzésére vonatkozólag, megszüntettetik. Minisztereim s birodalmi tanácsom meghallgatása után jónak látom a következőket elrendelni : 1. §. Az át. ptk. 29. S-nak határozata, melynélfogva külföldiek oly ipar megkezdése által, melynek üzése az országbani rendes letelepülést teszi szükségessé, az ausztriai állampolgárjogot megszerzik, érvényen kivül helyeztetik. 2. §. Ezen rendeletnek 1860. máj. 1. kell hatályba lépnie. Bécs, 1860. apr. 27. FerenczJózsef s. k. stb. — 1860. apr. 25. adatott ki a birodalmi törvénylap \XXV. darabja következő tartalommal : 101. sz. A pénzügyminisztérium 1860. apr. 20. kelt rendelete, melylyel a brzezani s jaslói pénzügy-kerületi igazgatóságok, valamint az ottani jövedéki kerületi törvényszékek megszüntetése hirdettetik ki. 102. sz. A bel- s pénzügyminisztériumok 1860. apr. 22. kelt, s a lombard-velenczei közigazgatási terület s a katonai határőrvidék kivételével, minden koronaországra nézve érvényes rendelete, a helyenkint még fönálló ipar-engedélyi dijak, s a valamely szabad ipar bejelentése, vagy az ipar megengedéseérti folyamodás alkalmából lefizetendő illetékek megszüntetésére vonatkozólag. Hivatalos tudnivalók. Kinevezések. 0 cs. k. ap. Felsége Fabinyi Theophilt, a pesti orsz. tszék alelnökét udvari tanácsossá a cs. k. legf. tszékhez kinevezni méltóztatott. Ugy szinte L e m a y e r Károlyt a n.váradi orsz. tszék elnökét. Csődök. Szathmári mtszéknél K ü r t h y József belyb. keresk. el. perü. Gödény Imre és Bajnay Károly bej. máj. 25. vál. jun. 1. — és Irinyi Ágoston és neje Halasy Luiza irinyi lakosok el. perü. Madarassy László és Bajnay Károly bej. jun. 1. vál. jun. 5. — Sz.-l ő r i n c z i szbirós. S p i t z e r József sz.«királyi csapbérlő el. perü. Schedel Ignácz és Dobos Ferencz pécsi ügyvédek bej. jun. 1. vál. jun. 20. — S.-A.-Uj h e 1 y i mtszéknél Perlstein Manó helyb. keresk. el. perü. Farkas Lajos és Horváth János bej. jun. 18. vál. jul. 2. — Ujbecsei szbirós. S za v i t s Miklós helyb. keresk. el. perü. Petrovits Gergely és dr. Dimitrievits bej. jul. 10. vál. máj. 21. Egyességi elj. S.-A.-Uj hel yi mtszéknél Schlesingé r Ignácz tokaji keresk. el. vez. szerencsi közjegyző Marschalko Tamás. — Újvidéken Georgievits Mihály el. bej. máj. 8. Bibits közjegyzőnél. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beime 1 J. és Kozma Vazulnál.