Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 33. szám

132 a szerződés zálogjogot, például : kölcsönkövetelésen, ho- | lott nemcsak e zálogjognak tárgya, hanem maga a zálogjog is kötelem-természetű, azaz személyi jog; másrészt pedig a jelképes átadásnak ilynemű tárgyak irányában józan értelme nincs. Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. A z 1856. oct. 8. akatholikusok számára kelt házassági törvény (birod. tlap 185. sz.) 143. s köv. §§-hoz. Protestáns felek is kötelesek a kath. egyházi házassági bíróságok előtt mint tanuk eskü alatti vallomásokat tenni. J. Péter, protestáns létére az egyházi házassági bíróság elé mint tanú idéztetett, mi végre a b—i cs. kir. szolgabirói hivatal a szükséges közbenjárásra megkerestetett. A nevezett szolgabirói hivatal azonban azon megkeresésnek „miszerint J. Péter necsak a kath. egyházi bíróság előtti megjelenésre, de egyszersmind eskü alatti tanutételre is köteleztessék" helyt adni vonakodott, mire illető ordinariatus panasza folytán az e p e r j e s i c s. k i r. o r s z. főtszék 1860. febr. 20. kelt intézményével a 1—i cs. k. szolgabirói hivatalt oda utasította, miszerint „J. Pétert az 1859. dec. 9. 17462. sz. a. kelt igazságügyi ministeri rendelet értelmében necsak az illető egyházi törvényszék előtti megjelenésre, de eskü alatti tanutételre is kötelezze annál inkább, minthogy „abbeli kifogása, miszerint protestáns létére ezen bíróság előtti eskületételre kötelezve nem volna, alaptalan s az illető ordinariatus közleménye folytán semmi nehézség sem forog fenn, hogy ő (J. Péter) esküjét csak azon módon tegyen le, mely kathol. és nem katholikusokra nézve különbség nélkül a polg. perr. 247. §-ban elő van szabva, a mennyiben J. Péter esküjének az egyházi házassági bíróságok utasítása 162. §-ban előszabott esküminta szerinti letétele ellen nehézséget támaszthatni vélne." J. Péter ezen végzés ellen felül folyamodással élt s abban a főtörvényszéki végzésnek megváltoztatását kérte, többek között a következő indokoknál fogva : 1. Mert az 1856. oct. 8. kelt császári nyiltparancs csak a katholikusokra kötelező, 2. mert igénybe vévén a viszonosságot kérdezi, váljon valamely katholikás fél esküdnék-e protestáns egyházi férfi előtt? 3. a törvény Isten szent evangéliumára való esküt kíván, de a római katholikus evangeliom különbözik a protestánsokétól, hogy tehetne tehát az elsőre esküt. Az eskümintától fül mentetett s a p. perr. 247. §-ban formulázott eskü elégségesnek nyilváníttatott ugyan, de ép azért polgári bíróságot lehetne az eskü kivitele iránt megkeresni stb. A cs. kir. legfőbb tszék 1860. márt. 27. kelt határozatával, tekintetbe vévén, miszerint a folyamodó által kijelelt eskületételi minta folytán a íelkiisméret szorongattatásnak minden ürügye elesik, miután ezen eskületételnél többé nem különös katholikus egyházi cselekvény vagy valamely egyházi törvényhatóságnak nemkatholikus fölötti gyakorlása forog fenn, hanem csak az egyházi bíróságok előtti eljárásban a feleknek vagy tanuknak ezen bíróságok vagy egyházi kiküldöttjük előtti kihallgatásáról van szó, tekintetbe vévén, hogy hasonló tanuvallományoknak kivétele , valamint jelenleg a protestánsok házasságaiban határozó országfejedelmi bíróságok által, ugy annak idejében az 1859. sept. 1. kelt császári nyiltparancs VI. §. értelmében várandó protestáns házassági biróságok által minden nehézség nélkül ki lesz eszközlendő, J. Péter fölülfolyamodásának helyt nem adott s a másodbirósági ítéletet helybenhagyandónak találta. (1860. márt. 27. 3349. sz. alatti határozat). Törvénytár. A.z igazságügyi minisztériumnak 1860. febr. 16. kelt rendelete, kiható a birodalom összes területére, a salzburgi orsz. tszéknek bűnt. törvény 58—66. §§-ban tárgyalt büntettek iránti további illetősége tárgyában, (btl. 42. sz.) Az 1860. febr. 7. kelt legfelsőbb határozat folytán rendeltetik, miszerint a salzburgi orsz. tszéknek, a felségárulás, a felségsértés a császári ház tagjainak sértése s a közcsendháboritás bűntetteire nézve a bünt. perrendt. 10. §-nak a) pontja s 15. és 16. §§. értelmébeni illetősége a salzburgi orsz. kormányszéknek az 1860. jan. 2. kelt belügyminiszteri rendelet (btl. 6. sz.) folytán lett feloszlatása után is, Salzburg koronaországra nézve további intézkedésig fenmaradjon. Az igazságügyi minisztériumnak 1860. f e b r. 16. kelt rendelete, kiható Erdélyországra, mely által az erdélyi nagyfejedelemségben fönállott moratóriumnak 1860. jul. 1. kezdve leendő végképi megszüntetése tárgyában, 1860. febr. 14. kelt legf. határozat tétetik közzé. (btl. 43. sz.) Ó cs. kir. ap. Felségének 1860. febr. 14. kelt legf. határozványával, az 1856. jan. 1. kelt csász. nyiltparancs (btl. 7. sz.) 70. §-ban kilátásba helyzeti határozatnak foganatosítása tekintetéből, rendelni méltóztatott, miszerint az 1853. máj. 29. kelt császári nyiltparancs (btl 99. sz.) IX. czikke által az erdélyi nagyfejedelemségben ideiglenesen még fentartott moratórium 1860. jul. 1. kezdve átalában hatályon kivül tétessék. Hivatalos tudnivalók. Csődök. Mohácsi szbirós. maiczi keresk. Schvvarz Márk el. perü. Goocs József és Passich Mihály bej. máj. 21. vál. apr. 23. — M.-Keresztesi szbirós. m.-homorogi haszonbérlő Kálmán József hagyatéka el. perü. Grozman János n.-váradi s Keresztury Ferencz ra.-keresztesi ügyv. bej. jun. 4. vál. máj. 13. Egyességi el j. Pesten KalmanD. és társ el. bej. máj 3. Miske György közjegyzőnél. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK;; jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.