Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 27. szám

füvek, a föld talaja és termő képessége, s a fák áltai vetett árnyékok befolyása ezen termő képességre, továbbá az ily helyen termett füvek táperejének, a nyilt, szabad helyen termett füvek táperejéveli egybehasonlitása stb. stb. jönnek tekintetbe, melyek pedig részint erdészeti, részint gazdászati szakismereteket kívánnak : ezen becsű, czélszerüen csupán tudományosan képezett erdészekből és gazdászokból álló vegyes bizottmány által eszközöltethetik; oly formán, hogy mind a legeltetési szolgalommal terhelt erdő tulajdonosa, mind az ezen szolgalomra jogosítottak, külön-külön egy-egy erdész, és egy-egy mezei gazdából álló szakértőt választván, ezekhez az eljárást vezető bíróság részéről 3-ik tagul még egy bírósági szakértő adassék, s ily módon a szakértők bizottmánya teljes számra emeltessék, — épen úgymint ez, a földek osztályozásánál történni szokott. Hogy aztán ezen bizottmány, minő alapelvekre fektesse eljárását : azt bajos volna átalánosságban meghatározni; mert ezek, a helyi körülmények szerint különbözők lehetnek, sőt különbözőknek kell is lenniok. Dehogy mégis némi tájékozást nyújthassak azoknak, a kik talán ezen tárgygyal egészen ismeretlenek volnának : jónak látom ezen alapelvek közül némelyeket itt megérinteni. Vagy a mi még czélszerübb leend, a mennyiben általam, már a fentebbi mód szerint, néhány községben, részint a volt úrbéresek , részint a közbirtokosok irányában, hasonló eljárás eszközöltetett is, — ki irom ide, az ezekről készült jegyzőkönyvek egyikéből azon alapelveket, melyeket például a m—i erdőben, részint a volt úrbéresek által, részint a közbirtokosok által is közösen gyakorolt legeltetési szolgalom megbecsülésénél a szakértők egyhangúlag elfogadtak, és a melyekből aztán, az alább látható becslési eredményt számították ki. Erről azonban a jövő számban. 106 fifiiovj£jJicfdo( llov fi )ÍÚ[BPAÍ:V y^ori fai iie bniuaóiassyTíe A mezei gazdák stb. s munkások közti viszályok bírósági illetősége. 1860. márt. 15-ki rendelet szabályzata szerint. Egy, a mezei jólétünket és különösen nemzetgazdászati emelkedésünket szinte közelebbről érdeklő rendeletre hivjuk fel olvasóink figyelmét, mely e napokban szentesitetett,és mindenesetre az ujabbkori hasznosb reformok közé sorolandó. Értem a f. é. márt. 15-ki miniszteri rendeletet (kiadva a bir. tlap 18. darabjában) mely 0 Felségének márt. 1. kelt legmagasb határozatán alapszik. E rendeletben az alapitatik meg : hogy azon peres viszályokban, melyek a mezei gazdák, erdészeti gazdaságok tulajdonosai s másrészt azoknak segédmunkásaik s napszámosaik között e 1 ő f o r d u 1 n a k, é s a m e 1 y e k a köztük létesült bérsz erződésekből, vagy a k-öztük fenforgó szolgálati viszonyból keletkeznek, jövőben nem a rendes bíróságok, hanem a politikai hatóságok járjanak el és bíráskodjanak. Azonban csak azon esetben, ha az érintett peres viszályok alapjaiul szolgáló követelések vagy még a szolgálati, szerződési viszony tartama alatt, vagy annak bevégezte után legföljebb 30 nap alatt terjesztetnek a bíráskodó hatóság elébe. A később bejelentendő igények s panaszok a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak. ,0081 X .iqA l)M Ez mint látjuk következetes kifolyása ugyanazon nagyhasznu elvnek, mely a gazdák és cselédek, valamint az ujabb törvények szellemében az iparosok s segédjeik, legényeik stb. közti perlekedések bírósági s törvénykezési rendszerének alapjául szolgál. Ezen elv az, miszerint az oly peres ügyek, melyeknek természete gyors elintézést, vagy értékük olcsó bíráskodást igényel, a rendes törvénykezéstől eltérőleg kivételesen gyors uton és lehető legegyszerűbb eljárás szeriut végeztessenek el. Ujabb időkben az összes európai törvényhozások részéről egyik kiválóbb reformtörekvésül jelenik meg az, hogy az oly viszályos ügyek számára, melyek sürgős napi- vagy gazdászati szükségek körül forognak, melyek oly csekély értékeket illetnek, hogy a hoszasb s drágább törvénykezés költségeivel semmi egyensúlyban sem állanak, vagy a melyek oly személyekre vonatkoznak, kiknek sem idejük sem módjuk a rendes törvénykezés terheinek viselhetésére — hogy minden ily ügyekben külön olcsó bíróságok állitassanak és egyszerű, olcsó perlekedé?i eljárások alapitassanak. Ez azon eszme, mely már átalában minden egyes bíróságoknak, de különösen a béke bíróságok nak. gy ár s iparbiróságok nak, sommás és u. n. bagatell perlekedési eljárások jogintézeteinek alapjául szolgál. Ezen intézetek hasznosságáról, sőt társalmi szükségességéről legkevésbé sem lehet kétkednünk. Mert egyrészt a társalom nagy részének, a szegényebb osztályoknak jogigényeik érvényesítésében a rendes perutra való rászoritása nem kevesebb a legtöbb esetben , mint azoknak az igazságszolgáltatás teréről való kiszorittatása, miután a perlekedhetés költségeivel nem birván, lehetetlenné tétetik nekik a perkezdhetés, mi t. i. tetemesb költségek nélkül nem eszközölhető. Ezeknek tehát, ha jogigényeik biztosságáról kellően akar a törvényhozás gondoskodni, oly bírósági intézetek nyújtandók, melyeket nagyobb idő s munka-áldozat nélkül felkereshetnek, és a melyek elótt a perlekedés egyszerűsége, rövidsége, sommás természete folytán csekély vagy épen semmi költségbe sem kerülend. Másrészt az érintett bíráskodási jogintézetek czélszerüsége onnan is kitűnik, miszerint számos viszályos esetek vannak, melyekben magok a vagyonosbak is készebbek jogigényeik érvényesítéséről, a jogkiszolgáltatásról lemondani, mintsem annak eszközöltetése végett nagyobb költségekbe kevertessenek, vagy a távolabbi bíróság felkeresésére, vagy a hoszasb perlekedésre huzamosb időt s fáradságot, mi nem csekély hátránynyal szokott járni, fordítsanak. Azért nagy megelégedéssel vehetjük, hogy ugyanezen elv a fent idézett legújabb rendelet által államunkban s hazánkban is ujabb kiterjedést s érvényesítést nyert. Midőn azáltal az idézett peres viszályok a politikai hatóságok elébe utasitatnak, lehetővé tétetik az államigazgatási rendszerünk szerint lehető leggyorsabb s legolcsóbb perlekedés, azon egyszerű eljárásnál fogva, mely azok körében a bíráskodásban is alkalmaztatik. E tekintetekből ezen uj reform annál inkább méltánylandó általunk, minthogy államunkban hiányzanak még a békekiróságok, gyárbiróságok stb. melyek az előhaladottabb külföldön a gyors és olcsó törvénykezésnek valódi jótéteményei közé sorolandók. Különösen méltányolható pedig hazánkban, miután általa épen azon nemzetgazdászati érdekekre gyakoroltathatik jótékony befolyás, melyek nemzeti életünkben a vagyonosodásnak, szellemi és anyagi kifejlődésnek leglé-