Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 25. szám

Pest, kedd Márt. 27. 1860. 25. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Összehasonlítása a kereskedelmi társaságok iránti törvényeknek stb K a r v a s s y Ágost egyet, jogtanár úrtól. — Legfelsőbb-tszéki döntvény az ős. ny. par. 9. és 11. §§.hoz stb. — Külföldi törvényhozás. — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési föl li ivás! Az első évnegyed lejárta közeledvén, tisztelettel kéretnek az évnegyedes előfizetők, hogy előfizetéseik megujitása iránt mielőbb rendelkezni szíveskedjenek. A ,Törv. Csarnok4 — jelenleg egyetlen törvénytudományt lap nemzeti irodalmunkban, ezentúl is ezen nagy alakjában hetenként kétszer jelenend meg, — egész évre 6 — félévre 3 ujforint, évnegyedre 1 ft 70 ujkr. előfizetési díjért. E lap rendes rovatai : 1. Jogtudományi értekezések. 2. Döntvények, melyek főkép a magyar jogviszonyokra vonatkoznak s magától a legfőbb törvényszéktől nyeretnek. 3. Polgár-s büntetőj ogi esetek. 4. Külföldi törvénykezés s törvényhozás. 5. Külföldi Pitaval. 6. Jogirodalmi szemlék. 7. Hivatalosak u. m. csődök, egyességi eljárások, kinevezések, pályázatok stb. 8. Törvénytár. Utolsóra nézve előfordult kétségek folytán kijelentetik : mikép e lapban egész terjedelmükben és hiteles alakban közöltetnek minden jogi rendeletek, melyek Magyar-Erdély országra vonatkoznak; ugy hogy ezáltal minden más források nélkülözhetőkké tétetnek. Ez annál inkább figyelembe ajánltatik, minthogy köztudomásként a hivatalos magyar szövegű Kormánylap megjelenése megszüntetett. Teljes példányok rendelhetők mind a jelen 1860-ki, mind a lefolyt évi folyamból. — A levelek s előfizetések a szerkesztőséghez intézendők : Pest, aldunasor 20. sz. Pest, 1860. márt. 16. A szerkesztőség. Összehasonlítása a kereskedelmi társaságok iránti törvényeknek az 1840. évi magyar kereskedési jog és a norinbergi bizottmány által kidolgozott közönséges német kereskedési törvény javaslat alapján. Karvasy Ágost, egyetemi jogtanár úrtól. Az 1840. évi or. gy. 18. t.czikkelye kétféle kereskedési társaságot különböztet : t. i. a szoros értelembeni — és a részvényes társaságokat. Az elsők azok, melyeknek tagjai a társasági czimben megneveztetnek, vagy pedig melyeknél egy kettő neveztetik, a többi pedig a czimhez ragasztott azon szavakban „és társak" (etComp.) benfoglaltatnak, és igyezen szavakban lappangnak. A részvényes társaságok pedig azok , melyeknél a társasági czimben egy tag sincs külön megnevezve, hanem az egész társasági tőke bizonyos számú és egyenlő sommáról szóló részvényekre felosztatik. Mint lényeges különbség a kettő közt az állíttatott fel, hogy az elsőnél a tagok a társaság hitelezőinek egész vagyonukkal le vannak kötelezve; az utóbbinál a tagok csak a részvényekért befizetett pénzüket koczkáztatják, és egyéb vagyonukkal semmi esetre nincsenek lekötelezve. Azonban a szoros értelembeni társaságoknál is megengedtetett úgynevezett kültagoknak (Commanditaires) felvétele, kik t. i. bizonyos betéteit tesznek a társaságba, és azért magoknak a törvényeseknél nagyobb kamatot köthetnek ki, de a társaság ügyeire egyéb befolyással nem birnak és a befizetett sommán felül egyéb vagyonukkal a társaság tartozásaiért nem felelősek. Ugyan ezen törvény szerint csőd esetében a társaságnak hitelezői elsőbbséggel birnak a kültagok felett, a kültagok pedig kielégítésükre nézve megelőzik a beltagokat és az utóbbiak az előbbenieknek a befizetett tőkéjük és kamatjaikra nézve minden vagyonukkal felelősek. Mind a bel- mind a kültagok pedig a társaság hitelezőinek , mint ez kereskedési társaságoknál mindenütt el van fogadva egyetemben, — de a kültag csak a járulmánya erejéig — le van kötelezve. Váljon valaki bel- vagy kültag-e, az a társasági szerződésből tűnik ki; a beltagokkal kötött szerződés bejegyeztetendő levén a váltó és kereskedési törvényszéknél; de nem a kültaggal kötött szerződés is. A magyar kereskedési törvény nem emliti azt, hogy a beltagok neveit különben is t. i. az úgynevezett kereskedési körlevelek (Oblatorien) által közhírré kell tenni; de a német osztrák tartományokban keletkező kereskedési társaságoknál valamely régi rendelet szerint divatban volt körlevelek által köztudomásra hozni : váljon valaki bel- vagy kültag-e. A közönséges német kereskedési törvénykönyvnek javaslata háromféle kereskedési társaságot különböztet, t. i. nyíltat, hallgatólagost és részvényes társaságot; hallgatólag megint kétfélét, t. i. átalánosan hallgatólagost, és hallgatólagost részvényekre. Nyilt kereskedési társaságnak ezen javaslat szerint akkor van helye : ha két vagy több személy kereskedési 25