Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 24. szám

Fest, péntek Márt. 23. 1860. 24. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : A közös birtokbani arányosításról. Uradalmi ügyvéd Ábrakámffy János úrtól. IV. — Legfelsőbb-tszéki döntvény a ptk. 1111. és 1497. §§.hozstb.— Külföldi törvényhozás. — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési föl li ivás! Az első évnegyed lejárta közeledvén, tisztelettel kéretnek az évnegyedes előfizetők, hogy előfizetéseik meg ujitása iránt mielőbb rendelkezni szíveskedjenek. A ,Törv. Csarnok4 — jelenleg egyetlen törvénytudományi lap nemzeti irodalmunkban, ezentúl is ezen nagy alakjában hetenként kétszer jelenend meg, — egész évre 6 — félévre 3 ujforint, évnegyedre 1 ft 70 ujkr. előfizetési dijért. E lap rendes rovatai : 1. Jogtudományi értekezések. 2. Döntvények, melyek főkép a magyar jogviszonyokra vonatkoznak s magától a legfőbb törvényszéktől nyeretnek. 3. Polgár-s büntetőj ogi esetek. 4. Külföldi törvénykezés s törvényhozás. 5. Külföldi Pitaval. 6. Jogirodalmi szemlék. 7. Hivatalosak u. m. csődök, egyességi eljárások, kinevezések, pályázatok stb. 8. Törvénytár. Utolsóra nézve előfordult kétségek folytán kijelentetik : mikép e lapban egész terjedelmükben és hiteles alakban közöltetnek minden jogi rendeletek, melyek Magyar-Erdély országra vonatkoznak; ugy hogy ezáltal minden más források nélkülözhetőkké tétetnek. Ez annál inkább figyelembe ajánltatik, minthogy köztudomásként a hivatalos magyar szövegű Kormánylap megjelenése megszüntetett. Teljes példányok rendelhetők mind a jelen 1860-ki, mind a lefolyt évi folyamból. — A levelek s előfizetések a szerkesztőséghez intézendők : Pest, aldunasor 20. sz. Pest, 1860. márt. 16. A. szerkesztőség. A közös birtokbani arányosításról. Uradalmi ügyvéd Ábrahámffy János úrtól. IV. Agyakorlat terén legközelebb a jelenleg már folyamban levő arányosító s tagositó pereknek átalakítása bír fontossággal, miután már jogilag igénybe vett intézkedéseket halaszt el az által, hogy az ily folyamban levő, azaz itéletileg még be nem végzett perek, az úrbéri törvényszékhez áttétetnek, s ez a rendelet értelmében helyszini tárgyalást tartani, s tárgyalási biztosa által mindazt, mi a per átalakítása végett szükséges, megtenni tartozik, illetőleg jogosítva van, a mennyiben t. i. a tárgyat még eléggé kimeritettnek nem találná. A miniszteri rendelet ez utóbbi nézetet nem fejezi ki, mindazáltal nem lehet föltenni a törvényhozásról, hogy azt kivánja, miszerint kellőleg megvitatott s földeritett tárgyakban a végleges intézkedéseket csupán formaságok végett elhalasztatni kívánta — s igy okot szolgáltatott volna arra, hogy már folyamban levő, de teljesen kimerített perekben a felek nem csekély hátrányára uj tárgyalások tartassanak s a végelintézés hátráltassák, sőt tán az esetben, ha az első bíróság a dolog lényegének tiszta kifejtésénél fogva, minden további tárgyalás nélkül véglegesen intézkednék, — a puszta formaságok miatt, alapos felebbezéseknek lenne helye. Igaz ugyan, miszerint a miniszteri rendeletnek amaz intézkedése, melynél fogva bővebb nyomozások hivatalból is teendők, azt látszik gyanittatni, hogy a főczél, melyre a rendelet irányul, a tárgynak minél alaposabb kifejtése; de ezáltal nincs kizárva az, hogy kellőleg kimerített tárgyak, minden további átalakítási eljárás nélkül is végitélet által befejeztessenek, annyival inkább, mert az arány- s tagositási pereknek alaposan bár, de lehető gyorsasággal is leendő elintézésüket, mind az egyesek érdekei, mind s főleg nemzetgazdászati tekintetek is szembetünőleg igénylik. S ez okokból hiszem, mikint az úrbéri bíróságok a már folyamban lévő hasonló perekre nézve, szintén e szempontból fognak kiindulni. Másik, a gyakorlati téren nem csekély fontosságú körülményt képezi ama tág hatáskör, mely a miniszteri rendelet által, az úrbéri törvényszék részéről tárgyalási biztosul kiküldött ülnöknek adatik. 0 ugyanis hivatalos nyomozódásokat tehet, szemlét tarthat, tanukat s szakértőket hallgathat ki, s eskethet meg stb. — Igaz ugyan, hogy az úrbéri törvényszék mindezen intézkedéseket — mennyiben azokat a tárgynak alapos megítélésére elegendőkül nem találta, — megújíthatja, ismételtetheti stb. azonban egyes bírósági kiküldöttnek elég tág hatáskör az, hogy mindezen bizonyítási módokat a törvényszék különös meghagyása nélkül, saját belátása nyomán is előállíthatja; mert kivált arány és tagositási perekben tanuhallgatások s szemlék sokszor a legdöntőbb hatással lehetnek s ezeknek alkalmazása vagy mellőzése, habár — a törvényszéknek utólagos hatósága miatt, — nem döntik is el az ügyet határozottan, de minden esetre gyorsabb vagy lassúbb menetére nagy befolyással van. — A bírósági ki24