Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 16. szám

66 törvényszékünk meg nem határozott. Bizonyos azonban, mikép a 477. §. alkalmazása körül 1853- s 1855-ben kelt m. döntvényeink szinte feltételül tekintik a megvett lopott tárgynak kézhezvételét. — A másik eset szinte Poroszországban azon érdekes jogi kérdésre adott ujabb alkalmat: váljon az oly fenyegetés, mely csak jelek által, s nem szóval vagy irásilag hajtatik végre alkalmas eszközül szolgálhat-e valamely kényszerítés eszközlésére akkép, hogy a bűntető törvény súlya alá vettethessék ? Az erre alkalmul szolgált eset röviden ez. Egy vad-tolvaj az erdősz által tetten kapatott, minél fogva rögtön elfogását akarta valósítani. A tettes azonban ellentállt , töltött fegyverét az erdőszre irányozván — minden más fenyegetés nélkül. És igy ily segély erejével el is távozott s üldözőbe vételét megakadályozta. A két első biróság azonban Őt felmentette , és pedig a fölebbviteli törvényszék a törvénytelen — fenyegetés általi kényszerítés vádja alól is ; mivel a porosz b. törv. 212. §. igy szólván : „schriftlicb oder mündlich bedroht" — ebben a jel általi fenyegetést nem vélte benfoglaltatni. De a legfelsőbb törvényszék (1858. okt. 20.) az első két ítéletet mégsem misitette, kimondván : mikép a törvényhozás a büntetés alá veendő fenyegetések alatt azokat is kívánta értetni, melyek jelek által eszközöltetnek ; minthogy a csupán tettek által nyilvánított fenyegetések is kétségtelenül s legvilágosabban kifejezhetik a tettesnek az akaratját; miért büntetés alá veendő annál inkább, minthogy a cselekvények által nyilvánított fenyegetés a legközelebbi és legsürgősb veszélyt állítja elő, miért büntetésmentessége legkevesebbé sem lenne kimenthető. — Ezen szabály alkalmazandó törvénykönyvünk szellemében is. — Hessen nagy hcrczegségben pedig —- mint a G e r i c h t ssaal legújabb füzetében olvassuk —azon szinte érdekes vitára vezető eset adta elő magát, mikép a Starkenburgi tartományban két falu lakos felsőbbség irányábani ellenszegülésre s engedetlenkedésre való izgatás bűnvádja miatt biróság elébe állitatott. A tény, mi a vád alapjául szolgált abban állt, mikép azon faluban a hatóság közárverezést hirdetvén ki, azok közhelyen , nyilvánosan é s az árverésre megjelenőkre nézve fenyegető kifejezésekkel a népet arra ösztönzék , hogy ne vegyenek részt az árverésben. — Itt tehát azon kérdés merült fel, hogy az árveréstőli visszavonulásra való buzdítás felsőbbség iránti engedetlenségre való felhívásul tekintendő-e , mi a hesseni bünt. törvényben igy áll: „181. §. Wer vor einer Versammlung oder an öffent. Orten , oder in öffent. Lehrvortrágen, oder in verbreiteten Schriften zur Wiedersetzung, oder zum Ungehorsam gegen die Obrigkelt obwohl ohne Erfolg auffordert, •n-ird mit Gefangniss oder Corrcctionshaus bis zu 2 Jahre bestraft.' Az első biróság e bűntettet találta a parasztok cselekvényében azon alapból, mivel azon buzditás által a hatósági intézkedés meghiusitathatott, sikertelenné tétethetett; — mert a tetteseket el is ítélte. — A semmisitőszék azonban ezen Ítéletet megsemmisité, kimondván : hogy az árverezésben nem részvételre való buzdításban még nem foglaltatik felsőbbség iránti engedetlenségre való buzditás ; minthogy az árverési rendelvényhez nincsen azon kötelesség is kapcsolva, hogy árverezzenek; az engedetlenség fogalma pedig szükségkép feltételez kötelezettséget valaminek tevésére vagy elhagyására. TörvénytárA bírod. törv. lap IV. darab tartalma. 1859. jan. 5. miniszt. ny i 1 a t k oz v á ny Lippe állam irányában egyik állam alattvalói ingó hagyatékának tárgyalása iránt, midőn azok a másik államban hunytak el — akkép, hogy az Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakbon egész évre G frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 9. sz. 2-dik emelet G. Id örökségi tárgyalás s mindazon peres Örökségi igények eldöntése, melyek e két állam egyik alattvalóinak a másik államban létező ingó hagyatékára vonatkoznak, azon alattvalók halálukkor akár ideiglenesen, akár állandóan tartózkodtak légyen is a másik államban — azon állam bíróságait illetendi, melyhez az elhunyt alattvalóként tartozott. Ennek folytán azon állam birÓ3ágainak, hol az ingó hagyaték létezik hatás körükbe tartozand. 1. Az államuk törvényei általa hagyaték őrizetére s kezelésére rendelt szabályok foganositása. 2. Az örökösök s hagyományosoknak , kik az állam saját alattvalói vagy ott tartózkodó idegenek, igényeiket az ország törvényei szerint biztosítani mindaddig, mig az elhunytnak saját állami hatósága által azok felett végérvényű határzat nem hozatik. Ezen igények jogi érvényének eldöntésébe azonban nem bocsátkozhatnak, hanem azokat eldöntés végett az államnak, melynek az elhunyt alattvalója volt, arra egyedül illetékes bíróságaihoz utasitandják. 3. Azon követelések felett, melyeket saját alattvalói vagy az állam területén létező idegenek nem örökjog vagy hagyomány, hanem más magánjog czim alatt érvényesítenek bíróilag a hagyaték ellen, az ország törvényei szerint kell határozni, s kielégitetésükről gondoskodni. — Az állam területén tartózkodó örökösök, hagyományosok s hitelezők igényeinek kielégítése s biztositása után, az ezen igények kielégitésóre szükségelt rísz levontával fenmaradt ingó hagyaték azon állam illetékes hatóságának, hová az elhuny tartozott, közvetlenül vagy diplomatiai úton átküldendő. Jelen nyilatkozvány a hg lippei kormánynak hason tartalmú nyilatkozványával kicseréltetett. Hivatalos tudnivalók Csődök. Szegedi m. türvszéknél Lengyel András szegedi üvegmester ellen; perügyelők Bodnilr István és Mihályfy Ferencz Bej. és vál. mart. 31. — N.-K á r o 1 y i szbirós B u t László szaniszlói lakos hagyatéka ellen; perügyelők Veres Sándor és Urai József. Bej. apr. 1., vál. apr. 8. — P é c s i m. törvszéknél göresönyi és oraviezai Mihalovits Imre elleni perügyelők Bánfay Simon és Httyey Antal. Bej. máj. 25., vál. máj 28. — N.-V á r a d i orsz. törvszéknél Scliwartz János ellen ; perügyelők Szász Károly és Király Sándor. Bej. mart. 28 , vál. apr. 1. —Bonyhádi szbirós. A b e 1 e s Fanni divatárusnő ellen ; perügyelő Moldovány József. Bej. mart. 17-, vál. mart. 261 — Szegedi m. törvszéknél K 1 i v i n y i István korcsmáros ellen ; perügyelők Georgievits György és Tajmel Antal. Bej. apr. 7., vál. apr. 8. — K i s C z e 1 i szbirós. Hoffmann Lázár^ns. dömölki vegyegáru kereskedő ellen; perügyelők Tákáes Mihály és Sándor József. Bej. api-. 6., vál. apr. 9. —Rosnyói szbirós. S t o 1 c z Ferdinánd szabómester ellen ; perügyelők Sthymel Samu és Hircz József. Bej. máj. 1., vál. máj. 9. — Zomb o r i ker. törvszéknél K o r m a n o v i t s József és Károly ellen ; perügyelők Koczik Pál és Gyurinczét Mátyás. Bej. máj. 9., vál. máj. 16. — Bécsben: B i 1 i n a D. magánzó ellen ; perügyelö dr. Brezing. Bej. apr. 7. — S z e b e n i orsz. törvszéktől B i e m e 1 Mihály vendéglős ellen ; perügyelő Lehrman. Bej. apr. 1. - Beregszászi törvszéktől S c h w a r z Abr. helybeli szabó ellen ; perügyelő Madarász J. Bej. aug. 1. — Bécsben orsz. törvszéktől J e iteles Izrael ellen ; pei ügyelő dr. Treml. Bej. apr. 10. — Bécsben : T a v r e János ellen; perügyelő dr. Gutherz. Bej. apr. 14., vál. apr. 28. — Özvegy R u z i c s k a Kat. ellen; perügyelő dr. Kluger. Bej. apr. 30.,. vál. máj. 9. — Bili meh József ellen; perügyelő dr. Brezima. Bej. és vál. april 7. — S e h o 11 e n Mór ellen ; perügyelő dr. Kluger. Bej. máj. 19., vál. jun. 8. — S o h a i e r Ignácz ellen ; perügyelő dr. Kluger. Bej. apr. 30. — B r a s s ó i ker. törvszéknél S c h e r g Károly szappanos ellen; perügyelő dr. Wartun. Bej. apr. 13., vál. apr. 14. CsődmegszOntetcs. N.-K á r o 1 y i szbiróságnál S e h i f f József szabómester ellen. — S z e g e d i m. törvszéknél Visnyei József hagyatéka ellen, — és A d 1 e r János ellen. -Pesti orsz. törvszéknél D e r r a Anasztáz és neje Z e 11 i r y Mária ell en. - Beszterczei orsz. törvszéknél U r • b á n y i Anna Urnámé ellen - S z e b e n i orsz. törvszéknél Matkovits test. firmája ellen, — s G u m a Mik. ellen. — Lugosi m. törvszéknél K e pp i c h Ign, ker, ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. len alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. - Előfizetés frt 70 kr ausztriai értékben. -Szerkesztési szállás: Belváros , a e küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. arai. ldunasjr Pesten, 1859. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál