Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 22. szám

Pest, péntek Martins 18. 1859. 22. szám. Első év. TORVÉMSMI TARTALOM: A közönséges váltó rendszabálynak általános vezérelvei II. Karvasy A . . . y. ur által. — Vitás kérdések. A csődtörvény 69. §hoz. — ÁRKOK, gfelsőbb törvényszéki döntvények Pestről dr ivatalos tudnivalók. A kö/önséges váltó rendszabálynak ál alános vezérelvei. Karvasy Ágost, egyetemi tanár úrtól. II. Egy másik főelve a közönséges váltó rendszabálynak az: hogy a váltójog szabályai oda czéloznak, mikép a mellett, hogy a váltókövetelésnek fizetése pontosan és gyorsan történjék, mégis az előzők közül mennél többen és minél elébb szabaduljanak meg a kötelezés alól, és ezen elvnek oka az, nehogy az előzők egy általuk tovább adott váltó miatt a pénzt sokáig készen tartani kénytelenittessenek, hanem hogy azzal mielébb rendelkezhessenek, és igy a tőkepénzek ne maradjanak lekötve, mi a kereskedésnek érdeke ellen lenne. Ezen elvből magyarázhatók azután a közönséges váltó rendszabálynak mindazon szabályai, melyek az elfogadásnáli vagy fizetésnéli elsőbbségre nézve intézkedést tartalmaznak ; ilyen p. o. az 56-ik czikkelyben foglalt szabály, mely szerint; ha több szükségbeli utalványozott ki van jelelve, azok közt elsőbbsége van annak, ki által ha a fizetés teljesíttetik, legtöbb kötelezett leend felmentve a kötelezés alól; tovább a 64. czikkely, mely szerint, ha a névbecsülési fizetést többen ajánlanák, ezek közt, elsőbbsége annak van, kinek fizetése által legtöbb kötelezett leend felmentve kötelezésétől. Ezen elven alapulnak még a váltó rendszabály 62- és 64-ik czikkelyeiben még tovább foglalt szabályok, melyek a következést határozzák, ha a váltóbirtokos valamely közbenjárótól ajánlott névbecsülési fizetést el nem fogad, vagy ha egy közbenjáró egy másiknak, kinek elsőbbsége lett volna, elmeiIőzésével a fizetést teljesiti. Ugyanezen elvből magyarázhatók a váltó rendszabálynak 78. és 79. czikkelyei, melyek a viszkereset indítására az előzők ellen bizonyos határidőket kikötöttek, melyeknek elmulta után a viszkereseti jog elenyészik. Egy további főelve a közönséges váltó rendszabálynak : hogy minden váltóbeli kötelezés csak a váltóra tett írásból származik. A váltóbeli kötelezést tehát senki magára nem vállalja, ki nevét a váltóra nem irta; a törvény meghatározza a módokat, melyek által lehet váltóbeli kötelezettséget elvállalni. Jogot ellenben szerezhet valaki a nélkül, hogy a neve a váltóra volna irva, mert a törvén3r megengedi az úgynevezett üres hátiratot, melynél a váltóbirtokos az üres hátirat és a váltónak birtoka által van igazolva, de lehet azonkívül engedmény által, mely nincsen a váltóra feljegyezve, vagy örökösödés által is jogot a váltóra szerezni. Tovább még főelv: hogy valaki a váltónak birtoka által fel lehet jogosítva a nélkül, hogy az, kitől a váltót megkapta, a váltóra joggal bírt volna, ezen elvből is magyarázhatók a vál. rend. 74. 75. és 76. czikkelyei. Szinte a főelvek közé sorozandó az is: hogy ha valamely váltónyilatkozatnak jogi következései a törvény által meg vannak határozva, ezen jogi következményeknek megváltoztatása nem függ annak, ki valamely nyilatkozatot adott, akaratától, sőt ha a nyilatkozathoz valamely záradék kapcsoltatott volna, p. o. nem rendeletre, szavatosság nélkül, óvás nélkül ; még ezen záradéknak foganatja is a törvény által meg van határozva. A váltó rendszabály főelvei közé az is számítandó: hogy a váltó rendszabály csak a jólelkű váltóbirtokost védi a váltónak birtokában, ki magát a hátiratok összefüggő és magához lenyúló sora állal igazolja , de ellenben a roszlelkünek, ha mindjárt az érintett módon magát igazoljais nem Aedt>ez>, hanem annak a váltó kieresztésére szorítását megengedi a 74. cz. szerint, miből következik, hogy a roszlelkü váltóbirtokosnak, ki ellen a roszlelküség bebizonyodott, viszkeresete sincs. Ugyanazon elvnek valósitásárai törekvés még a váltó eljárásnak 23-ik §-ból is észrevehető, melyben t. i. az állapitatik meg, hogy az előbbi állapotba visszahelyezésnek nincs helye oly személy ellen, ki a maga váltójogi igényeit (t. i. viszkereseti jogát) egy harmadik személy ellen már nem érvényesítheti, és pedig vagy azért, hogy az idő ezek érvényesítésére időközben elmúlt, vagy hogy már az idő arra rövid, (p. o. ha egy két nap után a viszkereseti jog elévülése bekövetkezik), kivévén, ha azon személy, ki ellen az elébbi állapotba visszahelyezés kerestetik, a főperben hamissággal élt. — A váltójog tehát igen ragaszkodik azon elvhez is: Fraus et dolus nemini possunt patrocinari. Végtére még meglehet említeni, hogy a váltó rendszabály 16-ik czikkelyéből kitetszik, mikép a váltórendszabály azon elvet is felállítani látszik : hogy azon esetekben, ha valamely lejárt váltó fizetés hiánya miatt ovatoltatik, azon váltó már nem alkalmatos, hogy reá váltóerövel bíró hátiratok tétessenek, hanem a hátiratos a hátirónak jogait az elfogadó és a lejárat előtti hátirók ellen mintegy engedményezés utján nyeri. — Kitetszik ez e §. utolsó szavaiból, „s ily esetben a hátiró nincsen váltójogilag lekötelezve", de erről majd más alkalommal. legfelsőbb-törvényszéki döntvények. Közölve Pestről dr. . . . y. ur által. A Sz.-féle örökösök bizonyos T. J.-féle követelés kielégítésében elmarasztatván, s a végrehajtás elrendeltetvén, azon örökösöknek nevére irott háznak elárvereztetése bíróilag elrendeltetett; minek következtében azon ház 1852. év decemb. 10. végrehajtási árverezés utján el is adatott; az N. Józsefre ráüttetvén mint legtöbbet Ígérőre 6,615 forintért, mely összeg a becsárt 1135 frttal haladta meg. — Ezen árverezést az illető eljáró járásbíróság megerősítette, s ennek folytán azon háznak vevő N". József 22