Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 21. szám

86 felül az előbbi törvények folytán érvénytelenítés (invalidatio) alá is tartozó örök felvallás által is meg lett erősítve. És ezek folytán ezen átszállási pörnek nem folytathatása, és a kívánt zárlatnak nem eszközölhetése bíróságilag kimondandó és igy a jól indokolt első bírósági Ítélet helybenhagyandó volt. A legfelsőbb törvényszék a két öszhangzó itélet ellenében felperes által használt rendkívüli fölülvizsgálati kérelemnek helyt nem adván, az előbbi ítéleteket szinte helybenhagyta. Indokok. Tekintetbe véve, miképa L. Imre özvegye még 1845ben és a L. Zsigmond özvegye 1846-ban elhalt; a L. Imrének pedig , ki a főadományos L. Zsigmondnak egyetemes örököse volt leánya még 1846-ban férjhezment, és igy a kir. flskus a beperesitett javaknak birtokbavételében az 1846-ban már megszűnt özvegyi-hajadoni jogok által nem volt gátolva; hanem volt abban gátolva első alperesnek, mint a magszakadt örökösének beruházási és inscriptionalis követelési igényei által; következik, hogy a legfelsőbb ősiségi cs. ny. parancsnak 3. §-sza jelen esetre nem alkalmazható; és igy a kért fölülvizsgálatnak a polgári perr. 335. §. értelmében helyt adni nem lehetett; az ellenfél által igényelt fölülvizsgálati költségeket mellőzni kelletvén. (1858. dec. 30. 12,393. sz. alatíi Iegfels. döntvény). Külföldi törvénykezés. A párisi császári törvényszék előtt jan. 29-kén bizonyos Leroy-né ügye tárgyaltatott, kit házasságtörési kereset következtében a 7-ik karara hat hónapi börtönre itélt, s ki ezen ítéletet fölebbezé. — Maugras a nő védője, védenczét azon tekintetből kívánta fölmentetni , mikép a hitvestársak közt kibékülés történt. Valóban a vád oly levelezésben alapult, melyből Leroy-nének egy ifjuvali viszonya tűnt ki. A férj, — ki — saját bevallása szerint erről még 1858. jul. 30-ka óta értesülve volt, nejének megbocsátott, s azzal tovább is együtt lakott. Igaz ugyan , hogy később aug. 13-kán Leroy-né délfelé egy gyógyszerészhez menvén, útközben férjének egy barátjával találkozott össze, kit a férj szintén azzal vádolt, hogy viszonya volt nejével, s egy kocsiban mentek a gyógyszerészhez. A férj a történtekről értesülvén, szintén oda ment s heves jelenet fejlődött ki; — melynek következtében a nő asztal- s ágytóli különválasztás iránti keresetet adott be, mig másrészről a férj sept. 8-kán házasságtörési pert inditott, az emiitett levelezésre támaszkodva. — A védő szerint, az előbbi bocsánatot semmi sem törölheti kí; mivel semmi ujabb tény sem hozatott föl, amaz együtt kocsizáson kivül, mit épen nem tekinthetni komoly eseménynek. — A férj ügyvéde elismerő ugyan, hogy jul. 30-ka óta semmi házasságtörési tény sem hozható fel; azonban azt állitá , hogy az aug. 13-ki tény elegendő a régibb tények fölélesztésére. Szerinte a nő magaviselete több, mint könnyelmű volt; az aug. 13-ki tényekben szereplő iíju nem az ugyan, kihez a levelezés intézve volt; azonban az a nő körüli forgolódása következtében, házasságtörési bűnrészességgel volt vádolva; s ezen vád csak azért utasíttatott vissza, mivel a törvény a bűnrészes irányában különös bizonyítékokat kíván. E szerint ezen | ifjúnak, a mivel egy kocsiban léte oly hiba, mely a bocsánatot kitöI rölheti. A törvényszék a férj ügyvéde által felhozott okokból megerősiJrfHrfOtiAbvitt Ítéletet. (SKIRLAP-GSZTÁLY^) \V ^b/ Törvénytár. ^^059,**ja n. 26. miniszt. rend. (Bírod, törvlap IV. darab 23. sz.) minél fogva ő Felségének 1859. jan. 13. legfelsőbb hat. folytán Erdélyben Enlaka községe marosvásárhelyi kerületben létező Makfalva járásból az udvarhelyi kerületben létező szitáskeresztúri járásba soroltatik be. 1859. jan. 13. igaz s. rend. hatállyal Magyar-, Horváthés Tótország, Szerb-Vajda és a Temesi Bánságra és Erdélyre. (Bírod, törvlap VII. dar. 29. sz.) minélfogva a bírósági végrehajtás engedménye a politikai hivataloskodással felruházott községi tanácsok hivatalnokai és szolgái ellen korlátoztatik. 1859-ki február 10 ről legfőbb megbízás következtében rendeltetik, hogy az 1852-ik évi máj 3. és sept. 16-kán kelt id. polg. perrendtartás határozatai 410. 460. és 548. §§. a politikai hivataloskodással felruházott községi tanács hivatalnokaira és szolgáira is vonatkoznak. Hivatalos todnivalók. Kinevezések Nemessányi Rudolf Jiiv. tiszt, ideig, törvszéki se géddé p o z s o y i területen. — Raunicher Lajos törvszéki segéd, tanácstitkárrá s hely. államügyésszé Szombathelyen. — Szeremley Lajos ügyelő id. törvszéki segéddé sopronyi területen. — Mészáros Károly hiv. tiszt, a p. t,széknél t széki segéddé Szolnokra. — Sárváry 1., KuczkayJ. tollnokokká n.-váradi területen. — Z wek i ts Ath. orsz. törv. tan. főtörvszéki tanácsossá Temesvárott. — Nóvák Ferencz tornalyai, Görgey Sándor huszti tolln. ésStrázsik figyelő id. törv. segédekké kassai területen. — Luger Mór hiv. tiszt id. törvszéki segéddé pozsonyi területen. — L őr i n c z i András hiv. igazgató id. tanácstitkárrá N.-Kállóban. — Kovács József, Medgyessy Antal, B o z z a y Elek figyelők és Boleslawsky Károly fog. gyakornok tollnokokká sopronyi területen. — W ö g e r e r Henrik és S a r 1 a y János orsz. törvszéki tanácsosok, főtörvszéki tanácsosokká Sopronban. — Hlavácsek Antal törvszéki segéd tanácstitkárrá s hely ál. lamügyészé kassai orsz, torvszékhez. — Stekelhuber Ferencz hiv. tiszt, segéd. hiv. igazg. segéddé Sopronban. Ügyvédekké : Dr. Goldstein Simon Budán. — Vasváry Károly pesti törvszék területén. — Dr. Dietrich Pécseti. —Kos sár József Keszthelyen. Pályázatok. P é c s i m. törvszéknél ny. jegyző Mohácson 4 hét alatt. — Szegszárdi m. törvszéknél ny. jegyző Tamásiban 4 hét alatt. — B e r e g s z á s z i m. törszéknél járulnok 315 frttal 4 hét alatt. — Sáros m. g i r a 11 h ó i jbirós. tollnok 420 frttal mart. 20-ig. Csődök. Bécsi törvszéknél C h a z e 1 Mária ellen j perü. dr. Zeiner. Bej, máj. 20. — Temesvárim, törvszéknél Jankovits János keresk. el. perü. Küttel Károly, Bej. máj. 5. — Szegszárdi m. törvszéknél Forst e r Vilma szül. Salamon bárónő , morágyi lakosné el. perü. Stann Ferencz és Buday József. Bej. jun. 15., vál. jun. 24. — Szinyérváraljai szbirós. Steinf el d Abr. józsefháti haszonbérlő el. perü. Tóth Lajos és Jós Antal. Bej. apr. 15., vál. apr. 22. — S z e b e n i orsz. törvszéknél I s 7 a i András Erzsébetvárosi keresk ellen; perü. Péchy és Lehrmann. Bej. máj. 15., vál. máj. 25. — Bécsben Kutten Antal takács ellen; perügyelő dr. Mathis Bej. máj. 23. Csödmeghosszabbitás. Mezőtúri szbirós. Weisz Farkas ellen april 18-ig. Csödmegszüntetés. N.-Kállói m. törvszéknél Bekk Sámuel semjéni lakos ellen. — Pesti orsz. törvszéknél Donner Márton ellen. — U n g v á r i in. törvszéknél H a y m a n n Simon ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros , aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B eim el J. és Kozma Vazulnál.