Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 18. szám

74 I terjedelme annál fogva, mert a váltó hitelező a helybeli A váltótörvénynek 43. 44. §§-llOZ. fizetés előnyéről nem egy könnyen szokott lemondani. Nem ritkán fordulnak elő oly esetek, miszerint a KA váltóhitelező az elfogadó elleni keresetétől óváshiánya miatt elutasittatik azért, inert a váltón az elfogadó lakától különböző fizetési hely van kikötve. Ezen eljárás indokolására rendszerint az hozatik fel, hogy az ily váltó szintén telepitett váltónak tekintendő; booyaküz. v. rszb. 43. §-a az ilyen váltók ovatolását szintéif rendeli; s hogy a 44. §., mely az elfogadó elleni viszkeresetet az óvástól függetlenül feltartja, e részben a 43. §. esetét kivételbe teszi. Azonban e nézet helytelenségét a 43-ik §. kitételeinek pontosabb vizsgálata azonnal előtünteti. Igaz ugyan, hogy ezen §. kétféle telepitett váltóról emlékezik, melyek egyikében a telepes megneveztetik, másikában pedig a nélkül, hogy telepes neveztetnék, az elfogadó üzleti helyétől különböző fizetési hely jelöltetik ki; azonban e helyen is a telepitett váltók e két neme szorosan elkülönöztetik, midőn rendeltetik, hogy a fizetés végetti bemutatás is az ovatolás az előbbi nemüeknél a telepes irányában, utóbbiaknál pedig az elfogadó irányában tétessék; midőn pedig ugyanazon §. második pontja a mulasztás joghátrányairól szól: világosan a telepes elleni bemutatás és ovatolást emliti, s igy kizárólag azon esetre szorítkozik, midőn a váltón telepes neveztetett. Habár tehát a 43. §. első pontja a fizetési bemutatást és óvástételt oly telepitett váltókra nézve is rendeli, melyeken telepes nevezve nincsen; ezen lépés elmulasztása mégis más joghátrányt, mint a vrsz. 22. §. nyomán a kibocsátó is a forgatmányosok elleni viszkereset elenyésztét maga után nem vonja. Ezen értelmezést a 44. §. vonatkozása sem képes lerontani, mert midőn e §. azon szabály alól, miszerint az elfogadó irányábani váltói hatály feníartására a bemutatás vagy ovatolás nem szükséges, kivételt tesz; — ezen kivételt a 43. §-nak nem miuden eseteire, hanem csak egyes és kétségkívül azon esetére alkalmazza, melyre a joghátrányt már azon §. is kifejezte, t. i. a melyben az óvás a megnevezett telepesnél mulasztatik el. Az általam előadott nézet helyességét mutatja a váltóüzlet természete is. A telepített váltónál az elfogadó fizetést igér oly helyen, hol üzlete nincsen; e végből vagy telepest nevez, kire a kötelezettség teljesítését bizza, vagy a fizetést önmaga kívánja a telep helyen teljesíteni. Első esetben a telepítő és telepes között új viszony keletkezik, hasonló ahhoz, mely a kibocsátó és az intézvényezett közötti. Az elfogadó fizetést vállal, s mint telepítő annak teljesítését a telepesre bizza. O tehát gondoskodni köteles fedezékről a telepes részére, hogy ez helyette a kötelezést teljesítse, s ennél fogva jogosan kívánhat viszkeresőtöl abbeli igazolványt, hogy a telepes a kielégítést megtagadta. Utóbbi esetben, hol telepes nevezve nincs, ily szükség fel nem merül; mert elfogadó senkivel sem lép új jogviszonyba, a fizetést önmaga által ígéri, senkinek fedezéket nem küld; tehát az óvás általi bizonyítékot senki irányában nem is használhatná. Ezen nézetek szoros figyelembe vétele bíróságainknál annál szükségesebb, minél nagyobb az utóbbi váltók Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken -Elő egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás - Be 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek Pesten, 1859. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál Vegyesei*. Folyó év febr. 7-én jelent meg és küldetett szét a budai C3 k. egyet, nyomdából a magyarországi kormánylap I. oszt. I. darabja és II. oszt I. dar. német egyes és Ö33zes kettős kiadásokban. Az I. osztály I. darabjának tartalma: 1. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi miniszt. 1858. dec. 19. kelt rend. kiható a birodalom egé3z területére, a lomb.-velenczei, és a katonai határőrséget kivéve, a politikai s polgári jogügyekbeni kézbesítési illetékek iránt. 2. sz. A kül-, bel- és igazságügy miniszt. hadsereg főparancsnokságának, s a legfőbb rendőri hatóságnak 1852. dec. 27-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, mely által a német szövetség gyűlésnek az irodalmi 03 művészeti tulajdon védelme tárgyában 1856. nov. 16-kán és 1857- mart. 12 kén kelt határozatai tétetnek közzé. 3. sz. A hadsereg főparancsnokságának 1858 dec. 28-kán kelt körrendelete, az új illeték szabályzat 55. §-nak értelmezésével, a katonai hivatalnokok fizetései önkénytes átengedésének , vagy zálogolásáni1; megengedtetése iránt. 4. sz. Az igazságügy minisztériumnak 1858. dec. 29-kén kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, a bíróságoknak a hannovérai királyi alattvalók halál eseteinéli magatartása iránt. 5. sz. Az igazságügyi miniszt. 1858. dec. 29-kén kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, abiróságoknak a würtembergi királyi alattvalók halál eseteinéli magatartása iránt. 6. sz. A pénzügyi miniszt. 1858. dec. 30-kán kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, azon pénztárak meghatározása iránt, melyeknél az ausztriai váltópénzek országos pénzzel váltatnak fel. 7. sz. Az igazságügyi miniszt. a keresk.-, ipar- és középitészeti miniszt. egyetértőleg 1858. dec. 30-kán kelt rendelete, mellyel a n.kállói megyei törvényszék kerülete fölötti kereskedelmi törvényhatóságnak ideiglenes a debreczeni megyei törvényszékre ruházása rendeltetik. 8. sz. A bel- és pénzügyi miniszt. 1859. jan. 7-kén kelt rendelete, kiható a szalzburgi herczegségre, az ország fejedelmi tartalékszerű faeladási bérek húzásának megváltása vagy szabályozása iránt. 9. sz. A pénzügyi miniszt. 1859. jan. 9-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra , mely által a salétrom, kén és ólomnak Szardiniába és a dunai-fejedelemrégekbei ki- és átvitele tiltatik. (A jogi rendeleteket előbbi számaink tartalmazzák). A II. osztály I. darabjának tartalma: 1. sz. N.-váradi helytart. osztálytól, 1858. dec. 15. Kövesd és Czigányfalva községeknek a margitai járásból kiszakitása, s az élesdi járásba kebelezése iránt. 2. sz. Kassai helytartóság osztálytól 1858. dec. 22. a hadsereg közelebbi kiegészítésére szólított korosztályok iránt. 3. sz. U. attól 1859. jan. 3. Kis- és Nagy-Huta községeknek a szántói járásból kiszakitása, s a mislyei járásba kebelezése iránt. Abauj-Torna vármegyében. Hivatalos tudnivalók. Csödflk. N.-V árad! orsz. törvszéknél Michelstadter Salamon ellen ; perügyelők Tokody Ágoston és Lázár Tiv. Bej. apr. 10. vál apr 15 -Szentesi szbirói W e 11 esz K. ellen ; perügyelő Hadzsy Gy. Bej. máj. 3 , vál. máj. 9. - N.-Károlyj szbiróság dengelengi szeszgyáros Sternb e r g Jakab ellen ; perügyelők Balogh Fer. és Uray Jós. Bej. és vál. apr. 15 Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. fizetési árak Belváros , aldunasor