Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 13. szám

52 Ha pedig ez áll, akkor tagadhatlan az is, hogy a I tettes száudokában az a n i ni u s 1 u c r i f a c i e n d i is | bennfoglaltatik ; mert a tolvajlás a jelen jog szerint csak a dolog elsajátitása által lehető; ez pedig csak vagyonunk s értékünknek szaporítása által eszközölhető; ebben pedig mindig haszon s nyereség foglaltatik. Tehát az elsajátítás, elidegenítés, mi nélkül jelenleg a tolvajlási bűntett meg nem engedtetik , a nyereségvágytól, a haszonkereset czélzásától elválhatlan. Mert az elsajátítás mindig haszonnal jár, mert vagyonunkat szaporítja, habár ideiglenesen s átruenőleg is. Ez az értelme törv. 171. §-ban is azon kitételnek : ünhaszna végett, mi az elsajátítás tettét kifejező, e n tziehen szóhoz kapcsoltatott. Nem jelenthet az mást, mint csak azt, hogy a tolvaj az idegen vagyont sajátjává teszi, birtok jogkörébe veszi, mi hasznát, értékét, habár perczekre is öregbiti, mi tehát haszonvágyra s törekvésre mutat. Ebből azonban távolról sem következik , hogy azon hasznon kívül, mi már^magában az elsajátításban rejlik, még további haszon s nyereségi vágyakat is kellessék mindig a tettesnek czéloznia; hogy tehát gonosz szándodoka az elidegenítésen kívül is mindig még valami anyagi haszon keresésére is legyen irányozva. Mert a tolvajlás bűntette az elsajátítás, a birtokbavétel által befejeztetvén, az hogy ezután mit teend a lopott vagyonnal, hogy azt mily czélra fordítja, már nem tartozik a tolvajlás végrehajtásának tényeihez, hanem azon rendelkezéshez, melyet birtoka felett mindenki gyakorolhat. A tolvajlás természetét tehát nem változtathatja az, hogy mit tesz a tettes az idegen vagyonnal, tehát az sem, hogy mily czélt szándékozott általa elérni; mert akkor a tolvajsági bűntett bevégzett levén, az többé változást nem szenvedhet. Innen tolvajságnak tekintetik, akár a tettes az ellopott vagyont, mint sz. Krispin — jó czélokra adta is, akár megsemmisíti, másnak ajándékozza, tehát akár önvagyonosságát, akár más czélokat akart is elérni. Ez a jognézet mind a tudomány, mind a gyakorlat terén. „Sich zuzueignen, sei es nun um es als solches zu behalten, oder darüber anderweitig als Eigner zu veriügen." (Hefí'ter: Lehrbuch §. 496.). „Liegt dagegen die Absicht der Zueignung vor, so kommt auf den weiteren Zweck des Tháters nichts an; die Wegnahme der Sache ist und bleibtDiebstahl, mag sie der Dieb für sich behalten, oder wenn auch nur schenkungsweise veráussern oder angenblicklich verzehren wollen." (Leonhardt: Hannov. Strafr. II. S. 310.). II y a donc vol sóit que l'auteur de la soustration ait voulu s'approprier l'objet enlevé, sóit qu'il se sóit proposé pour but unique d'en frustrer le proprietaire. Sa criminalité est la mérne, sóit qu' il ait été mű par í'avidité ou la mechanceté. Ainsi celui qui, par jalousie depouillerait un individu de ses richesses pour les enfouir dans une riviére — ainsi celui qui commetrait une soustraction frauduleuse, mérne pour fairé de la chose volée l'objet d'une aumőne, se rendrait coupable du mérne delit du vol." (Chauveau et Hélie: Cod. Pénal III. 330.). Ezt mondá ki világosan a hesseni törv. 355. §. „Es ist gleichgiltig, ob der Dieb die Sache für sich zu behalten, oder sie einem dritten, sei es auch unentgeldlich zu überlassen beabsitchigte." Ezt a franczia semmisitőszék is : qu' il n' est pas nécessaire d'avoi reu Pintention de s'approprier l'objet volé; qu' il n' est pas plus permis de dépouiller le légitime proprietaire d'une chose pour la transférer á autrui, que pour la garder pour soi-méine." (1809. 30. jun.). Ez azon nézet, melyet az austriai legfőbb törvényszék is folytonosan követ a 171. §. által igényelt tolvajlási szándokosságra nézve : kimondván: hogy azon mentség, mikép a lopás bosszúból követtetett el, nem alapos, mertközömbös, akár a haszon, mely czéloztatik, anyagi, a vagyon szaporítására, akár szellemi, a bosszúvágy kielégítésére irányzott légyen; mert a gonosz szándék magában a (tolvajlási) tettben rejlik; és mert a haszonlesés, nyereségvágy nem szükségeltetik mindig a lopás lényegéhez. (1858. sept. 29. dönt % továbbá, hogy elég bármily hasznot s előnyt kiván is a tolvaj elérni, mely p. o. cselédnél abban is állhat, hogy magát gazdájánál megkedveltesse s ezzel kedvezményeket nyerhessen. (1851. máj. 12. döntvény). Ez világosan az általunk kifejtett tannak következése , annak t. i. hogy a szándokosság itt magában az elsajátításban fekszik, s hogy arra nézve a tovább czélzott vágyak s hasznok lényeges befolyással nem lehetnek. Hogy azonban mégis a 171. §. szerkezetén nem kellene-e változtatni; s hogy az ujabb kül codexek is nem igényelnének-e itt némi módosítást; és hogy a franczia codé 379. czikkjét, melyet az oly nagy európai kitüntetésben részeltetett 1844-ki bünt. codex tervünk nagyon megközelít — nem kellene-e j ob b an utánozni — ezekről más alkalommal. Hivatalos tudnivalók. Kinevezés. D ie t r i o h lg n á c z jogtudor ügyvédség gyakorlására Pécsett. Pályázatok. Vissói szbiróságnál irnok 315. frttal, 14 nap alatt. — V a r r a n o i szbiróságnál szbirói segéd 735 frtal, 14 nap alatt. Csődök. Pesti orsz. törvszéknél D i e m a n t Moritz és Hermáim ellen ; perügyelők Barabás Dán. és Fabricius Endre. Bej. apr. 26 , vál. apr. 28. — Grünvald József szűcs ellen; perügyelők Józsa Ferencz és Barna Fer. Bej. apr. 30., vál. máj. 5., — és S e h w a r t z Samu pesti zsibárus ellen ; perügyelők Ghyczy Gy. és Smidt Titus. Bej. apr. 10., vál. apr. 21. — Aradi m. törvszéknél Kristyory Albert ellen; perü. Gorove Ant. és Boros Sánd. Bej. apr. 29., vál. maj 6,-ésNádassy Imre el. perü. Náray Imre és Murádi Ján. Bej. apr. 29 , vál. maj. 6. —Nagybányai szbirós Z á s z 1 ó s y Cajetán és fia ker. el. perü. Pap Zsig. és Szirti Fer. Bej. apr. 1, vál. apr. 5. — S z e g e d i m. törvszéknél L a m p e 1 Andr. el. perü. Bodnár Ist. és Mihályfy F. Bej. s vál. mart. 31. — M.-S z i g e t h i m. törvsz. H a 1 á s z F. ellen ; perü. Pataki Ist. és Csiszár. Bej. apr. 1., vál. apr. 8. — Bécsben: Weiss G. P. keresk. bizományos ellen ; perü. dr. Kaufmann. Bej. máj. 9. — Bukarestbe n K 1 a r Károly vasárus ellen ; apr. 15-ig. Csödmegszöntetés. H -M.-V á s á r li e 1 y i szbiróság. W e i s z Abr. ker. el. — S ü m e g i szbirós. S c li e i b e r S. el. — Pesti or. t. O 1 á h E ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B eimel J. es Kozma Vazulnál.