Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 11. szám

44 sz. fejérvári káptalan előtt létesült örökHevallás által részint ugyanakkor felvett kész fizetési öszVegekérfc, részint bizonyos határidőkben teljesítendő fizetésekért örökösen átruháztak. Minthogy tehát ezen előzmények után semmi kétséget sem szenved, hogy gr. Z paulai Ferencz azon uradalmak rész-birtokának tettleges s valóságos birtoklásában nem volt, és igy felperesek ő utána azon birtokot ne m i s ö r ö k 1 ö 11 é k ; azért az átal. polgári törv. bevezetési parancsának XII. ez. szerint, jelen esetben szabályul szolgálandó régi magyar törvények szerint, a felperesek ősi v i r t u a 1 i t ás u k n a k, mely ért ők a birtokban levő vevőktől az örök eladási árt nyerték, elidegenítésére az apai hitelezők kielégitése végett nem voltak kényszeríthetők; és igy ezen üszveg mint az 1821-ben megbukott gr. Z. Ferencz hagyatékához legkevésbbé sem tartozó, a megtámadott ürökiisök végrehajtási alapjául nem is szolgálhat. Azért a főtörvényszéki ítélet helybenhagyandó volt. (Legfőbb törv. döntv. 1858. 232. sz. alatt.) Jogi irodalom. Megismertetvén nagyobb részét a kitűnőbb jogi folyóiratok 1858-ki folyamának, most áttérünk az ujabb egyes müvek bemutatására, elkezdve azokkal, melyek által közelebbről érdekeltetünk. Ilyenek p. o. 1. „Das G-esetz über d. Verfahren ausser Streitsachen von 9. A u g. 1854. s a m m t d. b e z ü g1 i c h e n V e r o r d n u n g e n v. dr. Ferd. Schuster o r. prof. d es ei vi 1 g er. Ve r fa hr e n s a n d. Un i v e r si tát in Pest. I. Abth. Die alig. Anordnungen und die Verlassenschaftsabhandlung. Wien 1859. VI. S. 258." 2. „Das A m o r t i s i r u n g s v e r f a h r e n bei Staatspapieren und anderén Urkunden durch die österr. Civilgerichte für das praktische B e d ü r f n i s v. dr. F e r d. S c h u s t e r o r. prof. u. s. w. Wien 1859." Nem szükség a t. szerzőt jurístáinknak bemutatnunk. Ismerhetik őt eléggé, és tudni fogják, mikép a hazánkba ujonan átültetett polgári törvénykezési jog felvilágosítása kürül neki vannak legtöbb érdemei; mit tanusit különösen a köztünk is igen elterjedt ,Givilprocess Ordnung' jeles müve, s minek tanúságául szolgálnak; fent czimzett legújabb művei is. Az elsőt különösen azért igen ajánlhatjuk juristáinknak, mivel dúsan van ellátva azon gyakorlati utasításokkal, s magyarázatokkal, melyeket az idézett törvény életbeléptével a gyakorlati jogélet fejtett ki; a legfőbb törvényszéki döntvényekkel, melyek az előfordult kétségeket eloszlatják; és a vitás kérdéseknek, melyek a jogéletben felmerülnek , alapos megfejtésével. A kitűzött tárgyra vonatkozó irodalmat teljesen kimeríti. Magyarország speeificus jogintézeteit figyelemmel kiséri. És minden fontosb teendőre biztos formulárékat közöl. — Igen czélszerű a már e részhez is csatolt betüsorozatos tárgymutatója is. Folytatása s bevégzése mint halljuk, rövid idő alatt valósuland. Nem csekély hasznosságit a másik műve is, mely a megsemmisítési , érvénytelenítési eljárást tárgyalja. Az ide vonatkozó törvények és szétszórt rendeletek összeállításával, s útba igazító magyarázataival élőnkbe állítja mindazt, mit ily ügyekben tennünk kell jogaink biztosítására. Magyarország viszonyaira különös tekintetet 'fordítván. Az illetőség, kérvények, a maga az eljárás s határozat körüli szabályokat az állampapírok, hason hitelpapírok, mint a vattok és más okiratok tekintetében is részletesen s világosan előadja. 3. „A római mag á n jog r e n d s z e r e mai érvé n y éb e n. (Pendccták) Irta II o f f m a n n Pál Lajos törv én yszéki segéd a pesti t ö r v é n y s z é k n é 1, I. F ü z e t. P e s t 1859. Szerző sajátja" E munkára, mely f. év martius végéig teljesen befejezve megjelenem!, felhívjuk juristáink figyelmét. A római jognak — s illetőleg tanulmányozásának — nagy fontossága otfan is, hol jogi érvénynyel nem bír, kétségbe vonhatlan, mert mint szerző mondja,,az azon a befolyáson alapszik, melyet bármely alakban volt légyen is, az európai jogokra gyakorlott; ránk magyarokra nézve pedig a római jog különösen két irányban fontos, először az osztrák átal polg. törv. könyv tekintetéből , miért a legújabb tan rend szerint a római joga jogtanulmányok alapjául állitatott; és másodszor a volt magyar jog szempontjából; mire nézve sz. hivatkozik Verbőczire, mint legnagyobb jurístánkra , kinek művet különösen jellemzi a római jognak nagy használata. — E becses művét bevégeztével tüzetesen fogjuk ismertetni. — A t. szerző megkeresésére pedig nyilványitjuk, hogy reá az e 1 ő fi z e t é s e k e t — 2 f r 11 a 1 (a u s t. ért.) szerkesztőségünk is elfogadja, miért kérjük az illetőket, hogy szíveskedjenek e hasznos művet számos előfizetéssel istápolni. \essjVHeU. — Budán a R ó s z a S.-féle bűnvádi ügyben a végtárgyalás febr. 15-kén kezdetvén meg, bemenetelt, csak azok nyerhetnek, kik bementi jegygyei birnak; mely intézkedés a terem szűke miatt nemcsak czélszerű, hanem szükséges is volt ily ügynél, mely rendkívüli bivántsiságot gerjesztvén, különben könnyen káros tolongásra s rendzavarásra nyújthatna alkalmat. Ilivatfalo* tadnivalók. Kinevezés Ő cs. kir. apóst. Felsége legfel, határozata által Szalay István udvari tanácsost a n -váradi helytart. osztálynál, jelen állási szolgálatában meghagyva, a n.-váradi úrbéri főtörvényszék elnökévé. — Az igazságügyminister által Halmy Menyhért girátlú szb. tollnok, id. törv. segéddé a kassai területen. — A posonyi főtörv. kerületi hív. tiszt W i d i n n V i n c z é t segédliiv. igazg. segéddé. Pályázat. A pesti orsz. törvszéknél iroda tiszti állomás 630 frt fizet ssel, 4 hét alatt. Csődök. Szegszárdi m. törvszéktöl K o s z i t s Szilárd bölcskei földbirtokos ellen; perügyelő Dr. Krámolin Emil és Tóth István. Bej. apr. II, vál. apr. 16. — Trencsén jbirós. Weisz Manó borkereskedő ellen ; perügyelő Thurzó Mihály és Joó János. Bej. máj. 1., vál. márt. 16. — Szebeni orsz törvszéktöl Mathei Gy. kereskedő ellen; perügyelő Dr. Guist s Kovács. Bej. apr. 1., vál máj. 24. — E p e r j e s i m törvszéknél Deraéten lakó S e msey Albert ellen; perügyelők Joób Veadéliii éa Ktívácsy János. Bej. mart. 31., vál. apr. 9. — S zath m á r i m. törvszéknél csengeri kereskedő K a u fmann Mózes ellen; perügyel5 Vajai Károly és Bajnai Károly. Bej. mart 28., vál. apr 5., és P u s k á s János szathmári czipész ellen; perügyelő Szatmáry Tál és Urai János. Bej mart. 28., vál. apr. 4. — Mezőtúri szbságnál Weisz Farkas ellen; perügyelő Nagy Ferencz és Mikes János. Bej. mart 15., vál. mart. 24. — Bécsben buzini J e 1 I a c i c Antónia asszony ellen . perügyelő dr. Barth. Bej. mart. 21. - G u m e r Ottó gyámok ellen; perügyelő Eckel. Bej. mart. 7. — P i e r e c k Jakab kocsigyárnak ellen; perügyelö dr. Hardteí. Bej. mart. 31. — Kusy Anna ellen; perü- Suppancsics. Bej mart. 30. — K u n n er J. vegyesáru keres ellen. Bej. apr. 15., vál. apr. 14. Csödmegszöntetés. Tenkei szbságnál Rozenberg Abr. éa neje Illés Ter. f.-tóti lakosok ellen. -- N -K ő r ö s i szbságnál Jancsi József nagy-körösi lakos ellen. - S z e g e d i m. törvszéknél Salvadori Jenő ellen. — Pap A. kolozsvári kereskedő ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B e i m c 1 J. és Kozma Vazulnál.