Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 8. szám

31 az is, ki gyilkos szándokban gyönge gyermeknek folytonosan hashajtót ád be (mi magában véve s kellően használva necsak egészen ártatlan, hanem gyógyitó szer is), mig hatása annak halálát elő nem idézi; épen ugy hasonlóan a jelen esetben is a vádlott állal választott szernek minősége nem zárja ki a 134. §. szerinti gyilkos kisérlet megalapitását. Tehát a legfőbb törvényszék a nyers higanyt csak annyiban vette büneszközül, a mennyiben általa épen ugy mint más mindenféle nem méreganyagok p. o. hashajtószerek által is bűntetti siker idéztethetik elő; ha helytelenül, túlságosan, vagy szabály ellenesen használtatik. — Egy B&ás esetben M. hajadon azzal vádoltatott, hogy 10 hónapos gyermekét érez higanynyal kevert kávéval megölni szándokolta. — A fenforgó kérdés a főszakértői hatóság elébe is került legfőbb véleményezés végett — különösen azon kérdéssel :hogy a nyers higany saját minősége s tulajdona folytán képez-e halálos mérget? Az erre adott érdekes vélemény ez: Már legrégibb idők óta makacs szorulás eseteiben érez higany szokott 2—4 latig, sőt nagyobb mennyiségben is rendeltetni, nem más következéssel, mint csak hogy az neheze folytán a benső részeket sebesen átfutja, s a székkel kiüritetik. A mult században Londonban s Edinburgban a lakosok reggelenként minden káros hatály nélkül 2—3 drachma higanyt ettek, hogy magokat a köszvény s rheumatismus ellen óvják. Sue (a regényírónak apja egy nagy hirű orvos) bizonyítja, hogy egy ember hosszas ideig naponta 2 font higanyt evett meg, hogy egy lenyelt pénzdarabot kiüríthessen, s azt mindig ki is ürítette székével; Ficinus szerint pedig egynek bensejében 33/4 évig volt bent a higany minden káros hatás nélkül. Következéskép átalános tapasztalat szerint az érez higany hatása csak mechanicai, nehezéke által, ugy, hogy csak felette ritkán és csak tul nagy mennyiségben okozhatja a belek összeszakadását, különösen csak akkor, ha ezek elváltozvák vagy a kiürülés makacsul gátoltatik. A higany csak gőz alakban, vagy Jod chlor, Brom, Cyan, Oxigén s Oxiddali kapcsolatban tartozhat mérgek közé. De nem maga s nem főkép az érez higany, mely még az erősen ható anyagok közé sem soroltatik, miért szabadon árulható a gyógyszertárakban. Tehát benső beadása által ember halált okozni nem alkalmas; miért mérgek közé nem tartozhat. És azért az előadott esetben sem lehete halálnak előidéző oka. Azon vizsgálatok is, melyek az iránt tétettek, hogy a kut-vizbe öntött nyers higany ártalmas-e, azt deriték ki, hogy semmi veszélyt vagy ártalmas hatást nem okozhat, s az oly viz bizton használható. Külföldi törvénykezés A kül törvénykezés terén — melyet ismernünk több fontos okaink lehetnek — a kereskedelmi jogra vonatkozólag a Zeitschrift f. d. gesammte Handelsrecht 1859-ki folyamának I. füzete több érdekes jogi eseteket s döntvényeket közöl, melyekből hasznosnak véltük a következők közlését : I. Darmstadban kétségek, s a bíróságok közt ellenkező vélemények fejlődtek ki az iránt, vájjon valamely csődtömeg képviselőjének van-e jogigénye a csődiigyben tett kiadások s az illetékek megtérítésére azon esetben, ha a csőd megszüntetik ? B. kereskedő megbukván, csődje 2 hó után, mint alaptalan főtörv. itélct által megszüntetett, mikor ő a kereskedelmi törvényszék által kirendelt tömeg képviselőnek az illeték s költség megtérítését megtagadta. Afőtörvénszék a megtéritéstőli mentességet alapította meg két jogalapból 1. Mert azon határozat, mely a csődöt kimondja, ugy tekintendő, mint a mely egyrészt a bukott s másrészt a hitelezők között keletkezett, s a kinevezett képviselő mint az utóbbiaknak megbízottja s ügynöke, ki tehát a bukottat mint perbeli ellenfelét le nem kötheti. 2. Mert mihelyt a csődöt kimondó ítélet felfüggesztetik, a dolog jogilag akkép alakul, miotha a csőd határzat ki sem mondatott s csődtömeg nem is létezett légyen; miből következik, hogy jelen esetben nem létezik sem személy, sem tárgy, ki az ügynök kezelési kiadásaiért felelős lenne. — A legfőbb törvényszék ellenkező nézetben volt, az ügynök kielegitetésének kötelességét megalapítván következő indokokból. Mert a csődhatázat, bármikép keletkezzék, hivatalos cselekvény, s a bíróság által kinevezett képviselő nem tekinthető sem a bukott adós képviselőjének, sem a hitelezők megbizottjának, hanem olyannak, ki a bíróság által megbizatik mindannak tételére, mit a törvény csőd kimondás után az összes érdekek biztosítására végrehajtatni kiván. A törvény rendeli, hogy az adós a csőd napjától fogva jogilag vagyona birtokát s kezelését elveszejti, tehát a nélkül, hogy a csődöt elrendelő itélet jogérvénye bevárandó lenne, miért azon Ítélet még a jogorvoslatok folyama alatt végrehajtandó. — Ha tehát a törvény egyszer azt parancsolja, hogy daczára azon lehetőségnek , mikép a csőd határozat felsőbb hatóságilag változtatást szenvedhetend a csőd hivatalos képviselésére rendelt ügynök köteles a reá bizott teendők végzésében minden fentartóztatás s akadályozás nélkül eljárni ; és ha másrészt mégis a csőd későbbi megszüntetéséhez azon jogi következést csatolná, hogy mindaz, mit a képviselő hivatalos megbízatása folytán tett, erő nélküli legyen azon tekintetben, mikép a költségek s illetékei megtérítését senkitől sem követelhesse ; ez által a törvény szükségkép önmagával jönne ellenmondásba. A jogelvek azt szükségelik, hogy azon cselekvények, melyeket a képviselő a törvény paizsa alatt létesített, kötelezők legyenek arra nézve, kit a tömeg illetend. II. Érdekes törvénykezési vita tárgyául szolgált legújabban az: vájjon az u. n. elsőbbségi részvények — prioritats Ac tien — hason jogi erejüek-e az elsőbbségi kötelezvényekkel? (prioritats Obligationen). A luceai vasút társulat engedélyt nyert a kormánytól néhány milliónyi kölcsönt felvenni elsőbbségi részvényekben Egy részt ezekből átvett bizonyos C. Kűchler Frankfurtban, ki mintegy 11/t év múlva bepörölte a társaságot a vétel megsemmisítése végett azon okból, mivel azon kölcsön programmjában a kölcsön s elsőbbségi részvény kitételek őt mint mindenkit azon hiedelemre jogosítottak fel, hogy a vevő azon kölcsön részvények megszerzése által a társulatnak jelzálogos hitelezőjévé váland ; mig most kisült, hogy az által csak a kamat húzásban előnyölt részvény társ lett belőle. A frankfurti első bíróság a vételt megsemmisítette. A főtörvényszék pedig a megsemmisítést azon feltételhez kötötte, ha felperes kimutatja, hogy a panaszlott társulat részéről dictum et promissum volt, hogy azon részvények vevői, aláírói nem puszta részvényesek, hanem a társulat hitelezői leendnek. Erre keletkezett a lübecki fő feltörvényszék ítélete (1858. máj. 31-ről), melyben a panaszos keresetétől egészen elmozditatott, s az illető részvényvétel érvényesnek nyilvánitatott. Mert az illető programmban semmi ajánlat sincs az állított elsőbbségi kötvények kibocsátására. Mert az nincs megalapítva, hogy az elsőbbségi részvények alatt jogilag oly okmányok értessenek, melyek tulajdonosaikat hitelezőkké s sem részvénytársakká tegyék. Poroszországban jött elő eset, hogy a vasút társulatok elsőbbségi részvényei nemcsak részvény tagságot, habár szavazat s osztalék joga nélkü, hanem kivételkép bizonyos viszkövetelési esetekken hitelezői viszonyt is biztosítottak; de ez csak 1840— 1S45 alatt, kivételkép történt, midőn később azok helyébe elsőbbségi kötvények állitattak ki, melyek világos adóssági okmányt képeznek. Es Poroszországban is más társulatok elsőbbségi részvényei csak tagságot s osztalékot nyújtanak. így Németország többi