Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 7. szám

28 bankimutatva az ily ravaszság felfedezésének nehézségeit, közli azon gyakorlati legczélszerübb eszközöket is, melyek leleplezésre használhatók; a bűntettileg előidézett szólás s testi érzékek megfosztásáról; szülésznők felelőségéről. A fejsértések lelki következményeiről; az álm érgez ésrő 1, mi történik organikus mérgeknek az emberi testben önmagátóli képzése által, mire nézve már a mult században kimutatta Laisne s más tudósok, hogy a testben u. n. betegségi mérgek fejlődhetnek ki, melyek épen oly symptómákkal járnak, mint a valódi mérgezések; mig másrészt számos oly betegségek is vannak, melyeknek jelenségei nagyon összevágnak a mérgezés jeleivel. Közli azon gyakorlati szabályokat, melyek a megkülönböztetésre s felismerésre bizton vezethetnek. Az újszülöttek életjelenségeiről, az u. n. mánia transitoria eseteiről, a fiatal bűnhönczök beszámítási képességéről, mérgezési sebekről, öngyilkosságról, hol azon szabályok is közöltetnek, melyek a valódi öngyilkosság felismerésére vezethetnek; szivar általi mérgezésről, agyonütés tényálladékáról; a gyilkossági monomaniáról igen érdekes eset közlésével: ittasok beszámítási képességéről; hallucinatióról, mi különös figyelmet érdemel a juristák részéről; halál okainak nagyító üveg általi felfedezéséről; az u. n. lex regi a esetéről (mulier quae praegnans mortua ne humator antequam partus ei excidatur); a zöld szappan abortiv erejéről; cretinismusról; orvosok beszámitható mulasztásairól; gyermek kitételről; gyilkosság különbféle eseteiről; megszáradt vérfoltok kipuhatolásáról stb. Mik eléggé ajánlhatóvá teszik e folyóiratot mindenkinek, ki a bűntető törvénykezéssel foglalkozik. „Revue Historique de droit Franc a is et Etranger" par E. Laboulaye, E. de Roziére. Dareste. Ginoulhac. t. III. IV. 1858. E folyóirat becse alapos történelmi búvárkodásaiban rejlik, melyek érdekelhetnek minket is, mert több oly ősi jogintézetekre kiterjeszkedik u. m. a rómaiakra, melyek a mi jogrendszerünknek is forrásai s alapjai. Mutatják ezt jelen folyama czikkjei is, u. m. Etude sur I'Histoire du Colonat chez les Romains p. Revillout; de l'origine de la Distinction des Res mancipi et nec mancipi dans 1'ancien droit Romáin p. de Fresquet; quels etaient en droit Romáin les principes suivis quand un cohéritier recueillait la part de son cohéritier, qui était vacante p. de Caquerai. Továbbá: les lois des Lombards; les developpemens historiques de la preuve Littérale dans 1'ancien Droit Francais; Pouvoir Judiciaire en Angleterre; des Réponses des Prudents Cunsiderées Comme source du Droit ecrit; Ancien Coutumier de Bourgogne; des Assemblées provinciales sous Louis XVI. „Revue critique de législation et de j uris prudence" p. Wolovski, F. Hélié, Gaillard, P. Pont. E jeles folyóirat a legkitűnőbb franczia jogtudósok közreműködésével a franczia jogtudomány kifejlődését s leujabb állását képviseli. A történelmi vizsgálódások itt is méltányoltatnak; de kiváló tért foglalnak el benne a gyakorlati érdekek, miért a cassatioszék döntvényeit felhasználja. Legújabb tartalmából kiemelendő : az egyházi jog befolyása a polgár jogi eljárás törvényhozására; a franczia honbani születés befolyása az állami illetőségre; jogi tévedésről (Tronschonnet) az adós jogainak a hitelező általi gyakorlatáról (Labbé és Serrigny) közigazgatási jog vitás kérdései (Chatignier), p. o. van-e kárpótlási io-ény, ha valaki miniszt. rendelet végrehajtása által kárositatik; a líceumi s hason tanulók tandíjának behajtása bíróságok elébe tartozik-e'.' stb. büntetendő-e az uzsora (Königswarter) Codificatióról (Rousset) igen alapos indokolással, hogy a törvények világos, érthető nyelven s alakban szerkesztessenek. Midőn a folyóiratok 1858-ki szemléjét befejezzük, azon óhajtást nyilvánítjuk a magyar tudományosság emelkedésének érdekében , hogy juristáink az ismertetett forrásokra minél nagyobb figyelmet fordítsanak. Törvénytár. A birod. törvénylapnak, jan. 22-kén kiadott III. darabjában 14. sz. a. azon igen érdekes igazságügyminiszteri rendelet foglaltatik (1859. jan. 16-ról), mely szerint a Magyarországra is keterjesztett közjegyzőségi intézet s törvény az eperjesi főtörvényszék területében 1859. május 1-j én lépend életbe, minden határozványaival, melyekre nézve az 1858. febr. 7-ki és 1858. máj. 21-ki cs. nyiltparancsokban világosan más nem rendeltetett. — Miből következtethetjük, hogy ezen nagy hasznú jogintézet nem sokára az egész országban fel fog állitatni. Hivatalos tudnivalók. Kinevezések Veisz Károly gyulai törv. helyettes államügyész n.-váradi orsz főtörvényszéknél tanács titkárra s főállamügyész helyettesé. — Grosschmitlt Gábor kisegitö elűadó szolnoki törv. ideigl. tan. titkrá a miskolczi törvszéknél. — Miclieller József jbirói tollnok s Janitsek József hivataltiszt ideig. törv. segédekké a buda-pesti kerület szbiróságainál. — Tok S á m u e 1 figyelő ideig. törv. segéddé eperjesi fötörv. területén. Csődök. Pesti törvénysz. Kollinszky Zsigmond pesti nagykereskedő ellen; perügyelő Jurenák s Giczy Gyula. Bej. mart. 31., vál. apr. 2. — Gr. Ráday Pál péczeli lakos s földbirtokos ellen ; perügyelő Kovács László s dr. Giczy Gyula. Bej. apr. 20 , vál. apr. 28. — Gyurkovics Mátyás pesti szűcs ellen; perügyelő Tatay Pál s Kürtz J. Bej. apr.-21., vál. apr. 28. — Szegedi törv. S c h m i d 1 i n g e r Salamon szegedi lakos ellen; perügyelő Müller János s Tajmel. Bej. mart. 9. vál mart. 10. — Rimabrezot szbiró B a b as István festő s elhunyt neje Mária ellen ; perügyelő Jármi András s Ma'atinszki Ferencz. Bej. maj. 31., vál. febr. 28. — N.-Oroszi szb. felső penczi kereskedő Z i p s e r Henrik ellen ; perügyelő Ungvári András s Pletvich Mihály. Bej. mart. 8., vál. mart. 9. — Monori szbiróság K o 11 á r Károly alberti lakos és szűcsmester ellen ; tömeggondnok Tassy K., perügyelő Kerek János s hely. Gáli József. Bej. febr. 21., vál. febr 23. - Moldovai Vazul veszprémi kereskedő ellen . veszprémi törvszéknél, perügyelő Vermes Illés, hely. Rosos Vazul. Bej. mart. 28., vál apr. 1. — Tornyallyai szb. Techna Ondré Károlyné ellen ; pei ügyelő Simon András s Palóczi Ábr. Bej. máj. 12., vál. máj. 24. - Bécsben PfingsgrSff Per. kereskedő ellen. Bej. apr. 15., vál. apr 30. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban - hetenkint kétszer - kedden és pénteken - Előfizetési árak egész évre 6 frt, - félévre 3 frt - negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. - S z e r k e s z t é s i s z á 11 á s : Belváros aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek Pesten, 1859. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.