Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 37. szám

150 tán. — Azokon kivül miket e feltűnő bűnesetről már közlöttünk*), az ügy tárgyalásából és bizonyitéki eljárásból csak azt kell még megemlítenünk, hogy a már emiitett vádtények a tábornok ellen tökéletesen bebizonyítottak. Semmi kétség sem maradt fel aziránt, hogy a vádlott tiszta öntudattal és határozott gyilkolást szándékkal működött s használta ama mérgezési szert, minek teljes czélra vitelét csak a véletlen akadályozhatta meg, mi tehát mentségéül nem tekintethetett. Még azon érdekes körülmény fejlődött ki s igazoltatott, miszerint a vádlottnak barátnéjáhozi szoros viszonyában még anyagi érdekei is forogtak fenn, azáltal t. i. hogy annak meglehetős szép összegű vagyonát is használta és pedig ugy hogy abból a történet idejében már mi sem volt meg, a vádlott által elpazaroltatván. Az innen eredhető felelőség és kellemetlenségek eltávolithatása szinte egyik indokául tekintetett bűnös kísérletének. A védelem azon kivül, hogy a vádlottnak állam iránti érdemei, előbbi egészen ősz koráig terjedő becsületes életpályája stb. is megemlitetett, különösen arra alapitatott, hogy a vádlott részint aggkorának befolyása, részint kedvezőtlen körülményeinek nyomasztó sőt kinos terhe alatt oly meggyöngült lelki állapotban létezett, mely a tiszta öntudatot és szabad akaratot kizárta, minélfogva tehát szándékossági beszámításnak helye nem lehet. Ez azonban nem fogadtatott el az ítéletben mentségül, miután a bebizonyult körülmények nagyon is világosan kitüntették , hogy a vádlott tette idejében legkevesebbé sem szenvedett meggyöngült elme vagy kedély helyzetben ; miért is a szándokosság ténye teljesen bebizonyultnak vétetett. Vegyeseit. — Bécsi tudósítások szerint legközelebb két szinte jelentékeny fontosságú törvény megjelenését várhatjuk. Egyik a honvédi őrség szabályozását tartalmazná. A. másik pedig az izraeliták jogviszonyait alapítaná meg. Utóbbi különösen hosszas és élénk várakozásnak tárgyát képezi. Most midőn a községi törvény alapelveiben megjelent, s részletes, helyi körülményekhez alkalmazandó kidolgozása s életbeléptetése iránt az intézkedések megtétettek, elmaradhatlanná vált az izraeliták nagyfontosságú osztálya társalmi állásának állandó meghatározása, mi a községi rend tökéletes kiegészítésének lényeges elemét képezi. Csak az óhajtható, hogy ne hozatassék retrográd szellemben , melyet árultak el az ujabb években bizonyos törekvések. Másrészt pedig az kívánatos, hogy mind a községi rend ugy az izraeliták társalmi helyzete is az egyes országok helyi körülményeihez, nemzeti sajátságaihoz alkalmazva szabályoztassék s alapitassék meg. Törvénytár. F. évi april 20-án, a budai cs. kir. egyetemi nyomdában, a magyar királyság számárai országos kormánylap első osztályának VIII. darabja, mind egyedül német mind az összes kétfős kiadásokban megjelent, s szétküldetett. Tartalma : 42. sz. alatt, azon 1859. mart. 12-ről kelt s a birodalom egész területére érvényes császári rendelet, mely a törvényszéki hivatal*) L. lapunk 30. számát a külföldi törvénykezés czimü rovatban. nokok vétségeérti felelősségre sa syndicatusi panaszok tárgyalására vonatkozik. 43. sz. alatt, a pénzügyminisztériumnak 1859. mart. 15-ről kelt kibocsátványa , egy mellékvámhivatalnak Serb-en , a horvát-tótországi pénzügyi országos igazgatóság területéni fölállítása iránt. 44. sz. alatt, a bel-, pénzügyi s kereskedelmi minisztériumok, Ő Felsége katonai közp. irodája, s a legfőbb rendőrhatóságnak 1859. mart, 16-ról kelt s minden koronaországra érvényes rendelete, a fegyverek s fegyveralkatrészek, hadiszerek, salétrom, kén s ólomnak az idegen olasz államok, Schweiz s a tenger felé, a határokon át, ki s átvitelének föltételes megtiltása iránt. 45. sz. alatt, a kereskedelmi, ipart s közmunkaügyi minisztériumok 1859. mart. 16-ról kelt rendelete, a 3 kros levélbélyegek (soldi) s a hírlapi bélyegek színének megváltoztatása iránt. 46. sz. alatt, a kül-, pénzügyi s kereskedelmi minisztériumoknak 1859. mart. 18-ról keltsmindeii koronaországra nézve érvényes rendelete, az 1857. oct. 15-ki Modenával kötött vám-egyleti szerződés megszüntetésére vonatkozólag. 1859. apr. 30-án adatott ki s küldetett szét a cs. k. bécsi udvari s államnyomdában a birodalmi törvénylap XVII. darabja. A XVII. darab tartalma : 61. sz. alatt, a bel-, igazság s pénzügyminisztériumoknak 1859. apr. 7-sől kelt rendelete, a dobróschkai kerületi hivatalnak Opornóba Csehországban, áthelyezésére vonatkozólag. 62. sz. alatt, a pénzügyminisztériumnak 1859. apr. 15-ről kelt kibocsátványa, a megszüntetett szezurini 2-od osztályú mellék-vámhivatalnak , a krakói pénzügyi kerületben helyreállítására vonatkozólag. 63. sz. alatt, a bel-, igazság s pénzügyminisztériumoknak 1859. april 19-ről kelt rendelete, a mosóczi szolgabírói járásnak a pozsoni közigazgatási területen a zniói-váraljai végleges hivatali-székhelyrőli elnevezésére vonatkozólag. 64. sz. alatt, az igazságügyminiszteriumnak 1859. apr. 20-ról kelt rendelete, a közjegyzőségi rend hatályba lépésének időpontjára vonatkozólag, a soproni, pesti, pozsoni s nagyváradi országos főtörvényszéki területeken. 65. sz. alatt, a pénzügyminisztériumnak 1859. apr. 21-ről kelt kibocsátványa, a cernignanói első oszt. mellékvámhivatal fölhatalmazására vonatkozólag, az átalános vámterületről, vámkedvezmény rei igénynyel Dalmácziába szétküldeudő belföldi termékek kilépési kezelésére. 66. sz. alatt, a pénzügyminisztériumnak 1859. apr. 25-ről kelt s minden koronaországra nézve érvényes kibocsátványa a nemzeti kölcsön szelvényeiérti fizetések szabályozására vonatkozólag. Hivatalos tudnivalók. Csődök Pesti keresk. tszéknél Ebenfükrer Antal füszerárus el. perü. Burián János és dr. Schmidt Titus. Bej. jul. 31. vál. aug. 6. — Poprádi szbirós. Schipka Frigyes keresk. el. perü. Nits Jakab és Weisz Gusztáv. Bej. és vál. jun. 16. — N. viradi országos tszéknél Dusclek György el. perü. Szász August és Keresztes István. Bej. jun. 30. vál. jul. 7. Csödmegszüntetések. Bajai jbirós. S t e i n Bernát el. — B e r e gs z á s z i ratszéknél Ráthonyi Lajos el. Kinevezések. Hubay József orszfőtszéki tanácsos Pesten udvari tanácsossá. — Bendella Demeter tudor államügyész m.-ernyődi Pap Alajos és D u n k a Pál orsztszéki tanácsosok íotszéki tanácsosokká Erdélyben. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.