Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 37. szám

Pest, péntek Május 13. 1850. 37. szám. Első év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, erleti ügyek. — Legfőbb-törvényszéki döntvény. — Vádak és védelmek E-től. — Kül-tÖrvénykezés. - Vegyesek. - Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Bérleti ügyeli. Az azok körül felmerülni szokott némely kételyek felvilágosításával. í. A bérleti ügyekben egy ujabb rendelet, mely néhány hónap óta hazánkban is életbe van léptetve, külön eljárást és sajátnemü törvénykezést alapított meg. Ezen eljárás, mely most csak egy elkülönzött, lehet mondani esetleges törvény által szabályoztatott, egy lényeges s igy állandó kiegészítő részét képezendi azon törvénykezési rendnek is, melynek kidolgozása jelenleg van munkálatban s mely az összes állam számára fog behozatni. A mint ugyanis alkalmunk volt tudomást szerezhetni, a behozandó uj polgári rendtartásnak, most tervezetnek, egyik fejezete a bérleti ügyekből keletkező jogviszályok esetébeni eljárásról szól. És ez különböző nyomasztó formalitások elhagyása által lényegesen különbözik a rendes perlekedési eljárástól. Talán nem lesz érdektelen futólag átvizsgálnunk alapjait s indokait annak, hogy bizonyos esetekben, mint a kérdéses bérleti peres viszályokban is, a törvényhozás hasznosnak sőt szükségesnek találja a kivételes törvénykezésnek alkalmazását s kiterjesztését; azon történeti kifejlődés rövid érintésével, melyen ezen — a rendkívüli eljáráson alapuló jogintézet ment által. Ily kivételes eljárásoknak jelleme a rendesen alkalmazott formalitások elhagyásában , az eljárás gyorsításában, s tetemes megrövidítésében központosul, a végett, hogy a jogsegély, mely a törvénykezés által czéloztatik, minél hamarább, minél kevesb idő alatt eszközöltessék; mivel másrészt szükségkép a perlekedés költségeinek kevesbitése is elmaradhatlan kapcsolatban létezik. Hogy számos esetben igen nagy szükség van ily megrövidített eljárásra, mindenikünk tudja s érzi is. Sokszor ily gyorsítás nélkül maga a törvénykezésnek végczélja is meghiúsul, a jogsegély eszközlése megsemmisülvén. Sokszor a rendes, hoszasb eljárás költségei súlyos aránytalanságban állnának a követelés értékéhez. Sokszor az eljárás hosszadalmassága tetemes jogsérelmet s joghátrányt idézne elő. ,.D i e ordentliche regei mássige Verfahrungsart — mond a törvénykezési jognak egyik legkitűnőbb írója, a híres Linde — kann in einzelnen Fállen zweckmássig w érden, sei es, dass nach derNatur desStreitfalleseine mehr abgekürzteVerhandlung dasselbe Resultatgibt,oderdass überdemStreben nach der Vol stán digkeit d i e M ö gl i c h k e i t derExecution des Urtheils verwirkt, oder durch Selbsthilfe eine neueRechtsverletzungveranlast, oder sonst ö í'í'en 11 i c h e s, o d e r P r i v a tWohl gefáhrdet würde." (Lehrbuch des gemeinen deutsch. Civilprocesses 7-te Aufl. Bonn 1850. § 323.) Sőt a megrövidített, sommás eljárás hasznossága iránti meggyőződés annyira emelkedett, mikép FrancziaországDan ujabban azon vélemény fejlődött ki túlsúlyra, miszerint a sommás eljárás lenne rendes eljárásra teendő, és a rendes — formalitásokkal ellátott hosszadalmas eljárás lenne csak kivételkép, kivételes esetekben alkalmazandó, így nyilatkozik a két legújabb franczia törvénykezési iró, a nagy tudományú Regnard Ede (de l'organisation Judiciaire et de la Procedure Civile en Francé. Paris 1855.) és a nagy tapasztalatú Bordeaux Raimond (Philosophie de la Procedure Civile. Memoire sur la Reformation de la Justice couronné par l'Academie des Sciences morales et politiques. Evreux. 1857. czimű munkájában). Utóbbi e tekintetben éles kritika alá veszi a franczia törvénykezési rendet, melynek e tárgynál kevesb szabadelvüséget tulajdonit, mint az előbbi 17-ik századból való törvényeknek. „J'ose dire — mond e tudós — qu'en restant au point, ou l'on était en 1667 les rédacteurs du Code de procedure se sont montrés moins progressifs que les réformateurs chargés par Colbert et Ségnier de rédíger l'ordonance civile. Ceux-ci, en effet, donnérent á la procédure sommaire une importance inconnue jusque — lá, et c'etait certes un grand pogrés de la part de magistrats accoutumés aux procédures par écrit. Depuis deux siécles, la préférence de plus et píus grandé pour la forme abrégée et économique des matiéres sommaires, est devenue la loi de l'avenir." És következésül azt mondja ki: II est donc temps d'intervertir les rőles, de fairé de la procédure sommaire le type habituel de toutes les procédures, et de r eleguer la procédure ordinaire d'a u j o u r d'h u i dans un Chapitre á part (comme on a fait pour les instructions par écrit) — chapitre auquel on n'aurait recours que dans des affaires rares etexception elles. Nousprésentons donc hardimént l'adoption générale de la procedure sommaire, comme le point de départdetout bon systéme, de toute théorie siniple et facile." Hasonlóan nyilatkozik Bellot is egy kitűnő schweitzi jurista (Exposé des motifs de la loi de procedure de Grenéve), ki egyik főmunkatárs volt azon igen jeles perrendtartás alkotásában, mely Genf canton számára készítetett, s mely a franczia perrendtartást, szembetünőleg fontos hiányai elhagyásával, tetemesen fölülmúlja. E tudós két főhibát emel ki a franczia perrendtartásnak ide tartozó szabályzásában, mely mint majd átalában egész Európában ugy Schweitzban is utánzási mintául fogadtatott el. Egyik az, hogy a peres viszályok, nem tekintve véghetetlen különbségeiket és sokféleségeiket, mindkét