Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 35. szám

142 a gyermek a véletlennek tetetik ki, mert a kellő segély nélküli helyzetbe tétel közvetlenül csak a véletlen sorsra való bizást jelenti. így Taume szerint (Lehrb. § 166.) a szándokosság itt csak abban állhat : „die Sorge íür die íernere Existenz des Verlassenen anderen zu überlassen. Und ohne diese Absicht,könnte nur die zu tüdten sein, und dadurch nur vollendeter oder versuchter Mord." így H aberlin szerint is nem kivántatik reá más, mint : „ein Versetzen in eine solche Lage, in welcher durch Entfernung des Verbrechers der Ausgesetzte vülliger Hilfslosigkeit preisgegeben ist, und in welcher seine Rettung lediglich vom Zufalle abhángt." Ugy hogy ezzel következetesen e jogtudós szerint is : „darf die Handlung nicht in einem Versetzen in eine augenscheinlich lebensgefáhrliche Lage bestehen, weil sonst die That als Verbrechen der Tödtung oder als Versuch desselben aufzufassen sein würde." (Grundsátze des Crim.rechts III. § 105.) Hogy hazánk kitűnőbb jogtudósai is csak ily értelemben vették légyen e büntettet, mutatja az is, hogy az europaszerte elhirhedett 1844-i büntető codex tervünk azt szinte ily szellemben fogta fel, miután I. 144. §. a gyermekek s más gyámoltalan személyek kitevésétől következőkép rendelkezik : „A z o n szülék, kik gyermeköket oly korban vagy á 11 apo tban, m e 1 yben az magán segíteni nem képes, azon czélzattal, hogy a szülei kötelesség terhétől menekedjenek, kiteszik, vagy szándékosan el hagyják, büntetés alá vonandók; és pedig ha a gyermek sértetlen maradott legnagyobb büntetésük lesz, ha megsértett 2 évi sha meghalt 4 évi rabság leen d." Ez mint világosan látható, magában foglalja nemcsak a veszélyes, hanem az oly kitevést is, mely gyors felfedezhetést feltételez. Ezek szerint a tudomány által — minek a törvényhozási intézkedések tökéletesen megfelelnek — átalában megalapitottnak tekinthető az, miszerint a gyermekkitevés szándokosságára elégeltetik maga a kitevés s elhagyás tette is, habár megmentése igen valószínű is, s tehát ha veszélyesség, mely a nehéz feltalálhatással jár, nem forog is fenn. Ezek következtében, miután azt látjuk, hogy mind a törvényünk szelleme, mind a tudománynak nézetei a mellett vannak, hogy a gyermekkitétel bün esetére a véletlennek előidézése elegendő s hogy azt a megmenthetés könnyüségét előidéző helyválasztás meg nem szünteti, igen természetes volt, hogy maga a legfelsőbb törvényszék is hason értelemben határozott. E m. meghatározása igy szól : „Azon bármily nagy s alapos valószínűség, hogy a kitett gyermeknek hamarjában i észrevétele s megmentése valószínű, meg nem szünteti a bűntettes részéről azon öntudatot, hogy ő a kitett gyermeknek megmentését még mindig a véletlenre bizta, következéskép azon rosz szándékot sem,mely e bűntettre a 149. §. szerint szükségeltetik; hanem az csak a 151. §. szerinti csekélyebb büntetésfok alkalmazását igazolhatja. (1858. jan. 12. 260. sz. a.) Törvénytár. — F évi april 19-én jelent meg és küldetett szét a birodalmi törvénylap XIII. darabja következő tartalommal. 52. szám. Igazságügyminiszt rendelet 1859. apr. 3-ról, mely nyilvánitja, hogy a fenálló törvények értelmében pénz- és vagyonbiintetések, az elitéltek örököseire is átszállanak, ha annak halála az Ítélet jogerejüvé válta után történt. 53. sz. A bel-, igazság-, vallásügyi miniszt. hadseregi főparancsnokság s legfőbb rendőri hatóság rendelete 1859. apr. 5-ről, mely által az 1759. apr. 1 legfelsőbb határozat következtében oly vallásfelekezetek behozatala, melyek az államtól nyilvánosan nincsenek elismerve vagy megengedve, mint ez olyanokbani részvétel is büntetés alá tartozónak nyilvánitatik. 54. sz. ígazságügyminiszteri rendelet f. évi april. 9-ről, mely a büntető-perrend. 31<J. §-át magyarázza. 55. sz. Pénzügyminiszt. rendelet f. é. apr. 9-ről a b 1 e i b e rg i bányabiztosság megszüntetéséről. 56. sz. U. a. rendelete f. é. apr. 12-ről a steyri bányakapitányságnak St. Pöltenbe áttételéről, és a bécs-ujhelyi bányabiztosság megszüntetéséről. 57. sz. U. a. rendelete apr. 11-ről a Dalatyni , Stebniki és Kaczykai bányabiztosságok megszüntetéséről. April 27-én jelent meg és küldetett szét abirodalmi törvén y I a p XÍV. darabja. A XIV. darab tartalma : 58. sz. Császári nyiltparancs 1859. évi apr. 24-ről közzé teszi az uj községi törvényt. A XV darab tartalma : 59. sz. Császári rendelet 1859 évi apr. 24-ről a hadsereghez szükséges lovak kiállításáról. Hivatalos tudnivalók Pályázatok. S.-A.-U j ii e 1 y i mtszéknél járulnok 420 fttal 4 hét a. — Pesti és Budai orsztszéknél egy-egy törvszéki tanácsos 1890 fttal 4 hét alatt. — N v á ra d i orsztszéknél tszéki segéd 630 fttal. Csődök. N.v aradi orsztszéknél G r o s z Izsák s neje Michelstadter Josefa és G r o s z Ferencz ellen perü. Kajába Antal és Lázár Tivadar. Bej. aug. 4. vál. aug 6. — Pesti keresk. tszékuél F o g 1 Dávid keresk. ellen perü. Guthy Elek és dr. Buschbach Péter. Bej. jul. 29. vál. aug. 3. — P. L ad á n y i szbirós. F 1 e s e li Jakab nádudvari rőfös keresk. ellen perü. Szokó lay Zsigmond és Tóth Lajos. Bej. jun. 7. vál. jun. 14. — B e r e g s z á s z i mtszéknél Mali Lajos porstovai lakos ellen perü. Székely László és Kozák Zsigmond. Bej. jul 11. — Ó o s a i szbirós. F r i e s z János haraszti lakos el. perü. MAtyásy József. Bej. jul. 30. vái aug. 13. Csödmegszfintetések Komáromi jbirós. Gelléri Szabó Mihály fakeresk. ellen. — Pesti orsz. tszékuél S t i g n i t z Adolf ellen. — M i s k o 1 c z i mtszéknél P i c k Ignáez butorkeresk. ellen. — Ssékesfeh érvári mtszéknél O b 1 a t h Fülöp ellen. — Tokaji szbirós. Grosz Lipót erdő bényei borkeresk. ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros , aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.