Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 35. szám

Pest, péntek Május 6. 1859. 35. szám. Első év. TORYKUNffil CSARNOK, polg. törvkönyv vezéreivel dr. Hegedűs Lajostól. - Legfőbb törvényszék; döntvény. — Döntvénytár. - Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Az általános polgári törvénykönyv vezérelvei Igazs. miniszteri fogalmazó dr. H e g e d ű s Lajos úrtól. VIII. A hitelviszonyokra s a közforgalomra nézve a kölcsön szerződésnél alig van fontosabb neme a szerződéseknek, mint az adásvevés, mely a kereskedelemnek alapját s föltételét képezi. A ptk. (II. r. 24. fej.) az adásvevési szerződést a csere szerződés rokon nemeinek tekinti, miért is reá nézve lényegileg ugyanazon szabályok alkalmazandók , mint a cserére, egyébiránt a következő elvek vezérlők : 1. A vételár készpénzben kötendő ki, legalább viszonylag meghatározottnak s nem törvénye 1lenesnek kell lennie (1054—1060. §§.) 2. Ha az eladott jószág a vevőnek átadatik, a nélkül hogy a vételár lefizettetett volna, ugy az adásvevés hitelbe köttetett. 3. A visz vásárlási jog csak ingatlan javaknál érvényes s az eladónak személyéhez kötött azon kizárólagos jogot nyújtja, a jószágot meg nem romlott állapotban ugyanazon vételáron visszakövetelni (1068 —1070. §§.) 4. Avisszeladás fentartására ugyanazon elvek alkalmazandók (1071. §.) 5. Az elővásárlási joga jogositott személyére, rövidebb törvényes időszakra, azon esetre, hogy az eladás nem birói árverezésen történik, szorítkozik, s azon föltéthez van kötve, hogy a jogosított a harmadik személy által ajánlott teljes összeget kifizesse. (1072 — 1079. §§.) 6) A próbáni vásárlás által, az átvevő, ha az árt lefizeti nemcsak haszonvevő kölcsönnek tekintetik, hanem tulajdonossá válik; jogában áll azonban, a kikötött vagy törvényesen szabott határidő alatt a vételtől elállani. Valamint a most tárgyalt szerződések a forgalmi életre döntő befolyást gyakorolnak, ugy képezik a házasulási egyezvények a családi jog nevezetes részét a mennyiben általa a házastársaknak vagyonviszonyai szabályoztatnak, s a mennyiben határozatai az örökösödési jogra is kihatnak. Ezen szerződvények czélja gyarapodó házasságok kötését előmozdítani, a tulajdon szabadságát, s az érdekelt felek nyilvánított vagy okszerüleg vélelmezett akaratát fentartani, károsításokat megakadályozni s ezek fejében kártalanítást szerezni. — Ezen tekintetekből kiindulva a ptk. (II. r. 27. fej.) a házasulási egyezvényekre nézve következő szabályokat, meg annyi elvekül, állapította meg : 1. A házasságok kötésének előmozdítása tekintetéből a m eny asszony szülői, ha a vőlegény ugy kívánja s a leánynak saját vagyona nincs, illő hozományt adni kötelesek; a hozomány haszonvétele a férjet, tulajdona a nőt illeti (1217 — 1229. §§.) 2. A nő részére kirendelt hit bérnek élvezete a férj éltében nejét nem illeti, de férjének halálával az özvegy tulajdonává válik, (1230. §.) 3. A nászajándékról vélelmeztetik, hogy a házasság három első évében adatott át (1232. §.) 4. A vagyonközösség folytán a túlélő házastárs a közös vagyon felére teljes tulajdont nyer. Az átalános vagyonközösségnél minden, a részlegesnél pedig azon tartozások vonandók előbb le, melyek a közös jószág hasznára fordíttattak. (1233—1236. §§.) 5. Ha valamely házastárs vagyonának igazgatását vagy haszná 1 atát a másiknak hallgatagon átengedte, ugy azt bármikor, ha azonban ezt világosan tette, csak sürgetős esetekben veheti vissza, de az addig nyert haszonvételekről társát számadásra nem vonhatja. Kétség esetén a szerzemény a férj által szerzettnek vélelmeztetik. (1237—1241. §§.) 6. Az özvegyi tartás mindenkor három hónappal előre fizetendő. Ha ilyen nincs rendelve, ugy az özvegy férjének halála után hat héten át, ha pedig terhben van mig meg megszül s szülése után is még hat hétig a hagyatékbóli rendes ellátását követelheti, (1242 — 1244. §§.) 7. A most elősorolt esetekben illó biztosíték is követeltethetik (1245. §.) 8. Házastársak közötti ajándékozások az átalános elvek szerint itélendők meg, a nőnek piperéül adott dolgok azonban ajándékozottaknak tekintendők. A mi a kötendő házasságrai tekintettel jegyeseknek ajándékoztatik, az, ha a házasság az ajándékozó hibája nélkül meghiúsul visszavonható. (1246 —1247. §§.) 9. Házastársak ugyanegy, mindkét fél részéről visszavonható végrendeletben egymást kölcsönösen vagy más személyeket is örökösül rendelhetnek (1248. §§.) 10. Házastársak érvényes örökösödési szerződvényt is köthetnek; a vagyon egy negyed része fölött azonban a törvény erejénél fogva mindenkor szabadon rendelkezhetnek. (1249 -1254. §§.) 11. A halálesetrei haszonélvezett folytán a meghalt házastárs vagyonahozi törvényes örökjoga elenyészik. Ezen haszonélvezet azon esetre, ha a túlélő házastárs azt másnak átengedni vagy uj házasságot kötni akarna, a meghalt házastárs gyermekeinek, illő évi járandóság fejében átengedendő. (1255 — 1258. §§.) 12. Egy gyermekitésnek nincs törvényes hatálya. 13. Ha a férj vagyona fölött annak életében, de a nő hibáján kivül csőd ütne ki, a nő jogosítva van, a hozomány s hitbér biztosítását az özvegyi tartást vagy ha ilyen kikötve nincs a hozomány haszonélvezetét követelni. A nő vagyona fölött kiütött csőd a házasulási egyezvényeken mit sem változtat; de, ha vagyonközösség létezett, a közös vagyon csőd esetében ép ugy, mint ha az egyik társ kimúlt volna, fölosztandó. (1260 —1262. §§.) 14. Önkényes elválás esetében a házasulási egyezvények fentartása vagy megszüntetése a felek megegyezésétől függ; ha az elválás itéletilegeszközöltetik az ártatlan rész választásától függ a házasulási egyezvények fen tartását vagy megszüntetését kívánni, ha pedig mindkét vétkes,