Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 5. szám

18 lakosát? Nagy és átalános érdekű kérdések ezek bizo­nyára, melyekhez midőn bátorságot veszünk magunknak habár egy kissé bővebben is szólni, arra kérjük az olva­sót, nagyou sokat ne várjon, — hanem csak a mennyi szegény háztól, s a jó igyekezettől telhetik. Kezdjük a dolgot "az első kérdésnél. Tudjuk, hogy az arányosításban leginkább a követ­kező, s törvény által megállapított kulcsok ismertetnek és alkalmaztatnak: úgymint a házhelyek száma és meny­nyisége ; a királyi jogok vagy küzhaszonvételekben gya­korlott, s a birtokosok megegyezésével szentesített szo­kás; végre: a belsőtelki birtok mennyisége, melynél a közös gyepből tett foglalások s egyéb a külső részekből belső birtokokká alakított állományok számba nem jő­nek; — vagy ha még ez sem alkalmazható: az egyes bir­tokosok öszbirtokának hiteles fölmérés szerint kimutatott mennyisége. A hozott törvények rugalmasságáról e több­féle kulcsok eléggé látszanak ugyan tanúskodni; és én mégis azt mondom, hogy ezen kulcsok a városi határok és haszonvételek arányosításánál csak ritka esetben ele­gendők és alkalmazhatók. Hajdu-Böszörmény esetén kí­vül, csak Nagy-Kőröst említem föl például, hol a legelő és erdőség fölosztásának arányossági kulcsául, a numerica proportiónak egy sajátságos nemét találták föl. E példák által azonban ne hagyjuk magunkat eláltatni, hanem vizsgáljuk a birtok-, és tulajdonjogi viszonyok lényegét, mint alapját az arányositási módok különféle elágazá­sainak. Tudnunk kell nevezetesen, hogy a közös haszonvéte­lekbeni arányos azaz: igazságos részesülhetésre, inkább a tulajdonjog (jus dominii) semmint a birtoklat (possessio) nyújt igényt. Minthogy pedig az előszámlált kulcsok, a XU-ik t. czikk hibásan fogalmazott 1. §-sa szerint átalá­ban csak birtokjogi viszonyokra vonatkoznak, ezen kulcsokat a vái'osok arányosítandó érdekeiben azért is hiányosoknak tartom, mivel a városi polgárok és föl­desúri közbirtokosok jog- és tulajdonviszonyai közt, lényeges különbség van. Mellőzöm annak kimutatását, hogy mennyivel teljesebb s határozottabb volt az 1715: 69. t. czikk érteménye a jelenben irányadó XU-ik t. cz. 1. §-ánál, hanem megkísérlem ikább elsőben is kimutatni ezen utóbbi lényeges különbséget. Mészáros Károly. Főtörvény§zéki Ítéletek. Közölve dr. K ur által. I. A nv—i főtörvényszék F. S. alperest a V. A. részére első-biróságilag megítélt 159 frt kártérítési összegben azon esetre marasztalta el, ha utóbbi a becslő esküt 3 nap alatti jelenkezés után leteendi. Ezen ítélet ellen felperes felülvizsgálati kérelmet a­dott be, melyet azonban a nv-i kik. bíróság visszautasí­tott azért, mert az a fölebbezési határidő utáni napon ér­kezett a bírósághoz. Felperes tehát e visszautasító végzés vétele napján aug. hó 10-kén a becslő eskü letételére je­lenkezett, azonban ettől is elmozdítatott. Most már felperes az utóbbi végzés megváltoztatá­sáért s az eskületétel megengedéséért folyamodást tett s következő okokat sorolt elő : a) Mert ö az ítélet ellen fölebbezést nyújtván be, mindaddig, mig ezen fölebbezése vissza nem utasítatott, — az eskü letétele végett nem jelenkezhetett. b) Habár felperes joglépésével késett is, de nem any­nyira, hogy az eskületételre kiszabott határidőt is túlha­ladta volna, s így, ha ezen joglépés az Ítélet jogerejüvé váltát ugyan már nem is, de az eskületételi határidő le­folyását mégis gátolta. c) Az eskületétel akadálya csak a fölebbezést vissza­utasító végzés kézbesítésével szűnvén'meg, felperes az'es­kü letétele végett azonnal jelenkezett. A nv-i főtörvényszék felperes eme folyamodását fél­revetette, mert az elkésve beadott fölebbezés az Ítélet jog­erőre emelkedését nem gátolta, azon naptól tehát az es­kületételi jelenkezésre kitűzött határidő folyni indult, s lefolytával az ítéletnek felperesre kedvezőtlen határozata joghatályra emelkedett, s így annak ellenében folyamo­dási joglépésnek helye nem lehet. II. M. S. özv. B-nó keresete folytán, részére B.B. alperes 1000 pfrt s járulékaiban első-biróságilag elmarasztalta­tott. A marasztalt fél fölebbezéssel élvén, időközben felpe­res a polg. perr. 391. §-a alapján a marasztalás erejéig az első fokú végrehajtást kérelmezte, mit a pl.-i. szolga­bírói hivatal, mint bíróság végzésileg meg is engedett, s alperes szénakészletére a zálogolást foganatba vette. Alperes ezen végzés és a zálogolás ellen semmiségi panaszt nyújtott be, előadván, hogy habár felperes jelen esetben biztosítani tartozik is, de a biztosítást a polgári perr. 389. §-sa nyomán jogosítva van kezes vagy be­táblázás által teljesíteni, s csak, ha ily biztosítást nem nyújtana, akkor lehetne ellene a végrehajtást foganatba venni. Folyamodó kimutatja, hogy terjedelmes fekvő bir­tokaira betáblázás által teljes biztosítékot nyújtani képes, mig szénakészletének Iezálogolása által mezőgazdasági üzletében tetemes kárt lenne kénytelen szenvedni. A nv-i főtörvényszék a neheztelt végzést, s a végre­hajtási eljárást megszüntetendőnek találta, mert: habár felperest jelen esetben biztosítási jog illeti i*. miután a­zonban a hivatkozott 391. §. az eljárás tekintetében az előző §-ra hivatkozik, és a 390. §-nak ezen kitétele „al­lén fal ls durch Pfándung" a 389. §-ban engedett kezes vagy zálog, illetőleg bekebelezés által biztosítást ki nem zárja, miután alperes másnemű biztosítási eszközöket ajánlott, s ilyeknek birtokában létét kimutatta, azoknak el nem fogadása esetében pedig a polg. perrend. 394. §-sa rendeletéhez képest a feleknek meghallgatása folytán bí­rói határozat hozandó: — jelen esetben a fél meghallgatása nélkül eszközlött végrehajtási zálogolás helyén kivül fo­ganatosítatott. IfIoc§onyi-féle végtárgyalás Pesten. Azon bűntett következtében, minélfogva az országszerte is­mert dúsgazdagságu Mocsonyi családnak egyik fitagja Péter mult év október elsőjén saját házmestere áital világos nappal fel­ingerültség folytán keletkezett bosszúból meggyilkoltatott — az érről vádolt Pill. Ferencz ellen a végtárgyalás a pesti orsz. törvény­szék bűnvádi osztálya előtt a bűntető törvénykezésben igen kitűnő Fabiny Teofil ur elnöklete alatt, Bovankovics államügyész s Pun­ták védő ügyvéd urak közbejöttével, tegnap jan. 17-kén kezdetett meg. A bűntettet elkövető s be is ismerő vádlott Pill Peren cz 59 éves, egy gyermek atyja, fiumei születésű • kiszolgált katona, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom