Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 28. szám

114 hozandó határozat, mindnyájukra s minden egyesre nézve minden viszonyban kötelező erejű fogna lenni, s az ellen a jogutjának helye nem leend. 12. sz. Mindenik érdeklett fél mindarról, a mi a vizsgálatban az ő javára vagy kárára kinyomoztatott oly módon értesítendő, hogy nékie jogának érvényesítése vagy védelme végett, minden jogszerű eszközök használása lehetővé tétessék. E végett a vizsgálat szükség esetében ismételt kihallgatások által mindaddig folytatandó, mig minden tekintetben alapos határozat nem hozathatik. Ha a határozat hozatalánál vagy folyamodás esetében ennek előintézésénél kiderül, hogy a vizsgálat a teljesség szükséges fokát még el nem érte, ugy előlegesen annak czélszerü kiégés zitése eszközlendő. Hasonló gondossággal kell ügyelni arra is, hogy elkerülhető késleltetésnek semmiféle ürügy alatt hely ne adassék. 13. sz. Ha a hivatalos kötelességeik megsértésével vagy elhanyagolásával vádolt bírói hivatalnokok és alkalmazottak mindegyikének vagy egyrészének kihallgatása lehetetlen, s ha tartózkodásuk ismeretlen volta miatt vagy más okokból képviselőik vagy örököseik nem hallgattathatnak ki, azért a tárgyalás megindítása vagy folytatása és befejezése fel nem tartóztatandó. Az emiitett személyek számára azonban gondnokok rendelendők, s az eljárás ezekkel rendszerűleg tartandó. 14. sz. A tárgyalás befejezése után a felsőbb bíróság által a fölött határozat hozandó. E végett a főtörvényszéknél nyolcz tanácsosból álló gyülekezet, vagy ha a főtörvényszék ezen vagy csekélyebb számú tanácsosokkal lenne ellátva, a teljes tanácsgyülés, a legfőbb törvényszéknél pedig tíz tanácsosból álló gyülekezet, s a katonai legfőbb törvényszéknél valamennyi szavazó jelenléte szükséges az elnöknek vagy helyettesének előülése alatt. A megfontolásnak következő pontokra kell terjednie: 1) mely személyek terhelvék hivatalos kötelességeik megsértésével vagy elhanyagolásával ; 2) mily kárpótlás adandó azért a károsult félnek a hibás által, az azért törvényesen kezeskedővel egyetemlegesen; mely személyek kötelesek azt visszatéríteni, s mily határozott mértékben vagy összegben köteles ahhoz minden egye3 járulni ; továbbá a mennyire lehetséges, váljon s mily mértékben illeti több hibások között egyiket vagy másikat a többiek ellen viszkereset. A határozatban egyszersmind kimondandó, hogy mikor kell ezen kárpótlást teljesíteni, mely időponttól fogva téritendők meg a késedelmi kamatok, s ki köteles a vizsgálati költségeket viselni, s a határozat az indokokkal együtt mindazoknak , a kiknek javára, s a kik ellen az hozatott, annyiban kézbesítendő, a mennyiben az Őket érdekli. 15 sz. Ha a kárpótlási kérvényből vagy az az iránt indított vizsgálat folytában az átalános bűntető törvények által tiltott cselekvény gyanúja derül ki, s ha a kártérítés megítélése a bűntető eljárás befejezése nélkül nem eszközölhető, a bíróság elleni panasz tárgyalása a bűntető hatóság határozatának jogereüvé váltáig elhalasztaudó. 16. sz. Konok panasztételek miatt a hibás felek, vagy ha helyettök képviselők léptek fel, ez utóbbiak arányos pénz vagy fogság büntetéssel fenyitendők. 17. sz. A hozott határozat ellen, a mennyiben az nem magától a legfőbb törvényszéktől vagy a katonai legfőbb törvényszéktől keletkezett, az oda folyamodásnak a polg. perrendtartás szabálya szerint számítandó 14 napi haláridő alatt van helye. A folyamodvány az országos főtörvényszéknél (katonai főtörvényszéknél) nyújtandó be, mely, a körülmények ugy kívánván, a panasz előadására határidő hosszabbítást engedhet. 18. sz. Azon jogereü határozat végrehajtása, mely által a félnek kártérités ítéltetett, első folyamodási bíróságnál, még pedig az ingó vagyon tekintetében azon biróságnál kérendő , mely alá az elitélt személyére nézve tartozik , pedig e végett magában a határozatban külön birói hatóság rendelendő ki. A károsult félnek fontartva marad, még a kártérítési kötelezettség iránti végleges határozat hozatala előtt, a hibás hivatalnok vagy alkalmazott vagyonára a szükséges biztosítási intézkedéseket a perrendtartás határozatai szerint az illető első folyamodási biróságnál kérni, a nélkül, hogy a kieszközlött biztosítás igazolása végett külön kereset volna szükséges. 19. sz. A 8. S-ban az államkincstár, s a községek számára azoknak kezessége esetében (7. S) a hivatalnokok és alkalmazottak ellen, a kárpótlás visszatérítése tekintetében föntartott jogok , a hozott határozat végrehajtása által foganatosíttatnak , mely a fizetésekre és nyugalmi járandóságokra, továbbá a hivatalnokok és alkalmazottak által letett szolgálati biztosítékokra vonatkozólag közigazgatási, a többi vagyonra vonatkozólag pedig birósági úton teljesítendő. A kártérités ideiglenes biztosítása végett azon törvényszék, melynél a bíróság elleni panasz tárgyaltatik, mihelyest elegendő gyanuokok merülnek fel arra nézve , hogy a hivatalnokok vagy alkalmazottak oly kártéritési kötelezettséggel terhelvék , melyért az államkincstár vagy a község tartozik kezeskedni, még mielőtt a kártéritési kötelezettség iránt végleges határozat hozatnék, a fizetés, és nyugdijbóli lehúzásokat hivatalból elrendelhetni , a többi vagyon tekintetében pedig, a pénzügyi ügyvédséget mint az államkincstár képviselőjét, vagy a községet felszólíthatja, hogy az a szükséges biztosítási intézkedéseket a körülményekhez képest a zálogolást, a zálogolt tárgyak zár alá vételét és becsűjét az illető első folyamodási biróságnál a perrendtartás szabályai szerint eszközölje ki. Azon törvényszék felszólítása, mely előtt a bíróság elleni panasz fölötti tárgyalás tartatik, ezen ideiglenes intézkedés indokolására elegendőnek tekintendő, s a bíróság által megengedett biztosítási intézkedések igazolása végett, sem kereset benyújtása, sem pedig határidői kérelem nem szükséges. 20. sz. A hibás hivatalnokok és alkalmazottaknak egymás közötti azon igénye, miszerint az általuk egyetemleges kötelezettség folytán adott kártérités osztassék fel, a hozott határozat birói végrehajtása által foganatosítandó. 21. sz. A birói hatóságok, hivatalok és személyeknek még ezen törvény hatályossága előtti hibás cselekvényeiből vagy mulasztásaiból származtatott kárpótlási igények az ezen törvény által meghatározott alakban érvényesitendők, tárgyalandók, s a hibás cselekvény vagy mulasztás elkövetése idejekor létezett törvények szerint döntendők el. Az 1853. febr. 10. (bír. törv. lap 26. sz.) és 1857. sept. 24. kelt nyilt parancsok (bir. törv. lap 179. sz.) határozatai azonban ez által nem érintetnek. 22. sz. Különös tekintetre méltó esetekben azon kérdés, váljon a félnek a birói személyek (2. §) hibája által okozott kárt, raiud a mellett, hogy az államkincstár 7. §. szerint kezességgel nem tartozik, az államkincstárból kelljen-e megtéríteni a bíróság elleni panasz fölött tartott eljárás eredményére, s a hibás birói személy vagyoni viszonyaira való tekintettel, igazság- és pénzügyi ministereim által közigazgatási úton tárgyalandó s eldöntendő, s ha a vélemények ellenkezők, az iránt határozványom kérendő ki. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B eim el J. és Kozma Vazulnál.