Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 90. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 1. r.

731 Ekközben a hagyományos intézet a hagyomány értékéről máskép győződhetett meg. mert 1854. aug. 3-án a gondnokság külön beadványban kijelentette, hogy keresetéről tökéletesen lemond, a kérte erről az ellenfelet értesitetni, a keresetet bevégzettnek tekintetni és alperesnek tudtára adatni, hogy perköltségeinek jegyzékét azoknak bíróilag leendő megállapithatása végett a tárgyaláskor mutatná föl, hogy azok kielégíttethessenek. Az 1854. aug. 4-iki tárgyalásnál felperes gondnokság az iratok becsomózását megtagadta, hivatkozván a kijelentett elállására a pertől, alperes azonban követelte azt, állitván, hogy miután ő a keresetnek engedett s így a hagyományt a hagyományos intézet gondnokságának beegyezésével átvette — egy oldalú visszalépésről többé szó sem lehet, s felperesnek a keresetről való lemondása, mint elkésett, jogerejű nem lehet. A veronai C3. kir. törvényszék 1857. febr. 11-én 16884. sz. a ítéletével kimondotta (ez ítélet késő kelte több közbetett folyamodás miatt történt, de melyeknek eredményei a kérdésre semmi horderővel sem bírnak) . hogy a becsomózásnak nincs helye: mert: a per felperes azon nyilatkozata által, hogy a keresetről lemondott, megszüntettetett, s felperes egyedül a bebizonyítható perköltségeket, melyekre a per kezdésével alkalmat szolgáltatott, tartozik megfizetni. Az olasz Prdtás 8-dik §-a (megfelel polg. prdtsunk 19. §-ának) megengedi, hogy felperes keresetétől általában és föltétlenül elállhat, s alperesnek csak a költségeket tartozik megfizetni. ha alperes költségeit felszámitani vonakodik, ez által felperes joga nem szenved, de oly kevésbbé fegadható el alperesnek a költségekről való lemondása, ez tehát mindaddig elhalasztatik, mig alperes a költségeket felszámítván, s azoknak felperes által leendő kielégittetését lehetségessé teszi: egyébiránt is bizonyos, hogy a keresetnek megszűntetése után per többé nem is lehet: ugyanazért, ha alperes még tovább is a perhez ragaszkodik , mint a világos törvény ellen perlekedő, a költségeket ő tartozik megtéríteni. Alperesnek felülviteli folyamodására a velencei cs. kir. fötörvényszék 1857. aug. 5-kén kelt 14039. sz. a. határozatával azt rendelte, hogy a tárgyalás elhalasztandó, s felperesnek költségjegyzékével kiegészítendő, s ezután új végzés hozandó; mert felperesnek csak a költségek megfizetése után van joga a keresetről lemondani, mert meghatározása annak , hogy mily költségek terítendők meg, újabb magyarázat tárgya nem lehet, hanem egyidejűleg elintézendő. Alperes az ezen rendelet ellen közbetett fölülvizsgálati folyamodásban érdemleges határozatot kért. Folyamodásának a cs. kir. legfőbb törvszék által helv nem adatott, felhozatván az indokokban, hogy a két alsóbb folyamodásu bíróságok határozatai alapban megegyezők, s hogy felperesnek joga a keresetről lemondani, tagadhatatlan, hogy a 8-dik §. betűszerinti értelme sem az esetek megkülönböztetését, sem pedig felperes jogának megszorítását meg nem engedi, s hogv végre alperesnek szabadságában áll képzelt jogát a hagyomány tárgyára, kereset vagy kifogások által érvényesithetni. de semmikép össze nem elegyítheti az olyan határozattal, melvben formakérdésről van szó. A főtörvényszéki rendelet tehát ez által megerősíttetett. (Határozat 1857. oct. 8-ról 11,147. szám alatt.) © Barna Ferenc ügyvéd ur védbeszéde, melyet a budai csász. kir. orsz. törvényszéknél mult május hóban bankjegyhamisitási ügyben bevégzett végtárgyalas alkalmával Zs* János mellett mondott. — — Folytatás.1) — Ha megfontoljuk , hogy vádlott foglalkozására nézve hosszas időre el sem is távozhatott, mert mint székálló legény a publicum szolgálatára készen állani tartozott: továbbá, ha meggondoljuk hogy azon sajtó,melyről szó van, már maga magában megcáfolja a vallomásokat, mennyiben a sajtó ugy volt készítve , hogy ahhoz két ember nem is férhetett, s két ember ereje igénybe nem vétethetett : a fennforgó körülmények közt a visszavont vallomásból a bprdt. 177. 266. és 267. SS-ai ellenére közelebbi gyanúokot következtetni nem lehet. Tekintve L* József vallomásából vont következtetést, megvallom . hogy nem értem, miképen szoríthatta ki a tisztelt államügyészség ezen visszavont vallomásból a bprdt. 140 §-nak 5-dik pontja alatt körülményezett közelebbi gyanúokot. mert miután a bűntársnak vallomása közelebbi gyanúokot csak akkor képez, ha a vallomás a bprdt. 271. S-nak mindenben megfelel: L* Józsefnek erőszak útján kivett vallomásában foglalt körülményeknek sem maga, sem egy harmadik ellen bizonyító erőt tulajdonítani nem lehet:különösen azért. ') Lásd lapunk SS dik szamában. SZERK.