Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 79. szám - A házastárs törvényes örökjoga

649 geit is ott iparkodnuk sajátunkká tenni, s e mellett jogirodalmunk egész éven át alig hozhat létre egyegy hosszabb értekezést : azalatt az osztrák jogtudósok ez utóbbi tekintetben is oly dicséretes munkásságot fejtenek ki,hogy az tudomány szeretetöknek valóban becsületére válik. Pedig nálunk, a tudomány szeretete és — hozzá tehetjük — szüksége mellett, egy másik körülmény is hatalmas ösztönül szolgálhatna arra, hogy e részben is iparkodjunk tőlök el nem maradni — nemzeti nyelvünk művelése! Ez annál nagyobbb figyelmet, annál buzgóbb munkásságot igényelne, mennélinkább érdekünkben áll, hogy azon szép kezdet, mely nyelvünknek a törvényalkotás és törvénykezés körüli használatában alig negyed százada oly szép sükerrel mutatkozott,el ne akadjon, de sőt fejlődésében tovább vitessék. E tekintetben legtöbbet tehetnének gyakorló jogászaink, kikre hárul a jövő nemzedékek előtt a felelősség, ha — bármi okból — a haladás ösvényét elhagyva : közönyösségük és részvétlenségök visssaesést idézett elő! Pedig azon pangás, mely különösen jogi könyvirodalmunk körűi egyidő óta észrevehető, szomorú jeléül tekinthető e visszalépésnekC1). Igen jól tudjuk, hogy e részvétlenségnek, e megbocsáthatatlan közönyösségnek mentségére nem hiányzanak nálunk a szebbnél szebb ürügyök ; csakhogy ezek mindössze sem lesznek elegendők bennünket a jövő kor Ítélőszéke előtt megtisztítni azon kettős bűnünktől, melynek egyike a tudományszeretet, másika a nemzeti nyelv ápolásának hiányából veszi eredetét. Ezt előre bocsátva : lássuk az osztrák jogi könyvirodalom legújabb termékeit, melyek közöl fölemiitjük itt a következőket : 1) DASÖSTERREICHISCHE WECHSELRECHT, in vergleicliender Darsteüung mit den auslándiscken und den früheren österreichisclien Wechselgesetzen. Zum gebrauclie bei Vorlesungen an Universitaten und Handelsschulen, so -wie auch fúr Richter, Rechtsfreunde und Gesckaftsleute. Von Dr. JOHANN BLASCHKE, Praeses der recktshistorisclien und Mitglied der judiciellen k. k. Staats-prüfungs-Commission, Ritter des kaiserl. Franz Josef Ordens, k. k. o. ö. Professor des Leken-, Handelsund Wechselrecktes und des gericktligen Verfahrens an der Universitat in Gratz, stb. D r i 11 e vermekrte und verbesserte Auflage. — Wien 1858. Verlag von Friedricli M a n z. N. 8-adr. XII. és 339. lap. - Ára, fűzve 2 f. 40 k. (') S mit mondjunk mí ez egyetlen jogirodalmi közlönyünk oly mostoha pártolásáról ? ! SZERK Hogy a t. szerkő hivatalos állásánál fogva is különösen hivatva van a jogtudomány ez ágának müvelésére, kétségtelenül tanúsítja könyvének kelendősége. Pár év alatt harmadik kiadást érvén e munkája az ily neműekkel annyira bővelkedő német irodalomban : az nemcsak hasznavehetőnek, hanem — mint szerző előszavában emliti — érzékeny szükségletnek is bizonyult. E harmadik kiadásnál szerző különös figyelmet fordított a legújabb irodalom eredményeire, melyeket céljának megfelelőleg iparkodott felhasználni. — A mi e könyvet szerintünk különösen becsesül és haszonvebetőül tünteti föl, azt azon öszszehasonlitásokban hisszük föltalálhatni, melyeket szerző a korábbi osztrák, magyar, és külföldi váltójogokkal tesz. 2) GER1CHTLICHE EXTSCHEIDUNGEN ZUM ÖSTERREICHISCHEN (allgemeinen deutschen) WECHSELRECHT UND WECHSELPROCESS. Zusammengestelt von Dr.FERDINAND SCHUSTER, ordentl. Professor der Reckte an der k. k. Universitat in Pest. — Zweite bis zum Beginn d. J. 1858 vermelirte Auflage. — Wien, 1858. Verlag von Friedrick M a n z. N. 8-adr. XXIV. és 196. lap. Ára fúzve 1 f. 40 kr. p. Birák és ügyvédek nagy köszönettel lehetnek a t. szerző iránt, ki nem csekély fáradságot igénylő jelen gyűjteményében, gonddal szedegette össze azon határozatokat, melyek az osztrák váltójog egyes §§-aira vonatkozólag, jobbadán az ostrák, de külföldi váltóbiróságok által is hozattak, s ezen határozatokat — az azokra viszonyló jogirodalom idézetével együtt — a törvényszöveg §§-ai szerint rendezte. Az I függelékben , mely az osztrák s általános német váltójogot tartalmazza, a magyar váltójogi irodalom is képviselve van : K a r v a s y, Kassay, Szeniczey és Szinovácz urak művei, s az „Üj törvénytár" fölemlitése által. Kar vas y-nak német nyelven irt s 1853-ban megjelent munkája, a m. 1857-ben 2. kiadást ért; a többi magyarúl, és Szinovácz magyarul és németül írván : munkáik nem részesültek még a 2-dik kiadás szerencséjében. Egyébiránt méltányos volt volna , hogy miután a t. szerző az olasz irók műveit eredeti nyelven idézte: igy tett volna a magyarúl megjelent munkákkal is, mit, mint pesti tanár , könnyen megtehet vala: adván aztán a cím fordítását is olvasói kedveért j hanem elégnek tartotta e részben, hogy zárjel közt odaírá: „ungar.a és az „Új törvénytárat megnevezte. — Vége következik. —