Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)
1858 / 86-87. szám
roo Olvasóinkhoz. Felsőbbi k. engedély folytán a „Törvénykezési lapok" ideiglenes szerkesztését van szerencsém átvenni. Minden igyekezettel azon leszek, hogy addig is, mig végleges intézkedés történik, e lapok iránti közérdekeltséget fentartsam. Pest, aug 30. 1858. SZILÁGYI VIRGIL. TARTALOM : Az úrbéri egyességek akadályai. — Adalékok, s igazitásck Szász Károly életrajzához. — A f. é. június 20-án kelt cs. rendelet. Folytatás. — Törvénykezési csarnok : Védbeszedek, melyek a budai cs. kir. crszágos törvényszéknél a m. april és május hóban folvtatott s e lapokban terjedelmes kivonatban közlótt végtárgyalás alkalmával mondattak. II. — A titok. Bűn tény i esemény. Folytatás. — Könyvészet.— Kinevezés. — Pályázat. •— Csődnyitások. M úrbéri egyességek akadályai. Az úrbéri rendbeszedö perekben 1848. év előtt biráskodott úriszékeknek a tiszti ügyész kiegészítő tagja volt, s az adó alapjára való fölügyelés szempontjából, a jobbágyközségek érdekeinek képviseletébe még akkor is be kellett avatkoznia: midőn azok peroknek közvetlen folytatását magán ügyvédre bizták. •— Ha ezen régibb időkből nem tudnók, hogy úriszékek alkalmával előfogat s napidíj cím alatt a tiszti ügyészek ép ugy, mint a biráskodott úriszéki tagok az urodalmak által dijaztattak, s hogy ezen díjazások elfogadásában nemcsak senki meg nem botránkozott, de sőt az illetők még azt is hitték, hogy azon díjakat jogosan követelhetik is; valóban most csodálkoznunk kellene azon, hogy a cs. k. magas minisztériumok az úrbéri törvényszékek számára 1850. február 2-kán kibocsátott utasítás 177. §-ában törvényül megállapítani szükségesnek találták azt, hogy úrbéri perekben a perlekedő felek mindenike maga viselje a képviselésével járó költségeket. Miután tehát ezen — különben is igen természetes igazság — a törvényben is ki van fejezve : szabad legyen röviden ezen magas rendeletről is elmélkedni, mely által a voltjobágy-községeknek tiltva van, hogy úrbéri pereik lefolytatásaért bizonyos meg határozott jutalom iránt ügyvédeikkel egyességre léphessenek. Az ügyvédnek „de quotta litis" egyezni, régibb törvényeink szerint is tiltva volt, s a jelenlegi ügyvédi rendtartás által is tiltva van, — ugylátszik tehát, hogy a midőn az ezen jutalmak iránti előleges egyezkedések, az úrbéri perek folytatására nézve különösen is eltiltattak : ezen egye« esetben még megerősítve van az, a mi különben is általános szabály. Ezen felső rendeletnek magasztos célját — a községeknek lehető haszonleső ügyvédek nyervágya ellenében leendő biztosítását — föl nem ismerni lehetetlen: — de mivel az életben gyakran megtörténhetik; hogy a törvényhozás magasztos céljainak az alkalmazás a gyakorlati téren nem felel meg : részrehajlás nélküli jó akarattal ügyekszem vizsgálni a tisztelettel felhozott magas rendeletnek következményeit. Mielőtt azonban ezt tenném, következő nézeteimet kell előre bocsátanom. Az úrbéri rendbeszedő és elkülönítő perek, az azokban fennforgó nagy érdekeknél s azon természetüknél fogva, hogv nem múlékony vagy időnkint ismét előkerülhető tárgy körűi forognak, hanem a menynyire emberi intézkedések állandóságra számithatnak, a hűbéri viszonyból kibontakozó birtok biztosítására iránvozvák : épen nem hasonlíthatók a többi polgári perek legnagyobb részéhez, melyekre nézve az ügyvédi rendtartás alkottatott. — Azért, ha gondolóra vesszük, hogy a volt földesúr legkevésbbé sincs megszorítva a részben, hogy mennyit fizessen vagy kötelezzen úrbéri rendező perét folytató meghatalmazottjának vagy ügyvédjének, s még fizetéses ügyvédeket, jogigazgatót is tarthat, s akár ügyvédi tanácskozmányban vitattathatja meg minden teendőit perében : azalatt a hűbéri gyámság alól felszabadult községeknek, úrbéri pereiket folytató ügyvédeik díjazásában korlátoltatásának azon